Ház, táj
Ház, táj

Ezt a földet választottam II. rész

Ezt a földet választottam II. rész

Agrofórum Online

A cikk rövid áttekintést kíván nyújtani arról, hogy milyen termesztőközegek - azon belül is földtípusok - állnak ma már rendelkezésünkre, melyiket válasszuk a növény tulajdonságai (pl.: örökzöld növényföld), termesztési helye (szobanövény-föld, balkonnövény-föld), illetve termesztési céljaink (pl.: palántaföld) tekintetében.

A cikk előző részében bemutatásra került három, a régi besorolás szerinti ültetőközeg, az ’A’, ’B’ és ’C’ típus. Ma már jóval több lehetőség közül választhatunk, ha növényeink ültetőközegéről kell döntenünk. Gondoljunk csak a talajnélküli termesztésre, a kész talajkeverékekre, perlitre, tőzegre, homokfajtákra, mohatőzegre, fenyőkéregre stb. A legtöbb esetben a „jól bevált” virágföld mint univerzális megoldás mellett döntünk, de az egyre bővülő földkínálatnak hála lehetőségünk van „növényspecifikusabb” termesztőközegeket is választani.

Azt kell eldöntenünk csupán, hogy megéri-e minden növény részére külön földtípust vásárolnunk, vagy egyes esetekben helyettesíthetők egymással?

Általános virágföld

Az általános virágföld az igazi Jolly Joker: gyümölcsfák ültetésénél az ültetőgödörbe éppolyan alkalmas, mint teraszra kihelyezett virágtartóinkba ültetett növények részére, vagy szobanövényeink átültetésénél. Ez a termesztőközeg a régi besorolás szerinti ’B’ típusú virágföldnek felel meg. Szerkezete laza, színe humusztartalmától függően világos- vagy sötétebb barna árnyalatú. Vízelvezetése megfelelő, szerkezetéből adódóan képes a gyökerek számára optimális talajlevegő-háztartás megtartására. Ahogy említettem, használható gyümölcs- és díszfák, valamint cserjefélék ki- vagy átültetésekor, az ültetőgödörbe kevert 30-50%-ban elkeverve a kerti földdel. Ezenkívül lágyszárú dísz- és haszonnövények nevelésére is alkalmas.

Előírás szerint a szervesanyag-tartalomnak (m/m%) legalább 70%-nak kell lennie, a nitrogén-tartalomnak (N) legalább 1,0 m/m%-nak, a kálium-tartalomnak (K2O) 0,3 m/m%-nak és a foszfor-tartalomnak (P2O5) pedig 0,1 m/m%-nak kell lennie. A termesztőközeg kémhatása (pH) 6,4 ± 0,5 körül mozoghat.

Érdemes ebből a földtípusból egy bizonyos mennyiséget tartanunk otthon, akár biztonsági tartaléknak. A legtöbb, hazánkban megvásárolt, nem nagy igényű dísz-és haszonnövények részére ezt a termesztőközeget javasolják.

Szobanövény-föld

Ezzel a termesztőközeggel találkozhatunk még levéldísznövény-föld vagy pálma- és zöldnövény föld nevek alatt is. Tipikusan a levelükkel díszítő szobanövények (pl.: fikusz, zebralevél, pálmafélék, szobafutóka) ültetéséhez / átültetéséhez javasolt. Szerkezete laza, humusztartalmától függően jellemzőek a barna szín árnyalatai. A levéldísznövényeknek optimális szerkezet megtartása érdekében – az általános virágföldhöz hasonlóan – tartalmaz tőzeget és szerves anyagokat (pl.: marhatrágya, gilisztahumusz, komposzt).

A szervesanyag-tartalomnak (m/m%) az előírás szerint legalább 70%-nak kell lennie, a nitrogén-tartalomnak (N) legalább 1,0 m/m%-nak, a kálium-tartalomnak (K2O) 0,3 m/m%-nak és a foszfor-tartalomnak (P2O5) pedig 0,1 m/m%-nak kell lennie. A termesztőközeg kémhatása (pH) 6,2 ± 0,5 körül mozog.

Alapanyagait, szervesanyag-tartalmát és pH-tartományát tekintve nem különbözik sokban az általános virágföldtől. Ez a két típus zöldnövények ültetésénél keverhető is, illetve az általános földkeverék nagy bizonyossággal helyettesítheti a levéldísznövényeknek szánt földtípust is.

Palánta- és magvető föld

Alkalmazható magvetés, illetve palántanevelés termesztőközegeként, túlsúlyban a gyökérképződéshez és a növekedéshez szükséges tápanyagokkal. Alapanyagai közül nem maradhat ki a földtípus szerkezetét adó tőzeg, agyag, folyami homok, valamint a szervesanyag-bázist adó komposztált marhatrágya, komposzt vagy gilisztahumusz.

A palántázáshoz vásárolt földkeverék szervesanyag-tartalmának (m/m%) legalább 70%-nak kell lennie, a nitrogén-tartalmának (N) legalább 1,0 m/m%-nak, a kálium-tartalmának (K2O) 0,3 m/m%-nak, a foszfor-tartalmának (P2O5) pedig 0,1 m/m%-nak kell lennie. A termesztőközeg kémhatása (pH) 6,6 ± 0,5 körüli.

Bár szerkezetében, színében és főbb paramétereiben az általános virágföld édestestvérének is tekinthető, mégis ajánlott a növény fejlődésének kezdeti szakaszában (legalább csak részben) palántaföldet használni. A különböző márkájú földek ajánlásait figyelembe véve kezdjük meg az ültetés utáni tápanyag-utánpótlást, mivel nincs általános érvényű szabály!

Savanyúföld

Más néven Rhododendron-virágföldnek is nevezik, illetve erre a földkeverékre gondolnak azok, akik ’A’-típusú virágföldet keresnek. Alkalmazható erősen savanyú talajt igénylő dísznövények és áfonya telepítése esetén is (bár áfonya esetében a tőzeg alkalmazása elterjedtebb): a havasszépe és azálea-fajok (Rhododendron sp.), a kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla), a közönséges csarab (Calluna vulgaris), és a hangafélék (Erica sp.) ültetésénél is savanyúföldet kell alkalmaznunk.

A savanyúföld szervesanyag-tartalmának előírás szerint (m/m%) legalább 70%-nak kell lennie, a nitrogén-tartalmának (N) legalább 1,0 m/m%-nak, a kálium-tartalmának (K2O) 0,3 m/m%-nak és a foszfor-tartalmának (P2O5) pedig 0,1 m/m%-nak kell lennie. A termesztőközeg kémhatása rendkívül alacsony, 4,5 ± 0,5 körüli.

A savanyúföld semmilyen másik, itt felsorolt földtípussal nem helyettesíthető. Használata nagyobb garanciát ad arra, hogy megszokják ezek a gyönyörűen virágzó növényfajok kertünk talaját, minthogy elkezdjünk kísérletezni különböző talajkémhatás-csökkentő módszerekkel. Ezeknek a módszereknek az alkalmazását magam is meghagyom haladó/profi havasszépe- vagy hortenziarajongóknak.

Muskátli-föld

A muskátli-föld a többi egy- és kétnyári balkonnövény (pl.: petúnia, balkon aranya, bakopa) számára is ideális közeg. Sötétbarna színe jelzi tápanyag-gazdagságát, amivel biztosítható a balkon virágözöne egész nyáron át. Vízelvezető képessége megfelelő, így nem rohadnak el a gyökerek egy kiadósabb esőzést követően sem egy időjárásnak kitett balkonon. A túlöntözést kerüljük, mivel a tápanyagok így gyorsabban kimosódnak. A tápanyag-utánpótlásra a nyár második felében így is, úgy is rá kell szánnunk az időt és energiát, hogy kitoljuk a virágzási időszakot.

Szervesanyag-tartalmának (m/m%) előírás szerint legalább 70%-nak kell lennie, a nitrogén-tartalmának (N) legalább 1,0 m/m%-nak, a kálium-tartalmának (K2O) 0,3 m/m%-nak és a foszfor-tartalmának (P2O5) pedig 0,1 m/m%-nak kell lennie. A termesztőközeg kémhatása (pH) 6,2 ± 0,5 körüli.

Érdemes a balkonnövények részére külön bekészülni ebből a földtípusból. Csalhatunk egy kicsit annyiban, hogy 1/3 általános virágföld – 2/3 muskátli-föld arányban keverhetjük, hiszen általában drágább a balkonnövényeknek szánt virágföld az általánosnál, és ha 20-30-40 balkonládával számolunk, a növények esélyének csökkentése nélkül használhatjuk így a földet.

Örökzöldnövény-föld

Ritkán akadni olyan kertre, ahol ne lenne bármilyen örökzöld növényfaj. Sövénynek, szoliter növénynek, árnyékadó, virágzó, több színű lombozattal pompázó örökzöldjeinknek azonban kissé módosítanunk kell kertünk talaját ahhoz, hogy eredményesebben ellen tudjanak állni a károsítóiknak és az éghajlati viszontagságoknak.

Ültetésükkor javasolt alacsonyabb pH-értékű (nem savanyúföld!) termesztőközeggel kevernünk kertünk talaját, és az ültetőgödör legaljára egy réteg jó minőségű, komposztált marhatrágyát is kijuttatnunk. Arra vigyázzunk, hogy a trágya ne közvetlenül érintkezzen a gyökerekkel (tehát a gyökérzóna alatt legyen), hanem a trágya fölé helyezzünk még egy réteg földet (kertit, vagy keverve az örökzölddel), és így helyezzük el a gödörben az örökzöldünket. Ugyanezt a gyakorlatot meg lehet oldani kisebb, cserépben tartott örökzöldeknél vagy szobafenyőknél (ez utóbbi esetében alkalmazható a savanyú talaj). Így ültethetjük a tuja-, ciprus-, fenyő- és boróka-fajokat.

Az örökzöldek számára létrehozott termesztőközeg szervesanyag-tartalmának (m/m%) előírás szerint legalább 70%-nak kell lennie, a nitrogén-tartalmának (N) legalább 1,0 m/m%-nak, a kálium-tartalmának (K2O) 0,3 m/m%-nak és a foszfor-tartalmának (P2O5) pedig 0,1 m/m%-nak kell lennie. A termesztőközeg kémhatása (pH) 6,2 ± 0,5 körül mozog.

Az eredményes és örömteli ültetéshez és növénygondozáshoz szép időt és sok türelmet kívánok!

 

Őszi terméshatározó IV. rész – nadragulya, közönséges fagyal, fekete bodza, berkenye

2019. október 11. 04:39

Nem is gondolnánk, mennyire vonzza a szemünket kinn a természetben a fekete szín. Ősszel számtalanszor találkozhatunk a kirándulásaink alkalmával ébenfekete termést nevelő növényekkel. Mit kell tudnunk a nadragulya, a közönséges fagyal és a fekete bodza terméséről?

Őszi terméshatározó III. rész – tapadó vadszőlő, kökény, közönséges boróka

2019. október 9. 04:37

A természetben a ritkábban előforduló kék árnyalatok igazán egyedivé, különlegessé teszik egy növény megjelenését. Az ősszel érő, kékes színű termésüket leszámítva a tapadó vadszőlő, a kökény és a közönséges boróka igen különböznek egymástól, de érdemes kicsit közelebbről megismerkedni velük.

Őszi terméshatározó II. rész – tiszafa, csíkos kecskerágó, tűztövis és madárbirs

2019. október 6. 10:38

Városi sétáink és erdei kirándulásaink során is találkozhatunk azokkal a növényekkel, melyek termésének harsány piros vagy narancsos színe nem jótékony hatását hivatott mutatni – épp ellenkezőleg: a feltűnő színárnyalatok mérgező terméseket takarnak.

Metszés tavasztól télig IV. rész – mit metsszünk ősszel?

2019. október 2. 04:38

Naptárunkhoz tökéletesen igazodva érkezett meg idén az ősz. Szeptember első napjaiban jobban lehűltek az éjszakák, és a nyári tűző nap heve is egyszerre alábbhagyott. Mostanra már megcsípte az első dér a csipkebogyót, a színes falevelek pedig hűvös szellőn vitorláznak. Növényeink elkezdték felkészülésüket a nyugalmas téli hónapokra. Mi pedig az őszi metszési időszakra készítjük a metszőollókat.

A jó növénykondíció a palántaneveléssel indul

2018. szeptember 5. 13:07

Még sok helyen a szabadföldi káposzta- és gyökérzöldségféléket szedik, a hajtató kertészek már a palántaneveléshez készülnek. Ennek kapcsán szeretném egy élettani fogalomra felhívni a figyelmet, amit az emberek esetében a táplálkozásban, az állatoknál a takarmányozás kapcsán már régóta használnak, de a növénytermesztésben ritkán, esetenként tévesen értelmeznek, ez a növénykondíció.

Batátát a kertekbe! II. rész

2019. január 17. 05:38

A batátát nagy sor- és tőtávolságra ültetik, a kezdeti felgyomosodása igen jelentős lehet. Bár később, a hatalmas lombtömegének köszönhetően jó gyomelnyomó, a gyomprobléma megoldására érdemes agroszövetet használni. Homokos talajon termelt batátáról tövenként 1,5-2,5 kg termést takarítanak be, ahol az átlag gumóméret 200-600 g.

Szabadföldi zöldségtermesztés a hétvégi telkünkön talajtakarással

2018. április 25. 14:40

Községeink határában elterülő, családi tulajdonban lévő kisebb telkek sok lehetőséget rejtenek magukban. Többek között megteremhet rajta számos zöldség- és gyümölcsféle is a család szükségletének kielégítésére.

Lótücsök tizedeli a palántákat

2019. április 30. 11:55

A növények fenológiai fejlődésükben előbbre járnak az ilyenkor megszokotthoz képest.