Vajon mekkora rést ütött a magyar mezőgazdaságon a globális válságot okozó koronavírus-járvány?
Információszerzés és döntéstámogatás az agráriumban című országos felmérésünk többek között arra a kérdésre is választ keresett, hogy milyen változásokat generálhat a Covid-19, illetve mennyire lassítja vagy gyorsítja az ágazatban zajló folyamatokat. A kutatást 2020. augusztus 19. és szeptember 20. között, tehát hónapokkal a tavaszi karantén feloldását követően, a járványvédelmi intézkedések szeptemberi szigorítása körüli időszakban végeztük.
A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1425 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.
A kutatás 84–87%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 10–12%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A válaszadók mindegyike döntéshozó vagy döntésbefolyásoló legalább egy szakterületen.
A megkérdezett gazdálkodók 96%-a jelzett valamilyen hátráltató tényezőt az elmúlt gazdasági évben. A nehézségek közül a legnagyobb arányban a kedvezőtlen időjárást (74%) említették. Dobogós helyen szerepelt a termelési költségek növekedése és a felvásárlási árak alacsony szintje (48-48%), amit a munkaerőhiány (20%), majd a termelőeszközök meghibásodása, leállása (17%) követett. A koronavírus-járvány csak minden nyolcadik gazdaságot érintette közvetlenül (például karanténhelyzet, megbetegedés formájában). Súlya a felsorolt tíz tényező között a megosztott 6-7. helyre elegendő, a termékértékesítés nehézségeivel gyakorlatilag azonos arányt (12-12%) képvisel. Mögöttük közel azonos értékkel (9-9%) következik a termelés finanszírozásának és az alapanyagok beszerzésének nehézsége, a legkisebb arányban pedig a növény-, állategészségügyi vészhelyzetet (6%) említették a válaszadók.
Évről évre megvizsgáljuk a beruházási szándékot is, ami most különösen beszédes eredményt hozott a korábbi adatokkal összehasonlítva. A válaszadók 83%-ánál volt beruházás az elmúlt öt évben, és 81%-uk tervez beruházást a következő öt évben is. Gyakorlatilag mindkét érték azonos a 2017–19 években kapott adatok átlagával, egyelőre tehát sem lassulás, sem gyorsulás nem látszik ezen a területen.
Az itt bemutatott eredményekből tehát úgy tűnik, hogy a magyar mezőgazdaság komolyabb megrázkódtatások nélkül vészelte át a világjárvány eddigi hatásait, és a középtávon tervezett beruházások is megvalósulhatnak.
Az AgroStratéga 2020-ban már kilencedik alkalommal végezte el azt a felmérést, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési és döntési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz.
Az országos felmérésnek 2020-ban is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége), a FRUITVEB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács), a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége) és a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E négy szakmai szervezet mellett az EUROCHEM, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL és a SAATEN-UNION is támogatta kezdeményezésünket.
Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető ide kattintva.
Pólya Árpád – Varanka Mariann
