2026-ban február első vasárnapján ismét leróhatjuk tiszteletünket a Tisza felbecsülhetetlen értékű élővilága előtt. Az emléknap apropója sajnos egy súlyos környezeti katasztrófa évfordulója, éppen ezért ez a nap is felhívja a figyelmünket a vizes élőhelyek védelmének fontosságára.
Miért pont február 1-je?
26 évvel ezelőtt, 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú AURUL nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. Ennek következtében mintegy 120 tonna ciánt és nehézfémet tartalmazó szennyvíz ömlött a Zazar-, onnan a Lápos-folyóba, majd a Szamoson keresztül február 1-jén elérte a Tiszát. A cián koncentrációja a katasztrófa kezdetén, az első mérések alkalméval 180-szorosa volt a magyar szabvány szerint megengedett határértéknek. A vállalatnál nem létezett kárelhárítási terv, így nem történt kísérlet sem a szennyezés lokalizálására, sem enyhítésére. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán, súlyos ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában.
Azóta hazánk történetének egyik legsúlyosabb vízszennyezéseként emlékezünk arra, hogy a katasztrófa következtében a szakemberek becslései szerint az érintett folyókban 1241 tonna hal pusztult el, és a Tisza közel 700 km-es szakaszán élők életét is hosszú ideig veszélyeztette a szennyezés.
Erre emlékezve a magyar országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozatában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította.
Elképesztő a természet
A Tisza élővilága a súlyos katasztrófát követően a vártnál gyorsabban regenerálódott. Két évvel a szennyezést követően a vizsgálatok kimutatták, hogy rendeződött az alacsonyabb rendű élőlények (kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya. 2004-ben már az addig ismert fajok számának 95 százaléka ismét megjelent mind a Szamosban, mind a Tiszában. Hatalmas örömünkre a védett fajok megmenekültek, köztük a Tisza ökoszisztéma-állapotának egyik szimbolikus indikátora, a tiszavirág is túlélte a katasztrófát.
A Tiszáról
A Tisza Magyarország második legnagyobb folyója. Hazánkon kívül még négy ország területén halad keresztül: Ukrajnán, Románián, Szlovákián és Szerbián. Nagyobb mellékfolyói a Szamos, Kraszna, Zagyva, Maros, Bodrog, Sajó és a Túr, legnagyobb mesterséges tava pedig a Tisza-tó.
Röviden számokban:
| Vízgyűjtő területe | 157 000 km2 |
| Jelenlegi teljes hossza | 962 km |
| Eredeti teljes hossz (folyószabályozás előtt) | 1419 km |
| Hajózásra alkalmas szakasza összesen | 780 km |
A Tisza gazdag élővilága
A Tisza otthont ad a védett és folyómederben fejlődő sárgás szitakötőnek (Gomphus flavipes), valamint a védett és Natura 2000-es tompa folyamkagylónak (Unio crassus) is. A Hortobágyi Nemzeti Park összefoglalója szerint a Tisza azon 160 km hosszú szakaszán, amely a Tájvédelmi Körzet területén fut keresztül, stabil önfenntartó állománya alakult ki a kecsegének (Acipenser ruthenus), ezenkívül a balin (Aspius aspius), a garda (Pelecus cultratus), és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) is nagy egyedszámú önfenntartó populációval rendelkezik. Szerencsére ugyanez mondható el az őshonos selymes durbincsról (Gymnocephalus schraetser) és a széles durbincsról (Gymnocephalus baloni) is. A bolgár csíkot (Sabanejewia bulgarica) először itt a Közép-Tiszán jegyezték fel 1948-ban, és a védett folyószakaszon egy kisebb, stabil állománya él mai napig is. A Tisza kiemelkedő értékét képviseli a magyar bucó (Zingel zingel) és a német bucó (Zingel streber) halállománya.
A Tisza faunáját alkotó fajok közül a legfontosabb védett faj (a teljesség igénye nélkül):
| Védett faj | Természetvédelmi érték |
| Tiszavirág (Palingenia longicauda) | 10 000 Ft |
| Sárga szitakötő (Gomphus flavipes) | 50 000 Ft |
| Tompa folyamkagyló (Unio crassus) | 10 000 Ft |
| Széles durbincs (Gymnocephalus baloni) | 2 000 Ft |
| Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) | 10 000 Ft |
| Bolgár csík (Sabanejewia bulgarica) | 10 000 Ft |
Két évvel ezelőtt június 26-án Harka Ákos és Juhász Máté egy elektromos kecével (csúcsos, zsák alakú, víz fenekén húzott, vesszőből készült halászszerszámmal) folytatott vizsgálatot a Tisza-folyó tiszafüredi-poroszlói szakaszán, a 430-as folyamkilométer alatt. A folyómeder 10 méter mély, a duzzasztás ellenére is kissé sodró vizében egy viszonylag rövid kutatóhalászat során is 9 faj került elő – számoltak be a kutatók a Magyar Haltani Társaság (MHTT) honlapján.
A tiszavirágzás
A Tisza egyik leglátványosabb jelensége és világviszonylatban is egyedülálló esemény a júniusi tiszavirágzás. A kérészek közé tartozó, törékeny testű, áttetsző szárnyú tiszavirág (Palingenia longicauda) tömeges rajzása csodálatos természeti látványosság, amely nyaranta ezreket vonz a Tiszához. A tiszavirág lárvái három évig fejlődnek, majd júniusban a vízfelszínre úsznak, és szárnyas rovarrá vedlenek. A nászrepülés és párzás során az állatok néhány kilométert a folyásiránnyal szemben tesznek meg, majd a víz felszínére ereszkedve rakják le petéiket.
Tisza, művészetek, népszokások
Leghíresebb verse a gazdag magyar irodalomnak Petőfi Sándor tollából született a Tiszáról. A költő 1846 nyarának végén járt a Felső-Tisza vidékén, a vers élményi alapja ez a kirándulás volt, de magát a verset a költő nem ott helyben, hanem már Pesten írta és a következő év februárjában fejezte be. Részlet a vers kezdetéből:
Petőfi Sándor: A Tisza
(részlet)
„Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére. (…)”
A folyóinkkal kapcsolatban számos szólásunk és mondásunk is elterjedt:
- Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája.
- Ki a Tisza vizét issza, oda vágyik szíve vissza.
- Nehéz egy korttyal az egész Tiszát benyelni.
- Sok halat fognak ki addig a Tiszából.
- Sok hazug ember van innen is túl a Tiszán.
- Szereti, mint a tiszahátiak az árvizet.
- Tiszát lehetne vele rekeszteni.
- Túl már a Tiszának felén.
- Zavaros, mint a Tisza.
Ismertessük meg a gyerekekkel!
A Tisza élővilágának közelebbi megismeréséhez a gyerekek számára a következő játékos órai feladatok és szorgalmi feladatok közül is válogathatunk:
- Gyűjtsünk verseket a Tiszáról!
- Gyűjtsünk népdalokat a Tiszáról!
- Rajzolj le / röviden ismertess egy védett fajt a Tisza élővilágából!
- Írj mesét / verset a Tiszáról!
- Meséld el egy szép emlékedet a folyóról (gyerekkori emlék, nyaralás, kirándulás, sportélmény stb.)!
Február 2. pedig a Vizes Élőhelyek Napja
A Vizes Élőhelyek Napja szorosan követi a Tisza élővilágának emléknapját. Ezt a nemzetközi napot minden évben február 2-án ünneplik, emlékezve az 1971. február 2-án, az iráni Ramsarban aláírt, a vizes élőhelyek és vízimadarak védelméről szóló nemzetközi megállapodásra (Ramsari Egyezmény).
A megállapodás célja a vizes területek, mint a mocsarak, tavak, folyók és torkolatok fontosságára felhívni a figyelmet. A jeles nap ráirányítja a figyelmet ezen ökoszisztémák szerepére a víz tisztításában, az árvízvédelemben és a biológiai sokféleség megőrzésében.
Felhasznált és ajánlott irodalom:
- Palombi Barbara: A Tisza élővilágának emléknapja (Debrecen, AGORA Tudományos Élményközpont)
- A Tisza folyó, mint élőhely (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság weboldala)
Kapcsolódó cikkek:
