A gilisztakomposzt előállítása egyszerű folyamatok összessége, mégis a hosszútávú, jó működés érdekében odafigyelést igényel. Milyen hibák miatt válhat büdössé? Mit szabad adni a gilisztáknak, és mi tilos?
Milyen ételhulladék kerülhet a gilisztakomposztba?
A következő listában szereplő összetevőkből bőséggel adhatunk a gilisztáknak:
- gyümölcsök fel nem használt részei: almacsutka, almahéj, dinnyehéj;
- zöldségek fel nem használt részei: hagyma, káposztafélék, salátafélék, gyökérzöldségek és burgonya hámozása és tisztítása után megmaradt növényi részek;
- tojáshéj;
- komposztálható teafilter, teafű maradéka;
- kávézacc;
- elhervadt virágok, levelek.
Kisebb mennyiségben, de adhatunk a gilisztáknak még:
- gabonaféléket (pl. megmaradt kenyeret),
- citrusfélék héját.
Amit semmiképpen ne adjunk a gilisztáknak!
Semmi esetre se adjunk a gilisztáknak olajos és zsíros ételeket, csontot, halat, nyers vagy főtt húst, feldolgozott ételeket, csonthéjas termésű gyümölcsök magjait és tejtermékeket!
A helyes „etetés”
Egy kicsit furcsa etetésnek hívni, de valójában tényleg ezt tesszük: odaadjuk a gilisztáknak a „pozitív listában” felsorolt anyagokat, amiket szépen lassan elfogyasztanak.
Amit itt érdemes tudni:
- etethetjük a gilisztákat naponta kisebb mennyiségű táplálékkal, vagy
- hetente egyszer az egész heti mennyiséget egyszerre is odaadhatjuk nekik;
- fel kell vágni kisebb részekre azokat a növényi részeket, amik nagyobb darabokban kerültek bele a hulladékba (pl.: brokkoli torzsája, dinnye héja, nagyobb méretű elhervadt levelek);
- ugyanez vonatkozik a tojáshéjra a nagyobb darabokban maradt kávézaccra: össze kell törni kisebb darabokra.
Amikor behelyezzük a gilisztáknak az ételmaradékokat, kicsit toljuk félre a tápközeget, és annak üres helyére tegyük a felhasználható zöldhulladékokat! Ezután takarjuk be a behelyezett maradékokat friss, száraz tápközeggel!
A giliszták az ételmaradékokat és a tápközeget is szépen lassan elfogyasztják, majd azt megemésztve és kiürítve sötét, sűrű anyaggá alakítják. Ez a gilisztakomposzt.
A tápközeg pótlására kb. havonta egyszer kell időt szánni, de érdemes hetente ellenőrizni, hogy elegendő mennyiségű van-e még a gilisztáknak.
A gilisztakomposzt begyűjtése
A giliszták etetésének kezdetétől számított 1-4 hónapon belül meg lehet kezdeni a gilisztakomposzt begyűjtését. Akkor látjuk, hogy jó lesz az anyag, ha a tápközeg sötét színű, morzsalékos szerkezetűvé kezd válni.
Ha az előző cikkben leírt gilisztakomposzt-ládát készítettük el vagy vásároltuk meg, akkor csak le kell emelnünk a tároló felső részét, és kivesszük a kész humuszanyagot.
Ha egy egyszerűbb tárolóba nevelgettük a gilisztákat, akkor a következő a dolgunk:
- Elsőként toljuk a láda teljes tartalmát tároló egyik oldalára!
- Tegyünk friss, nedves tápközeget a másik oldalra, és helyezzünk rá bőséggel friss, csalogató ételmaradékot!
- Kb. 3-4 hét alatt a giliszták az új tápközegbe mozognak át, így kiszedhetjük a tárolóból a gilisztakomposztot.
Ha problémát észlelünk
Nagyon fontos tudni, hogy ha megfelelően használjuk a gilisztakomposztot, akkor a folyamat egyáltalán nem jár kellemetlen szagokkal. Mégis előfordulhat, hogy elkövetünk néhány apró hibát, amitől kifejezetten kellemetlen szagúvá válhat a komposztunk. Vegyük sorra ezeket a hibákat, amiket szerencsére könnyebb elkerülni, mint elkövetni:
- Túl nedves a láda: ne tegyünk a ládába egyszerre sok magas víztartalmú ételt (pl. dinnyét) és adjunk hozzá szárazabb tápközeget, alaposan belekeverve!
- Nincs elég levegő a ládában: ez ahhoz vezet, hogy felszaporodnak az anaerob (vagy levegőtlen) körülmények között élő baktériumok. Ezt elkerülendő tegyünk a ládába friss, száraz tápközeget és pár napig naponta keverjük át a tartalmát!
- Helytelenül etettük a gilisztákat: a bomlásukkor avasodó és rendkívüli bűzt árasztó ételeket mindenképpen kerüljük a gilisztakomposztban (ezek a már említett húsok, csontok, tejtermékek)!
- A ládát túl meleg helyre tettük: a giliszták 10 °C és 27 °C között tenyésznek, próbáljunk meg ebben a tartományban maradni!
- A ládában túlszaporodnak az atkák: néhány példány még senkit nem zavar, de ha nagy mennyiségben vannak jelen a ládában, akkor zavarni fogják a gilisztákat. Ezt megelőzendő csökkenteni kell a tápközeg nedvességtartalmát, szükség esetén cserélni, és eltávolítani azt az ételmaradékot, ami bevonzotta az atkákat!
Nagyon fontos!
Ügyelnünk kell a folyamatos egyensúlyra, ugyanis ha túl nedves a láda, a giliszták meg is fulladhatnak, ha túl száraz, akkor kiszáradhatnak, ha pedig a ládában nincs elég levegő, akkor a giliszták megfulladnak.
Ha nem etetjük elegendő maradékkal a gilisztákat, a giliszták a tápközeget is maradéktalanul elfogyasztják. Sőt, ha ezt is hagyjuk elfogyni, a giliszták elkezdik a saját ürüléküket enni, ami számukra mérgező.
Ha bővebben szeretnénk a témának utánajárni, angol nyelvű cikkeket és videókat is ajánlott elolvasni és hallgatni, ugyanis az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában hosszabb ideje felfedezték ezt a nagyszerű lehetőséget otthoni humuszanyag-előállításra.
A gilisztakomposztálást más néven vermikomposztálásnak is nevezik – ezt érdemes tudni, ha külföldi szakirodalmaknak is utána szeretnénk nézni, mert az angol vermicompost kifejezést használják a cikkekben.
Kapcsolódó cikkek a komposztteáról:
Kapcsolódó cikkek a házikerti talaj tápanyag-utánpótlásáról:
- Mit kell tudni a gilisztakomposztról?
- Gilisztakomposzt előállítása otthon, egyszerűen I. rész
- Komposztálási kisokos
- Mit jelent a hideg és a meleg komposztálás?
- A fahamu helyes használata a házikertben
- Mire használhatók fel a természetes eredetű konyhai hulladékok a kertben?
- Hogyan hasznosíthatjuk a tojáshéjat?
- Készítsünk csalánlevet a növényein számára!
