Ház, táj blog

Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – Lepkék és darazsak

Agrofórum Online

A beporzásban szerepet játszó darázs- és lepkefajok igen díszes társaság – szó szerint: a darázsfajok között nehéz csillogóbbat találni a fémdarazsaknál, és érdekesebb felépítésűt a kaparódarazsaknál. A nappali lepkék és a molylepkék sem szenvednek hiányt változatosságban – ismerjük meg őket!

Igaz, hogy a méhfélék a leggyakoribb döngicsélő vendégeink a kertben, de a virágzó növények körül ezer másik rovarfaj is megfordul. Ne feledkezzünk meg a jelen cikk főszereplőiről sem, a darázs- és lepkefajokról! Rendkívül változatos életmódú és kinézetű családok tartoznak ide, tagjaik pedig hasznos részei a kerti életközösségnek.

A fémdarazsak Földünk trópusi területein élnek, de a mediterrán térségekben is elterjedtek. Nevüket testük ragyogó fémes fényéről kapták, színük lehet kék, ibolya, zöld vagy piros. A legtöbb rovarral ellentétben a fémdarazsak a nap legmelegebb óráiban a legélénkebbek, és imádnak kerítéseken, házfalakon, löszfalakon sütkérezni. Általában méhek, darazsak fészkébe rakják a petéiket. Megfigyelték, hogy ha peterakás közben támadás éri, akkor összegömbölyödik. Táplálkozásuk közben igen fürgén repkednek, nem sokáig maradnak egy helyben. Ha virágra szállnak nektárt lakmározni, a testükre tapadt virágport viszik a következő virágra, és így naponta több száz virágot meglátogathatnak.

A fémdarazsak egyik jelentősebb hazai képviselője a tűzvörös fémdarázs (Chrysis ignita). Ez a faj elsősorban a faliméhek költőkamráiba rakja petéit, de más méh- és darázsfajokét is használhatja. Körülbelül két hónapig élnek, ezalatt a kifejlett rovarok nektárt fogyasztanak, így táplálkozásuk közben sok száz virág beporzásában szerepet játszhatnak.

Tűzvörös fémdarázs

A fémdarazsakhoz hasonlóan a kaparódarazsak (Sphecidae – más néven bányász- vagy ásódarazsak) felnőtt egyedei is nektárral táplálkoznak, sőt a viráglátogatásuknak köszönhető beporzáson túl még abban is hasznára válnak a növénytermesztőknek, hogy nagyétkű lárváik számára kártevő rovarok hernyóit szállítják ebédre. Ezáltal csökkentik a kertekben és gyümölcsösökben is a kártevő rovarok utódainak számát. Minden kaparódarázs-fajnak megvan a maga kedvenc zsákmányállata, amit rendszerint a pontosan az idegdúcba döfött fullánk mérgével tesz mozgásképtelenné.

A kaparódarazsak megjelenése is igen egyedi, aki találkozik velük, nem egykönnyen felejti el: a fajok színezete igen különböző lehet; az egyszínűektől egészen a tarkázottig minden előfordulhat. Nyeles potrohuk és rendkívül hosszú végtagjaik kecsessé, hajlékonnyá teszik megjelenésüket (Pl. gyakori lopódarázs), de egyes fajoknak a többségtől eltérően ülő potroha van (pl. a hazánkban védett szöcskeölő darázsnak). Szőrzetük annyira gyér, hogy csupaszoknak látszanak.

A kaparódarazsak magányos fajok. Egyes fajok a fészküket sárból készítik, és minden egyes elkészült költőkamrába egyetlen petét raknak. Ebbe a költőkamrába halmozzák fel a lárva számára szükséges táplálékot. A kamra bejáratát minden alkalommal gondosan bezárják, hogy ne háborgassák az utódot. Más magányos méh- és darázsfajokhoz hasonlóan a nőstények ritkán szúrnak és csak akkor, ha veszélyben vannak.

Gyakori lopódarázs

Nappali lepkék

Hazánkban nagyjából 150 nappali lepkefaj (Rhopalocera) fordul elő. A nappali lepkék csoportja az egyik legtöbbet kutatott és legváltozatosabb része a rovarvilágnak: az aprótermetű busalepkéktől a tarkalepkéken keresztül a pillangókig nagy méret-, szín- és viselkedéskülönbségekkel tartoznak ide fajok. Közös jellemzőjük, hogy csápjuk jellegzetes bunkós csáp, szárnyuk rendszerint tarka színezetű és rajzolatú. Nyugalmi helyzetben szárnyaikat legtöbbnyire függőlegesen összecsapva tartják. Karcsú potrohuk a hátsó szárnyon nem ér túl.

A nappali lepkék táplálkozása erősen kötődik a virágzó növényekhez, ennélfogva részt vesznek a virágok beporzásában is. Néhány lepkefaj csak egyes növények nektárját fogyasztja, megint mások nem válogatósak. Ide tartozik például a hazánkban széles körben elterjedt fecskefarkú lepke (Papilio machaon), a galagonyalepke (Aporia chrategi), a káposztalepke (Pieris brassicae), a rozsdaszínű gyöngyházlepke (Brenthis hecate), a vonalas busalepke (Thymelicum lineola), az ibolyás tűzlepke (Lycaena alciphron) stb.

Fecskefarkú lepke

Molylepkék

A molylepkék egytől egyig éjszakai állatok, így minden nap tudják vállalni az éjjeli műszakot a virágok beporzásában. Bár jóval kevésbé feltűnők, mint a nagyobb testű, zümmögő méh- és darázsfélék, vagy a látványosabb nappali lepkék, mégis mióta a csapadékosabb országokban (köztük Angliában is) felfigyeltek a molylepkék beporzó tevékenységére, egyre több kutatást szentelnek ezeknek a fajoknak.

A kutatások eredményei igen kedvezően értékelték a molylepkék munkásságát: kiderült, hogy pollenszállító hálózatuk összetételében és méretében is nagyobb, mint a nappali lepkéké. Ennek az az oka, hogy a molylepkék több olyan növényről is szállítanak virágport, amelyeket a pillangók vagy a méhek nem látogatnak meg. Egy hét évvel ezelőtti, kelet-angliai kutatás szerint összesen 47 növényfaj pollenjét találták meg a molylepkéken, amelyet nappali beporzók esetén nem fedeztek fel a szállításukban. Másik különbség, hogy a lepke a mellkasán szállítja a pollent, és nem a pödörnyelvén, így könnyebben érintkezik az általa szállított virágpor a növényekkel.

Sajnos a molylepkék egyedszáma világszerte csökkenni kezdett az elmúlt évtizedben, de remélhetőleg a kutatások rávilágítanak ezeknek a fajoknak a fontosságára is.

Érdekességek

Szerénykedés nélkül mondhatjuk, hogy hazánk adta a világ egyik legnagyobb fémdarázs-kutatóját a tudós társadalomnak, Mocsáry Sándor személyében, aki a 19. században kutatta a fullánkos hártyásszárnyúakat, különösen a fémdarazsakat (Chrysididae) és pókölődarazsakat (Pompilidae). A fémdarazsakról írt, 1899-ben kiadott világmonográfiája révén nagy nemzetközi hírnevet szerzett. Munkája a mai napig megkerülhetetlen alapmű a fémdarazsakkal foglalkozó kutatók számára, és neki köszönhetően a Magyar Nemzeti Múzeumnak világhírű fémdarázs-gyűjteményt állítottak össze.

A következő cikkben megismerkedünk azokkal a méhfajokkal, amelyek a házi méhen kívül a kertünkben is beporzó tevékenységet végeznek.

Kapcsolódó cikkek:

Gyűjtsük össze a konyhában a húsvéti tojásfestéshez a színezőanyagokat!

2025. április 18. 05:40

A természetes színezőanyagokkal elképesztően változatos húsvéti tojásokat festhetünk az ünnepre.

Kapcsolódjunk be a Tavaszi természetles programba!

2025. április 12. 05:40

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület április 1-től ismét elindította a Tavaszi természetles országos programot, amelynek keretein belül önkéntesen becsatlakozhatunk az Egyesület munkájába.

Helyezzünk ki fészekalapanyagot a madaraknak!

2025. április 8. 05:40

A megfelelő fészekanyag összegyűjtése energia- és időigényes feladat a kertünkben fészkelő madarak számára is, éppen ezért már ezekben a hetekben is kevesebb idejük van a leendő madárszülőknek eleség után nézniük.

Gilisztakomposzt előállítása otthon, egyszerűen II. rész

2025. március 28. 05:40

Milyen hibák miatt válhat büdössé a komposzt? Mit szabad adni a gilisztáknak, és mi tilos?

A lúd, az újbor és Márton

2023. november 11. 05:40

Szent Márton, a tours-i püspök, a fegyvertelen katona, hazánk védőszentje, az újbor bírája – honnan ered ez a sokszínű, régi kultusz? Hogy kapcsolódik mindez egyetlen emberhez?

A 130 éves Budai Arborétumról

2023. október 18. 05:40

A Budai Arborétum története gyakorlatilag elválaszthatatlanul összekapcsolódik a kertészeti oktatás kialakulásával Magyarországon. Október 13-15. között került megrendezésre az „Őszkert” 2023 Őszi Kertészeti Napok, melynek keretein belül az arborétum fennállását is ünnepelték a résztvevők.

Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! - Verébfélék

2021. december 20. 04:36

A téli madáretetés során sokféle fajjal találkozhatunk. Ezek közül a leginkább félreértett madarak a verébfélék. Ismerjük meg őket közelebbről, és várjuk őket ugyanolyan boldogan az etetőnél, mint a többi madárfajt!

Ismerjük fel a gyomnövényeket már pár leveles korukban V. rész – T4-es életformájú kétszikű gyomnövények

2018. szeptember 27. 06:02

Hátravan még a java – mondhatnánk a hazánkban előforduló gyomnövények közül a nyárutói egyéves kétszikűek felvezetésekor. Ebből az életformacsoportból kerül ki ugyanis a legtöbb, jelentős kárral fenyegető veszélyes gyomnövény.