30℃ 18℃
június 3. Klotild, Cecília, Károly
Ház, táj blog

Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – Lepkék és darazsak

Agrofórum Online

A beporzásban szerepet játszó darázs- és lepkefajok igen díszes társaság – szó szerint: a darázsfajok között nehéz csillogóbbat találni a fémdarazsaknál, és érdekesebb felépítésűt a kaparódarazsaknál. A nappali lepkék és a molylepkék sem szenvednek hiányt változatosságban – ismerjük meg őket!

Igaz, hogy a méhfélék a leggyakoribb döngicsélő vendégeink a kertben, de a virágzó növények körül ezer másik rovarfaj is megfordul. Ne feledkezzünk meg a jelen cikk főszereplőiről sem, a darázs- és lepkefajokról! Rendkívül változatos életmódú és kinézetű családok tartoznak ide, tagjaik pedig hasznos részei a kerti életközösségnek.

A fémdarazsak Földünk trópusi területein élnek, de a mediterrán térségekben is elterjedtek. Nevüket testük ragyogó fémes fényéről kapták, színük lehet kék, ibolya, zöld vagy piros. A legtöbb rovarral ellentétben a fémdarazsak a nap legmelegebb óráiban a legélénkebbek, és imádnak kerítéseken, házfalakon, löszfalakon sütkérezni. Általában méhek, darazsak fészkébe rakják a petéiket. Megfigyelték, hogy ha peterakás közben támadás éri, akkor összegömbölyödik. Táplálkozásuk közben igen fürgén repkednek, nem sokáig maradnak egy helyben. Ha virágra szállnak nektárt lakmározni, a testükre tapadt virágport viszik a következő virágra, és így naponta több száz virágot meglátogathatnak.

A fémdarazsak egyik jelentősebb hazai képviselője a tűzvörös fémdarázs (Chrysis ignita). Ez a faj elsősorban a faliméhek költőkamráiba rakja petéit, de más méh- és darázsfajokét is használhatja. Körülbelül két hónapig élnek, ezalatt a kifejlett rovarok nektárt fogyasztanak, így táplálkozásuk közben sok száz virág beporzásában szerepet játszhatnak.

Tűzvörös fémdarázs

A fémdarazsakhoz hasonlóan a kaparódarazsak (Sphecidae – más néven bányász- vagy ásódarazsak) felnőtt egyedei is nektárral táplálkoznak, sőt a viráglátogatásuknak köszönhető beporzáson túl még abban is hasznára válnak a növénytermesztőknek, hogy nagyétkű lárváik számára kártevő rovarok hernyóit szállítják ebédre. Ezáltal csökkentik a kertekben és gyümölcsösökben is a kártevő rovarok utódainak számát. Minden kaparódarázs-fajnak megvan a maga kedvenc zsákmányállata, amit rendszerint a pontosan az idegdúcba döfött fullánk mérgével tesz mozgásképtelenné.

A kaparódarazsak megjelenése is igen egyedi, aki találkozik velük, nem egykönnyen felejti el: a fajok színezete igen különböző lehet; az egyszínűektől egészen a tarkázottig minden előfordulhat. Nyeles potrohuk és rendkívül hosszú végtagjaik kecsessé, hajlékonnyá teszik megjelenésüket (Pl. gyakori lopódarázs), de egyes fajoknak a többségtől eltérően ülő potroha van (pl. a hazánkban védett szöcskeölő darázsnak). Szőrzetük annyira gyér, hogy csupaszoknak látszanak.

A kaparódarazsak magányos fajok. Egyes fajok a fészküket sárból készítik, és minden egyes elkészült költőkamrába egyetlen petét raknak. Ebbe a költőkamrába halmozzák fel a lárva számára szükséges táplálékot. A kamra bejáratát minden alkalommal gondosan bezárják, hogy ne háborgassák az utódot. Más magányos méh- és darázsfajokhoz hasonlóan a nőstények ritkán szúrnak és csak akkor, ha veszélyben vannak.

Gyakori lopódarázs

Nappali lepkék

Hazánkban nagyjából 150 nappali lepkefaj (Rhopalocera) fordul elő. A nappali lepkék csoportja az egyik legtöbbet kutatott és legváltozatosabb része a rovarvilágnak: az aprótermetű busalepkéktől a tarkalepkéken keresztül a pillangókig nagy méret-, szín- és viselkedéskülönbségekkel tartoznak ide fajok. Közös jellemzőjük, hogy csápjuk jellegzetes bunkós csáp, szárnyuk rendszerint tarka színezetű és rajzolatú. Nyugalmi helyzetben szárnyaikat legtöbbnyire függőlegesen összecsapva tartják. Karcsú potrohuk a hátsó szárnyon nem ér túl.

A nappali lepkék táplálkozása erősen kötődik a virágzó növényekhez, ennélfogva részt vesznek a virágok beporzásában is. Néhány lepkefaj csak egyes növények nektárját fogyasztja, megint mások nem válogatósak. Ide tartozik például a hazánkban széles körben elterjedt fecskefarkú lepke (Papilio machaon), a galagonyalepke (Aporia chrategi), a káposztalepke (Pieris brassicae), a rozsdaszínű gyöngyházlepke (Brenthis hecate), a vonalas busalepke (Thymelicum lineola), az ibolyás tűzlepke (Lycaena alciphron) stb.

Fecskefarkú lepke

Molylepkék

A molylepkék egytől egyig éjszakai állatok, így minden nap tudják vállalni az éjjeli műszakot a virágok beporzásában. Bár jóval kevésbé feltűnők, mint a nagyobb testű, zümmögő méh- és darázsfélék, vagy a látványosabb nappali lepkék, mégis mióta a csapadékosabb országokban (köztük Angliában is) felfigyeltek a molylepkék beporzó tevékenységére, egyre több kutatást szentelnek ezeknek a fajoknak.

A kutatások eredményei igen kedvezően értékelték a molylepkék munkásságát: kiderült, hogy pollenszállító hálózatuk összetételében és méretében is nagyobb, mint a nappali lepkéké. Ennek az az oka, hogy a molylepkék több olyan növényről is szállítanak virágport, amelyeket a pillangók vagy a méhek nem látogatnak meg. Egy hét évvel ezelőtti, kelet-angliai kutatás szerint összesen 47 növényfaj pollenjét találták meg a molylepkéken, amelyet nappali beporzók esetén nem fedeztek fel a szállításukban. Másik különbség, hogy a lepke a mellkasán szállítja a pollent, és nem a pödörnyelvén, így könnyebben érintkezik az általa szállított virágpor a növényekkel.

Sajnos a molylepkék egyedszáma világszerte csökkenni kezdett az elmúlt évtizedben, de remélhetőleg a kutatások rávilágítanak ezeknek a fajoknak a fontosságára is.

Érdekességek

Szerénykedés nélkül mondhatjuk, hogy hazánk adta a világ egyik legnagyobb fémdarázs-kutatóját a tudós társadalomnak, Mocsáry Sándor személyében, aki a 19. században kutatta a fullánkos hártyásszárnyúakat, különösen a fémdarazsakat (Chrysididae) és pókölődarazsakat (Pompilidae). A fémdarazsakról írt, 1899-ben kiadott világmonográfiája révén nagy nemzetközi hírnevet szerzett. Munkája a mai napig megkerülhetetlen alapmű a fémdarazsakkal foglalkozó kutatók számára, és neki köszönhetően a Magyar Nemzeti Múzeumnak világhírű fémdarázs-gyűjteményt állítottak össze.

A következő cikkben megismerkedünk azokkal a méhfajokkal, amelyek a házi méhen kívül a kertünkben is beporzó tevékenységet végeznek.

Kapcsolódó cikkek:

Növényfelismerő applikációk – mit érdemes tudni a használatukról?

2025. május 27. 05:40

Kézenfekvő megoldás, hogy a mindig nálunk lévő mobiltelefonokra letöltsünk egy növényfelismerő applikációt, hiszen gyorsan elővesszük, készítünk egy fényképet a kérdéses növényről, és várjuk az alkalmazás segítségét: a fajmeghatározást.

Kincsek, amiket az erdőben kell hagyni

2025. május 3. 05:40

Az erdőlátogatások során könnyen elragadhatja az embert a lelkesedés, ha valami nem mindennapi „kincsre” bukkan az avarban. Tudnunk kell azonban, hogy mi az, ami semmiképpen nem jöhet haza velünk az erdőből!

Elődeink tudása II. – köhögés és gyógynövények

2025. április 30. 05:40

A leggyakoribb „lábon kihordott” betegségeknek a különböző súlyosságú megfázások számítanak, amik miatt nem feltétlenül maradunk ki az iskolából vagy a munkából. A gyógyulásunkat, sőt még a betegség megelőzését is sok növény teája segítheti.

Gyűjtsük össze a konyhában a húsvéti tojásfestéshez a színezőanyagokat!

2025. április 18. 05:40

A természetes színezőanyagokkal elképesztően változatos húsvéti tojásokat festhetünk az ünnepre.

A megfelelő növényt a megfelelő helyre! I. rész – a talaj kémhatása

2019. január 9. 08:07

Hogy is szokott zajlani a legtöbb esetben az udvarunkba, kertünkbe kerülő növények megvásárlása? Elmegyünk a kiválasztott/bejáratott árudába félig kiforrt elképzelésekkel arról, hogy mit is szeretnénk, majd a meglátni és megszeretni varázsában a kosarunkba, majd kertünk talajába kerül a növény.

Takarónövények a kert bármely részébe I.

2022. július 29. 05:37

A talajtakaró növényként (is) ültethető dísznövények közül számos olyan fajt, fajtát ismerünk, amelyek napos helyen, félárnyékban és árnyékban is jól érzik magukat. Lássuk, melyek azok a növények, amik „minden fronton” bevethetők, ha egy szép, összefüggő, élő takarót szeretnénk nevelni.

Értékes zöldségnövényeink I. rész

2018. június 29. 07:17

Hüvelyesek, levélzöldségek, káposztafélék. Nap mint nap használjuk, fogyasztjuk őket, mivel számtalan ételünknek elengedhetetlen alkotórészei, és kiskorunktól kezdve az „egyed, gyermekem, mert egészséges” kategóriába kerültek az érték- és étrendünkben.

Érdekességek a mézről

2023. október 14. 05:40

Mi is pontosan a méz? Melyik fajta hungarikum? Melyik mézet nevezzük krémméznek, és melyiket vaddohányméznek? Milyen régi az ismeret a méz jótékony hatásáról, és melyik fajta méz a világ legdrágább terméke?