Ház, táj blog

Belvíz – áldás vagy átok a mezőgazdaságban?

Agrofórum Online

Belvíz – a mezőgazdaság oldaláról nagyon gyakran halljuk, mint problémaforrást, de mi is valójában a belvíz? Csak konfliktusként, nehezítő jelenségként nézhetjük, vagy esetleg van pozitív hozadéka is? A következőkben pár gondolat erejéig a belvízi elöntést és annak sajátosságait taglaljuk.

1. ábra: Belvízzel elöntött terület Somogy megyében, 2018 februárjában (Forrás: kanizsaujsag.hu)

Először nézzük meg a jogszabályi környezetet. A 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. § (2,c) bekezdése értelmében belvíz „a rendes körülmények között vízzel nem borított földterületnek a talajvízből származó vagy a csapadékvízből összegyülekező víz alá kerülése.” Tehát minden olyan síkvidéki, árvízi elöntéstől mentesített terület, ami időszakosan vízborítás alá kerülhet. Kialakulásához számos tényező vezet. Részben különféle természeti adottságok (pl.: talaj, felszíni és felszín alatti vízhálózat – talajvíz), részben az emberi tájalakítás eredményeként, részben pedig ezek együttes fennállásaként alakulnak ki. Ez utóbbiaknál, különösen az emberi, idegen szóval antropogén tájváltoztatás a meghatározó. Gondoljunk csak a talajszerkezet megváltoztatására, a talajtömörödésre, melyek az intenzív mezőgazdasági művelés hozadékai sok esetben. A megváltozott szerkezetű talajban a víz nem képes megfelelő mértékben és sebességgel elszivárogni, elfolyni, ezáltal „fennmarad” a felszínen.

Napjainkban egyre gyakoribbak az időjárási szélsőségek, sokszor nagy mennyiségű csapadék zúdul le egyszerre egy hosszabb, aszályos időszak után. Ezek mind-mind hozzájárulnak a belvizes területek létrejöttéhez, kiterjedésük növekedéséhez. (1., 2. ábra)

2. ábra: Belvízzel elöntött területek Pest megyében, 2018 végén (Forrás: agroinform.hu)

A gyakran hetekig vízborította területek korlátozzák a mezőgazdasági művelést. Mivel rendszerint a tavaszi, nyár végi, őszi időszakban figyelhetőek meg jelentős kiterjedésben, a szántást, illetve a vetés kelését, fejlődését korlátozhatják. Az sem mindegy, hogy milyen kultúra érintett ezen időszakos vizekkel. Máshogy reagál a kukorica, máshogy a búza, hiszen sokszor eltérő mennyiségű plusz vizet képesek felvenni, illetve tolerálni. Tehát, ha a mezőgazdaság oldaláról szemléljük, s annak is a gazdasági vonatkozásaira helyezzük a hangsúlyt, akkor egyértelműen jelentős problémaforrásként értelmezhető a belvíz.

Számos kutatás foglalkozik a belvízzel veszélyeztetett területek kiterjedésének felmérésével. Egy 2015-ös kutatás szerint mintegy 1,8 millió hektár veszélyeztetett, aminek kb. 60%-a mezőgazdasági művelés alatt áll. (Bozán, 2015.) Egyszóval objektív mutatókkal is meghatározó probléma az agrárium számára. (3. ábra)

3. ábra: 2010-es nagy belvízi elöntések az Alföldön. A fotón a Csongrád megyei Zákányszék elöntött területei láthatóak. (Forrás: idokep.hu)

Azonban, ha másik oldalról próbáljuk megvizsgálni a helyzetet, akkor megállapítható, hogy a belvíz sok tekintetben is értékes jelenség lehet. A klímaváltozás következtében napjainkban egyre fokozódnak az aszályos időszakok, egyre inkább eltolódik a csapadékos és csapadékmentes napok, hetek korábbi viszonylagos rendszeressége. Mindezek következtében bizonyos időközönként súlyos vízhiánnyal küzd a mezőgazdaság. Egyre jobban felértékelődik a víz szerepe mindennapi életünkben.

Amennyiben a nagy szárazságok után igazi kincsként kezeljük az esővizet, a földeken viszonylag rövid ideig álló vízfeleslegre miért nem tudunk értékként tekinteni? Ökológiai szempontból pozitív hozadéka is van a belvizeknek. Ezek a „wetland”-ek mikroélőhelyet képeznek arra a pár napra, esetleg hétre, míg jelen vannak a területen. Kis léptékben, szinte nem is érzékelhető módon ugyan, de a biológiai diverzitáshoz, (faj)gazdagsághoz is hozzájárulnak ezáltal. A „felesleges” vízzel, ha megfelelően gazdálkodunk, az adott terület adottságaihoz minél jobban igazodunk, akkor pozitívan is értelmezhetjük.

Elég, ha csak elődeink fokgazdálkodási tevékenységére gondolunk. Bizonyos időközönként elárasztották a területeket a folyók, patakok vizével, kihasználva azok megemelkedett vizét áradások idején. A terület termékenységét ezáltal javították, hozzájárultak a vízellátás kiegyensúlyozásához.

Mindezek mellett az egy adott területen huzamosabb ideig álló, úgynevezett pangó víz negatív hatásait is meg kell említeni, melyek azonban kis mértékű beavatkozásokkal ellensúlyozhatóak – pl. fásítás, mezővédő sávok telepítése. A fás szárú növényállomány jótékony hatással van a talaj szerkezetére, vízháztartására, ezáltal az időszakos vizek „felvételére” és hasznosítására is. A lehetséges ökológikus szemléletű belvízkezelési módokról egy következő cikk fog szólni.

Még röviden tekintsünk vissza a múltba. Mint minden tájban bekövetkezett változás esetében, így a belvíznél is nagyon hasznosak a tájtörténeti elemzések. A belvíz kialakulásáról is számos tanulmány olvasható – vagy inkább nevezzük úgy, hogy mikortól is értelmezik a vízügyi szakemberek a belvizet, mint valós „jelenséget”. Bizonyos források sokkal tágabb körben fogalmazták meg a belvíz értelmezését egykor: Czuczor Gergely és Fogarasi János szerint a belvíz az ország határain belül található ásványi és gyógyvizek gyűjtőneve: „Általán gyógyvízek, ásványvízek, melyek bizonyos ország határain belül találtatnak, milyek országunkra nézve, a szulini, füredi, stb. savanyú, a budai, pöstyéni, trencsini, stb. hévvízek.” (Czuczor, 1862.)

Az évek előrehaladtával folyamatosan változott a fogalmi környezet, amelyhez az emberi tájalakítás nagyon erősen hozzátett. A történeti térképek, katonai felmérések, egyéb korabeli, archív felvételek, vízügyi adatbázisok megfelelő adatokkal támasztják alá a vízjárta területek változásait. Az ember folyamatosan vonta uralma alá a tájat, annak minden „jótékony tulajdonságával” együtt.

Az alföldeink jelentős része vízjárta, sok esetben lápos, mocsaras terület volt hajdan. Gyakoriak voltak a nedves gyepek, amelyeket a száraz gyepekkel együtt a legeltető állattartással tartottak fenn. Ma már nagyon kevés helyen találkozhatunk ilyen területekkel. Viszont, ha ránézünk egy 1800-as évek végi vízjárta területekben bővelkedő térképrészletre és megvizsgáljuk, hogy napjainkban e területek érintettek-e belvízi elöntéssel, akkor az eredmény nem meglepően a két gondolat közötti kapcsolódást mutatja. (4., 5. ábra)

4. ábra: Vizenyős területek, nedves gyepek kiterjedése a Berettyó és a Körös folyók mentén, Szarvas környékén az 1800-as évek végén (Forrás: mapire.hu)

5. ábra: Belvízlevezető csatornahálózat napjainkban a Berettyó és a Körös folyók mentén, Szarvas környékén (Forrás: geoportal.vizugy.hu)

Egyszóval érdemes kicsit visszatekinteni, a múltból építkezni. A gazdaság számára is megtérülő megoldásokat keressük, amelyek megváltozó és már részben meg is változott ökológiai rendszerünknek is kedvezőek, s hozzájárulnak a tudatos, fenntartható (táj)gazdálkodáshoz. Mindehhez azonban kicsit más oldalról is meg kell közelítenünk a „konfliktusforrásokat”, mint például a belvizeket. Dr. Váradi József szavait idézve: „Csak rajtunk múlik, élünk-e a múlt elemzésén alapuló tudással…”

Felhasznált források:

 

Kutyáink és macskáink ivartalanítása – a leggyakoribb kérdések és tévhitek

2025. július 28. 05:40

Az vitán felül áll, hogy állatorvosi és állatvédelmi szempontból is számos egészségügyi előnnyel jár a kutya és a macska ivartalanítása, de nem szabad felkészületlenül berontanunk az állatorvosi rendelőbe!

Július 25-ig szavazhatunk! Melyik faj legyen a 2026-os Év madara?

2025. július 23. 05:40

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) "Év madara" programjának célja, hogy a jelölt madárfajok, és végül a győztes faj életmódjával, szokásaival és élőhelyével közelebbről megismerkedjen a nagyérdemű.

Madárfiókát találtam a kertben, mi a teendőm?

2025. július 19. 05:40

Otthoni kertészkedés alkalmával is találhatunk az aljnövényzetben gubbasztó fiatal madarat. Hogyan segíthetünk rajta, mi ilyenkor a teendőnk?

Osztálykirándulás az élelmiszer-biztonság jegyében – tudatosságra int a Nébih

2025. június 20. 05:42

A cikkben szereplő praktikus tanácsok segítenek azoknak, akik otthon készítik elő az útravalót az egy- vagy többnapos kalandokra.

Mabisz: a biztosítók aszálykifizetései negyvenmilliárd forintnál tartanak

2022. november 8. 11:42

A mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán október végéig - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden.

#maradjotthon – májusban?

Más években ilyenkor egyik rendezvényről megyünk a másikra, egymást érik a termékbemutatók, kiállítások és konferenciák. Hol rekkenő hőségben, hol egymás autóját a sárból kituszkolva járjuk a határt, régen látott és újdonsült ismerősökkel folytatunk jóízű beszélgetéseket, kicseréljük tapasztalatainkat. De ami most történik, arra senki sem számított.

Minden nyolcadik madárfajt kihalás fenyeget, aminek az intenzív mezőgazdaság is az oka

2022. október 2. 10:39

Míg Európában az erdei madárfajok állománycsökkenése 3 százalékos volt 1980 és 2020 között, addig a mezőgazdasági területekhez köthetően ez az érték 57 százalék ugyanezen időszakon belül.