Ház, táj
Ház, táj

Ezt a földet választottam I. rész

Ezt a földet választottam I. rész

Agrofórum Online

Milyen a jó minőségű virágföld? Miért szükséges ültetés után már pár héttel gondoskodni a növény tápanyag-utánpótlásáról? Milyen tulajdonságot takar a virágföldek ’A’, ’B’ és ’C’ jelölése?

Balkonnövények, fűszernövények, zöldségnövények, gyümölcsfák, díszcserjék, szobanövények, egynyári, kétnyári, évelő növények… se szeri, se száma a környezetünk valamely szegletébe ültethető növényeknek – és az igényeiknek. Hogyan döntsük el, hogy otthonunk új lakójának milyen ültetőközeget válasszunk? Mi alapján válasszuk ki a földkeveréket? Mit jelent egy növény számára a földje?

A növények „éléskamrája”

Én úgy tekintek a növények számára összeállított virágföldre (vagy kicsit tágabb értelemben a növények ültetőközegére), mint az emberek éléskamrájára: szervezetünk táplálásához, fejlődéséhez, és persze a mindennapi tevékenységeinkhez is szükséges energiát nyerjük a kamra „tartalmából”. Ahogy köztünk, emberek között, úgy a növények között is akadnak szép számmal olyanok, melyek „különleges étrendet” kell, hogy kövessenek az egészséges fejlődésük érdekében. Szerencsénkre a legtöbb növény esetében ismert, milyen földre, tápanyagokra van szüksége ehhez.

Ám ahogy az éléskamra, az ültetőközeg tápanyagtartalma is kiürül, mert a növény azt záros határidőn belül elhasználja. Ez a földkeveréktől és az elültetett növénytől függően 3-6 hét múlva szokott bekövetkezni. Ettől kezdve a növény egészséges fejlődése, virághozása és termésérése a tápanyag-utánpótlástól is nagymértékben függ. De most első körben térjünk vissza a földhöz.

Milyen a „jó” föld?

Általánosságban a növények számára ideális föld a következő tulajdonságokkal rendelkezik: aprómorzsás, légáteresztő (annak érdekében, hogy gyökérzet levegőhöz jusson), valamint optimális mértékben vízáteresztő (nem fullad meg a gyökér a pangó víztől) és víztartó (víz segítségével létrejön a tápanyag-transzport, a gyökerektől egészen a legutolsó növényi sejtekig).

A jó minőségű virágföld humusztartalmából adódóan képes megkötni, raktározni a tápanyagokat, és szükség esetén a növény rendelkezésére bocsátani azokat. Humusztartalma befolyásolja színét is: a sötétebb színű vásárolt föld humusztartalma magasabb. Szerkezetét tekintve legyen a már említett aprómorzsás, ne összetapadt, nyirkos, „betonkemény” agyagos vagy elfolyó homokos. Előbbi esetben a gyökerek nem jutnak elég levegőhöz, megreked egy vízzáró réteg felett a víz, és rövid időn belül a növény gyökerei megfulladnak. Túl laza földkeverék esetében a növény gyökerei nem tudnak biztos támaszba kapaszkodni, és a túlságosan laza talajból könnyen kidőlnek, ami a növény elpusztulásához vezethet.

Mit takar az A-B-C típusjelölés?

Mivel a növények számára kulcsfontosságú az ültetőközeg kémhatása (pH-értéktartománya), ezt felismerve egy fél évszázaddal ezelőtt létrehoztak három virágföld-típust a földkeverék pH-tartománya alapján:

’A’ típus: enyhén savanyú (pH = 5,9-6,4) kémhatású virágföld. Mészkerülő (vagyis savanyú kémhatású virágföldet igénylő) növényfajok és -fajták termesztőközegeként választjuk. Általában azoknak a növényfajoknak és nemesített fajtáiknak jó választás, melyek természetes élőhelye az erdei vegetáció. A földkeverék jellemző összetevői a savanyú tőzeg (pl.: litván tőzeg), komposztált marhatrágya és/vagy gilisztahumusz, agyag és műtrágyák optimális arányú keveréke. Előírás a minimum 70% szervesanyag-tartalom (m/m %). A hazánkban kapható, ’A’ típusú földkeverékek kémhatásának többsége – szintén előírás szerint – a pH 6,2 (± 0,5) tartományban mozog, valamint makroelemek közül nitrogénből (N) min. 1,0 m/m % sz.a., káliumból (K2O) min. 0,3 m/m % sz.a., foszforból pedig min. 0,1 m/m % sz.a.-t tartalmaz.

’B’ típus: semleges kémhatású (pH = 6,5-7) virágföld. Ez a típus felel meg a ma ismertebb nevén általános virágföldnek nevezett ültetőközegnek. Jellemző összetevői közül az ’A’ típushoz képest eltérés a natúr tőzeg, ezt leszámítva ugyanúgy tartalmaz komposztot vagy egyéb szervesanyag-tartalom növelő anyagot (pl.: komposztált marhatrágya, gilisztahumusz), tartalmazhat bazaltot vagy agyagot, homokot, ezen kívül magas a szervesanyag- (min. 70%) és makroelem-tartalma (nitrogén min 1,0 m/m %, foszfor min. 0,1 m/m % és kálium min. 0,3 m/m %).

’C’ típus: enyhén lúgos (pH = 7-7,5) kémhatású virágföld. A mészkedvelő növények számára ideális ültetőközeg, melynek jellemző összetevői a natúr tőzeg, a komposzt, jellemzően agyag, illetve a mészkő őrlemény. Szervesanyag-tartalmában és makroelem-összetételében előírásszerűen nem tér el az ’A’ és ’B’ típustól.

Ez a csoportosítás egy jó kiindulópont, mivel a növények 95%-ának talaj pH-igényei beleesnek ezekbe a tartományokba, sőt kijelenthető, hogy a termesztett dísz- és haszonnövények nagy része a közömbös vagy gyengén savas, illetve gyengén lúgos talajt kedveli. Viszont nem feledkezhetünk meg azokról a növényekről, amelyek az 5,9-7,5 tartományon túli, szélsőséges(ebb) talaj pH-értékeket igényelnek. Ezek iskolapéldája a havasszépe (Rhododendron).

A következő táblázatban felsorolásra kerültek a 3 földkeverék-típus valamelyikét igénylő növényfajok.

’A’ típus

’B’ típus ’C’ típus
Ananász
(Ananas)
Angol muskátli
(Pelargonium x domesticum)
Anyósnyelv – szobai tigrislevél
(Sansavieria trifasciata)
Begónia
(Begonia)
Buzogányvirág
(Dieffenbachia)
Babérrózsa – leander
(Nerium oleander)
Ciklámen
(Cyclamen persicum)
Citrusfélék Datolyapálma – főnixpálma
(Phoenix canariensis)
Flamingóvirág
(Anthurium)
Csodacserje
(Codiaeum variegatum)
Japán babérsom
(Aucuba japonica)
Fokföldi (afrikai) ibolya (Saintpaulia ionantha) Csüngő csokrosinda
(Chlorophytum comocum)
Kerti rozmaring
(Rosmarinus officinalis)
Gardénia
(Gardenia jasminoides)
Díszbors
(Peperomia sp.)
Kislevelű sugárarália
(Schefflera arboricola)
Gloxínia
(Sinningia speciosa)
Díszcsalán
(Plecranthus scutellarioides)
Klívia
(Clivia miniata)
Guzmán bromélia (Guzmania lingulata) Délszőlő
(Cissus alata)
Lószőrpálma – európai törpepálma
(Chamaeops humilis)
Hálóslevél
(Fittonia albivenis)
Fukszia
(Fuchsia)
Szegfűfélék
Hangafélék
(Ericacea)
Japán arália
(Fatsia japonica)
Törpe orgona
(Syringa meyeri)
Hortenzia
(Hydrangea)
Kaktuszfélék
Húsos viaszvirág
(Hoya carnosa)
Kínai hibiszkusz
(Hibiscus rosa-sinensis)
Japán kamélia
(Camelia japonica)
Könnyezőpálma – filondendron
(Monstera deliciosa)
Kankalin
(Primula)
Közönséges nyíllevél
(Syngonium podophyllum)
Ördöglevél
(Alocasia sanderiana)
Közönséges pletyka
(Tradescantia sp.)
Szobafenyő
(Araucaria sp.)
Lovagcsillag – amarillisz (Hippeastrum)
Szobapáfrány
(Nephrolepis exaltata)
Madársóska
(Oxalis)
Szúrós lándzsarózsa (Aechmea fasciata) Mikulásvirág
(Euphorbia pulcherrima)
Zebralevél-fajok
(Calathea sp.)
Mocsári hibiszkusz
(Hibiscus moscheutos)
Pálmaliliom – yukka
(Yucca elephantipes)
Pompás kutyatej
(Euphorbia milii)
Orvosi aloé
(Aloe vera)
Szobafikusz
(Ficus elastica)
Szobaborostyán
(Hederia canariensis)
Szobapálma
(Chamaedorea elegans)
Tarka sárkányfa
(Dracaena marginata)
Tömött korallvirág
(Kalanchoë blossfeldiana)
Törpe nebáncsvirág
(Impatiens walleriana)
Tűlevelű aszparágusz (Asparagus aethiopicus)
Változó rákvirág
(Aglaonema commutatum)

Eredményes és örömteli őszi ültetési időszakot kívánok!

 

Őszi terméshatározó IV. rész – nadragulya, közönséges fagyal, fekete bodza, berkenye

2019. október 11. 04:39

Nem is gondolnánk, mennyire vonzza a szemünket kinn a természetben a fekete szín. Ősszel számtalanszor találkozhatunk a kirándulásaink alkalmával ébenfekete termést nevelő növényekkel. Mit kell tudnunk a nadragulya, a közönséges fagyal és a fekete bodza terméséről?

Őszi terméshatározó III. rész – tapadó vadszőlő, kökény, közönséges boróka

2019. október 9. 04:37

A természetben a ritkábban előforduló kék árnyalatok igazán egyedivé, különlegessé teszik egy növény megjelenését. Az ősszel érő, kékes színű termésüket leszámítva a tapadó vadszőlő, a kökény és a közönséges boróka igen különböznek egymástól, de érdemes kicsit közelebbről megismerkedni velük.

Őszi terméshatározó II. rész – tiszafa, csíkos kecskerágó, tűztövis és madárbirs

2019. október 6. 10:38

Városi sétáink és erdei kirándulásaink során is találkozhatunk azokkal a növényekkel, melyek termésének harsány piros vagy narancsos színe nem jótékony hatását hivatott mutatni – épp ellenkezőleg: a feltűnő színárnyalatok mérgező terméseket takarnak.

Metszés tavasztól télig IV. rész – mit metsszünk ősszel?

2019. október 2. 04:38

Naptárunkhoz tökéletesen igazodva érkezett meg idén az ősz. Szeptember első napjaiban jobban lehűltek az éjszakák, és a nyári tűző nap heve is egyszerre alábbhagyott. Mostanra már megcsípte az első dér a csipkebogyót, a színes falevelek pedig hűvös szellőn vitorláznak. Növényeink elkezdték felkészülésüket a nyugalmas téli hónapokra. Mi pedig az őszi metszési időszakra készítjük a metszőollókat.

A megfelelő növényt a megfelelő helyre! I. rész – a talaj kémhatása

2019. január 9. 08:07

Hogy is szokott zajlani a legtöbb esetben az udvarunkba, kertünkbe kerülő növények megvásárlása? Elmegyünk a kiválasztott/bejáratott árudába félig kiforrt elképzelésekkel arról, hogy mit is szeretnénk, majd a meglátni és megszeretni varázsában a kosarunkba, majd kertünk talajába kerül a növény.

Fenn kell tartani a minimális talajborítást!

2018. augusztus 30. 14:15

Erdőt, mezőt járva sehol nem jellemző – a természetben sem – a csupasz talaj. És ez így is van jól. A fáról lehullott levelek, az elszáradt növényi maradványok takarják, fedik a talajt.

Miből legyen sövény? I. rész – lombhullató, pompásan virágzó sövénynövények

2019. június 22. 04:36

Milyen lombhullató, feltűnő virágzatot nevelő növényfajok alkalmasak sövény telepítéséhez is? Melyek a legnépszerűbbek közülük? Hogyan gondozzuk az egyes sövénynövény-fajokat?

Talajjavítás növényekkel

2019. július 17. 09:37

A szakszerű köztesnövény-keverékek segítenek a talajszerkezet javításában (megfelelő pórusméret) és biztosítják az egészséges talajélet körülményeit.