Ház, táj blog

Allergiás kertészkedik – mi pontosan a pollen és mi a szerepe?

Agrofórum Online

Mire jó és pontosan hogyan működik a pollen? Hogyan jött létre a természetben ennyiféle formájú és színű virág? Pontosan mi célt szolgál a növénynek a virága?

A növények virágai annak érdekében alakultak ki olyan formájúvá és színűvé, amilyeneknek ma ismerjük őket, hogy a pollen (hímnemű magkezdemény) sikeresen a termőre (a nőnemű magkezdeményre) kerülhessen. A virágzat evolúciós fejlődése a növények számára egyetlen célt szolgál, méghozzá a fajuk fennmaradását, mindeközben az embereknek pedig számos hasznot hoznak – gondoljunk a gyümölcstermő fákra és cserjékre, vagy a tavaszi virágainkra.

A kreatív természet okos alkotásai

A természet kimeríthetetlen gazdag forma- és színvilágban hozott létre különböző virágzatokat, amelyek a mi kertünknek gyönyörű virágágyásokat és termésben gazdag palántákat, gyümölcstermő bokrokat és fákat eredményeznek.

Ezzel szemben a növény számára egyetlen célt szolgál a virágzat: a fennmaradást, hogy fenntarthassa a saját faját úgy, hogy a sikeres szaporodási stratégiájával új élőhelyeken telepedhessen meg, és kicserélje a genetikai állományát egy másik fajtársával, hogy alkalmazkodásra képesek maradjanak az utódai.

Állatok és virágok kapcsolata

A növények és az állatok közös, nem ritkán évmilliós távlatú fejlődése alatt sok kölcsönösen előnyös kapcsolat (úgynevezett szimbiózis alakult ki). Míg a méhek, dongók, legyek, bogarak, lepkék, madarak és denevérek élelmet, illatanyagokat vagy éjszakai szállást kapnak a növénytől, addig a növény virága a tüsténkedő állatoknak hála garantáltan beporzásra kerül: így mindenki nyert.

A természet kimeríthetetlen gazdag forma- és színvilágban hozott létre különböző virágzatokat
A természet kimeríthetetlen gazdag forma- és színvilágban hozott létre különböző virágzatokat

Annak érdekében, hogy ez a kapcsolat minél gördülékenyebben menjen, a növények elképesztő stratégiákat fejlesztettek ki a beporzók egyes csoportjainak magukhoz csalogatásához.

Például az ajakosvirágúak rendjébe tartozó fajok olyan virágot fejlesztettek ki, amelyek a nagyobb testű dongókra is számítanak, és keskenyebb bejáratot hagynak a nektárhoz vezető úton a virágzatban, vagy mélyre elrejtik azt a virágban, így a dongónak be kell másznia mélyebben a virágzatba, eközben pedig letörlődik a testén szállított pollentömeg. Okos, nem igaz?

Vannak olyan növények, amelyek virágai kellemetlen szagot árasztanak magukból, és nyitottan kínálják a nektárt a beporzók részére – ezt a stratégiát a legyeknek találták ki.

A nappali lepkék számára a virágok megfelelő leszállóhelyet is biztosítanak, és hogy a szájszervükkel kényelmesen tudjanak táplálkozni, csöves virágzatot alakítottak ki (pl. vadmajoránna).

Az éjszakai lepkékre számító növények naplemente után csalogatják illatukkal a beporzókat, ilyen az angyaltrombita és a lonc stratégiája is.

A legprofibb csalogatómódszere kétségkívül bizonyos orchideafajoknak van, amelyeknek virágzatát úgy alakították ki, hogy bizonyos rovarok nászra kész nőstényeihez hasonlítson, így a hím egyedek gondolkodás nélkül repülnek rá a virágokra. Sajnos semmi egyebet nem visznek magukkal, csak egy jó adag pollent a virágról.

Ennek a dongónak a teste már tele van virágporral
Ennek a dongónak a teste már tele van virágporral

Fontos az energiatakarékosság is!

A nektár- és pollentermelés nagyon sok energiát kíván a növénytől, ezért a növények különböző trükköket, módszereket vetnek be, hogy minél több rovart magukhoz csalogassanak:

  • élénk színanyagokkal gazdag pollentartalmat színlelnek;
  • több nektármirigyet láttatnak a világgal, holott csak egyet vagy kettőt pumpálnak tele ténylegesen nektárral;
  • vagy egy összetett virágzatnak nem minden virága szolgáltat nektárt.

Az energiatakarékosság nagy mesterei például a fészkesvirágzatúak (pl. százszorszép, kokárdavirág, napraforgó), amelyek sok kicsi virágból alkotják a nagy, „egységnyi” fészekvirágzatot, és a megtermékenyíthető kis virágok köré feltűnő színű, nagy, „üres” virágokat fejlesztenek. Így a rovarok azt hiszik, hogy nektárban és pollenben tocsogó virágzatra bukkantak.

Ezenkívül a rovarokkal porzódó virágok egy ragadós anyaggal vannak bevonva, hogy jól meg tudjanak tapadni a beporzó állatokon, és gond nélkül eljussanak a legközelebbi virágra.

Az energiatakarékosság nagy mesterei a fészkesvirágzatúak
Az energiatakarékosság nagy mesterei a fészkesvirágzatúak

Méhlegelők

A méhlegelők olyan növénytársítások, amelyeket mézelő növények alkotnak – vagyis olyanok, amelyek bőven termelnek nektárt a legfontosabb beporzóink számára (ide tartozik például a fekete nadálytő, vagy a kerti tök, amely egy virágában 28 mg nektárt is képes termelni egy nap alatt). A méhlegelőket annak érdekében hozták létre városokban, szántóföldek mellett vagy azok között, és mostanában nagyobb kertekben is, hogy segítsék a beporzók életét: mindig találjanak elegendő táplálékot és búvóhelyet egy háborítatlan „legelőn”.

Érthető, hogy aki pollenallergiával szenved, annak a méhlegelőket kicsit messzebbről kell csodálni, mivel elképesztő mennyiségű pollen szabadulhat fel egy egészséges, fajokban gazdag környezetben.

Kapcsolódó cikkek:

A sünbarát kert növényei

2025. október 16. 05:40

Nagyon fontos, hogy segítsük a környezetünkben élő hasznos rovar-, kétéltű-, madár- és emlősfajokat, hogy hosszú távon egészséges kertet gondozhassunk!

Jó hír: egyre kevesebb élelmiszer kerül a szemétbe a magyar háztartásokban

2025. október 14. 05:40

A Nébih 8 éve vizsgálja hazánkban a családi élelmiszerhulladék-termelést. A legújabb összesítés szerint harmadával csökkent az élelmiszer-pazarlásunk.

Növények a fesztiválok középpontjában III.

2025. október 9. 05:40

Cikksorozatunkban összegyűjtöttük hazánk legnépszerűbb, növényekről szóló ünnepeit. Most érkezzenek a hagyományos sütemények, pálinkák és lekvárok legfinomabb alkotóelemei!

Növényszaporítás a kiskertben – évelők tőosztása

2025. szeptember 29. 05:40

A tőosztás a növények szaporításának egyik legelterjedtebb módszere, amelynek során a növény kifejlett vagy még fejlődés alatt lévő vegetatív részeit használjuk fel.

Hogyan ültessük a mandulákat, hogy a beporzás biztosított legyen?

2022. október 20. 04:37

Úgy tudom, a mandulafajták önmeddők, tehát legalább kettő kell belőlük, hogy termékenyüljenek. A Tétényi Bőtermő és a Tétényi Rekord megfelelő kombináció? Ha igen, milyen messzire lehet őket ültetni? Illetve mekkora térállás indokolt a számukra?

Hajtatott paradicsom rossz termékenyülésének okai és megszüntetése II. - Megoldások

2020. január 15. 04:37

Napjainkban a korszerű, talaj nélküli és konténeres paradicsomhajtatás során tapasztalt kiemelkedő terméseredmények (50-70 kg/négyzetméter) elképzelhetetlenek valamilyen megtermékenyítést elősegítő eljárás hiányában.

Beporzó rovarok védelme

2024. március 1. 10:15

Vannak olyan növények, amelyek már ebben a kora tavaszi időszakban is virágoznak. Ha jelen van a táplálékforrás, akkor pedig megjelennek azok a rovarok is, amelyek e növények nektárjával táplálkoznak és közben elvégzik azok beporzását is.

Drónokkal a sikeresebb beporzásért

2021. augusztus 20. 05:40

A Polybee egy olyan innovációval állt elő, amely alkalmas a szamóca, paprika, paradicsom, valamint padlizsán beltéri beporzására.