Az ember nappali életmódot folytat, ezért éjszaka szívesen világítja meg környezetét. Ugyanakkor arra kevesen gondolnak, hogy az éjszakai állatokra milyen hatással van a mesterséges fény.
Csak néhány példa: a szentjánosbogarak szaporodási esélyeit nagymértékben csökkenti a fényszennyezés, mert nem találják meg egymást; a denevérek táplálkozási szokásai megváltoznak; a vörösbegyek nem pihennek mesterséges fénynél; de például a vonuló madarakat is megtévesztik az éjszakai fényforrások.
A főbűnös a nagy fényerő
A kertjeinkben a világítást használjuk díszítőelemként, valamint biztonsági céllal is. Ugyanakkor gyakran figyelmen kívül hagyjuk a mesterséges éjszakai fény vadon élő állatokra és környezetre gyakorolt hatásait.
A főbűnös a nem megfelelően elhelyezett biztonsági világításból származó erős fényszennyezés, de a bizonyítékok szerint a mesterséges világítás minden formája (beleértve a LED-eket és a halogéneket is) hatással lehet az állatvilágra. Egy 2020-ban közzétett tanulmány szerint a fényszennyezés a rovarok visszaszorulásának egyik okozója.
Az éjszakai mesterséges fény többféleképpen is hatással lehet a vadon élő állatokra, befolyásolhatja a tájékozódásukat, a fiziológiájukat, a szaporodásukat és az általános egészségi állapotukat. Bár egyes vadon élő állatok számára látszólag kifejezetten jól jön a mesterséges fény (pl. az utcai lámpák közelében zsákmányra vadászó denevérek), túlnyomó többségében a hatás káros. Az alábbiakban csak néhányat mutatunk be a felismert következmények közül.
A mesterséges világítás hatásai az állatokra
Az éjszakai rovarok, köztük számos lepke részben a természetes fényforrások, például a hold fénye alapján tájékozódnak, és a mesterséges fény hatására megzavarodhatnak. A fényszennyezés azonban nem csak az éjszakai fajokra lehet hatással. Az éjszakai mesterséges fény mind az éjszakai, mind a nappali állatok cirkadián ritmusát megzavarja. Egyes lepkékkel kapcsolatos tanulmányok például a fényszennyezést az éjszakai fajok számának erőteljesebb csökkenésével hozták összefüggésbe, míg mások a nappali fajoknál tapasztaltak erőteljesebb csökkenést.
Sok denevérfaj teljesen elkerüli a megvilágított területeket, bár egyes denevérek valóban elviselik, sőt kihasználják a rovarok mesterséges fényekhez való vonzódását. A nagy fényerejű lámpák átmenetileg elvakíthatnak egyes állatokat, sőt, akár oda is vonzhatják őket, ahogyan ez a békák esetében is előfordulhat.
A világítás egyes fajok számára akadályt jelenthet, feldarabolva az élőhelyeket, míg mások számára a mesterséges fény végzetesen vonzó, gondoljunk csak a lámpák köré gyűlő rovarseregre.
A kerti madarakat a hirtelen világítás felzavarja álmukból, és már hajnal előtt elkezdhetnek énekelni. A vörösbegyek különösen érzékenyek a fényre, és mesterséges fény esetén éjszakába nyúlóan táplálkoznak. A baglyok számára nehezebb lehet a vadászat a kivilágított, városi területeken, és az éjszaka vonuló madarak irányt téveszthetnek.
A megvilágított területeken a rövidebbnek tűnő éjszakák miatt kevesebb ideig táplálkoznak vagy vadásznak a hajnali/alkonyati vagy éjszakai fajok.
A fényszennyezés valószínűleg részben felelős a szentjánosbogarak visszaszorulásáért is. A nőstények zöldes fényt bocsátanak ki (biolumineszcencia), hogy párjukat vonzzák. Még a távoli fényforrások, például a kivilágított játékterek vagy városok alacsony szintű „égi fénye” is csökkenti a szaporodási sikerüket.
Nem mindegy a fény színe sem
Úgy tűnik, hogy a fény típusa (frekvenciája) különbözőképpen hat az egyes fajokra. A LED-ek például több lepkét és legyet vonzanak, de kevesebb bogarat, mint a nátriumlámpák. A hideg fehér fényű LED-ek (a spektrum kék vége) pedig több rovart vonzanak, mint a meleg fényűek. Általánosságban elmondható, hogy a rovarok érzékenyebbek a rövid hullámhosszú (UV, kék és zöld), mint a hosszú hullámhosszú (narancssárga, vörös és infravörös) fényre.
Ami a fényerősséget illeti, a tompa fény, például a meleg fehér színű napelemes lámpák kevésbé befolyásolják a vadon élő állatokat.
Polarizált fényben (amit a mesterséges fény még tovább fokoz) a lepkék és más vízi rovarok összetéveszthetik a nem vízfelületeket vízzel, és oda próbálják meg lerakni a petéiket. Gondoljunk csak a dunavirág nevű kérészfajra, amelynek tagjai a hidakon elhelyezett lámpák fénye miatt milliószámra pusztulnak el.
Mit tehetünk a hatás minimalizálása érdekében?
Mivel a mesterséges fény a kertekben számos vadon élő állatfaj természetes viselkedését zavarja, fontos, hogy legalábbis ne essünk túlzásba, nem kell az egész kertet ragyogóan fényessé tenni éjszakára. Sőt, a legjobb, amit tehetünk, hogy amikor nem használjuk, minden fényt lekapcsolunk. Így a kert is visszanyeri eredeti funkcióját és hangulatát.
- Helyezze a világítást a lehető legalacsonyabbra, és irányítsa lefelé vagy oda, ahol szükség van rá. A fények elhelyezésekor gondoljon arra, hogy milyen hatással van a szomszédokra is (például ne világítson közvetlenül az ablakukba).
- Szereljen a lámpák fölé búrát, hogy csökkentse az éjszakai égboltot érő fényszennyezést.
- Kapcsolja ki a kerti lámpákat, amikor nem használja őket, vagy használjon mozgásérzékelőket vagy időzítőket. Így csak akkor kapcsolnak be, amikor feltétlenül szükséges.
- Válasszon alacsony fényerősségű izzókat és melegebb árnyalatokat (melegfehér, sárga): a napelemes világítás olcsó, biztonságos és tompa, kerti használatra alkalmas fényt bocsát ki.
- Ha a köztéri világítás erősségét csökkentik, már az is nagy segítség lehet az éjszakai állatok számára.
Fotó: Pixabay
