A virágok megtermékenyítésében méhek, lepkék, darazsak, légyfajok, de még szúnyogok és bogarak is részt vesznek. Lássuk, melyek azok a bogárfajok, amelyek segítenek a kertünket színpompás virágtengerré varázsolni!
Az előző cikkben megismerkedtünk azokkal a kétszárnyúakkal, amelyek fontos beporzói a kertünknek. Ide tartoznak a zengőlegyek és a pöszörlegyek leggyakoribb képviselői. Rajtuk kívül számos más faj sorolható a fontos kerti beporzók közé: ebben a cikkben azokkal a díszbogár-, virágbogár- és cincérfajokkal ismerkedünk meg, amelyek segítenek a virágok megtermékenyítésében. Ezek a fajok a bogarak rendjébe tartoznak.
A beporzó rovarok közé tartoznak:
- a hártyásszárnyúak rendjéből:
- poszméh-fajok,
- művészméh-fajok,
- bundásméh-fajok,
- földiméh-fajok,
- vadméhfajok,
- háziasított házi méh,
- fémdarazsak,
- kaparódarazsak (bányászdarazsak),
- a lepkék rendjéből:
- nappali lepkék,
- molylepkék,
- éjjeli lepkék,
- a bogarak rendjéből:
- díszbogarak,
- virágbogarak,
- cincérfajok,
- a kétszárnyúak rendjéből:
- zengőlegyek,
- pöszörlegyek (gyapjaslegyek).
Viráglátogató bogárfajok
Aki rendszeresen figyeli a kertek vagy a rétek, erdőszélek virágait, bizonyára találkozott már olyan bogarakkal, amelyek a virág körül döngicsélnek vagy a virágra szállva pihennek vagy táplálkoznak. A virágot fogyasztó fajok tevékenysége sajnos nem kívánatos, viszont ezek a fajok is szállíthatnak polleneket. Egyes fajok viszont kifejezetten nektárért és pollenért keresik fel a növényeket. A díszbogarak, virágbogarak és számos cincérféle (darázscincérek, virágcincérek, karcsúcincérek) gyakran megfordulnak a virágokon. Ide tartoznak a feketevállú darázscincérek, a pézsmacincér és a tarkacsápú karcsúcincér, valamint az aranyos rózsabogár.
Feketevállú darázscincér
A feketevállú darázscincérrel (Chlorophorus sartor) júniusban és júliusban találkozhatunk az akkor virágzó növényeink közelében. Hazánkban elterjedt és gyakori bogárfaj, de előfordul Európa déli felében is, valamint Szibériában és Irán területén is. Főként réteken és erdőszéleken találkozhatunk velük a kerten kívül. Magyarországon nem védett faj.
Ez a cincérfaj mindössze 6-10 mm hosszú, teste feketés-sötétbarna, potrohán három világos csíkkal és pontmintázattal.
Tarkacsápú karcsúcincér
A tarkacsápú karcsúcincér (Rutpela maculata) a darázscincérekkel együtt a mindenevő bogarakhoz, azon belül is a cincérfélék családjába tartozik. Európa-szerte és a Közel-Keleten is általánosan elterjedt, hazánkban is gyakran lelhető fel. Főleg domb- és hegyvidékeken él; májustól augusztusig látható. A kifejlett bogár leginkább ernyős virágokon gyakori.
A feketevállú darázscincérnél valamivel nagyobb, kb. 13-20 milliméter hosszú. Rajzolata változatos, fekete foltjai összefolyhatnak, vagy kevésbé rajzolódnak ki, és az is előfordulhat, hogy majdnem teljesen hiányoznak. Megjelenésével a darazsakat próbálja utánozni, valószínűleg a madarak elriasztásának céljából.
Pézsmacincér
A pézsmacincér (Aromia moschata) a hazánkban őshonos cincérek közül az egyik legszebb faj. Szinte kizárólag öreg fűzfákon lehet megfigyelni, ehhez a fafajhoz kapcsolódik a bogár egész életciklusa, így az ártéri füzesekben elterjedt faj. A kifejlett bogár rendszeresen látogatja a virágokat. Az a tény, hogy egyre kevesebb az idős faállomány, és a bogár megjelenése is eléggé tekintetvonzó, mindezek miatt védelemre érdemes. Az előbbi két cincérfajjal ellentétben védett hazánkban. Természetvédelmi értéke: 5000 Ft.
A pézsmacincér kb. 1-4 cm hosszú. Testének színe többnyire fémes zöld. Több színváltozata is előfordul, közülük a kékes, az ibolyás-bronzos vagy a feketés árnyalatok a ritkábbak. A bogár sajátos, fanyar illatot áraszt, innen kapta a nevét: pézsmacincér. Az előtor oldalán éles tüske található, hosszú csápjain hosszanti él húzódik.
Aranyos rózsabogár
A fémesen csillogó, zöld színű, a ganajtúrófélék családjába tartozó aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) ebben a kis csoportban kakukktojás, ugyanis ami előnyt szerzünk a kertben a jelenlétével, azt ő szó szerint „megdézsmálja”. Nagy testéhez sok virágpor képes megtapadni, ellenben a kerti dísznövényekben (pl.: rózsa, nőszirom) kárt tesz a virágok megrágásával. Tömeges jelenléte ellen a szakemberek védekezést tanácsolnak, ellenben egy-két egyed ellen nem érdemes háborút indítani.
Áprilistól szeptemberig találkozhatunk vele, általában virágzó cserjéken (csipkerózsán, bodzán, galagonyán) vagy a bokrok közelében. Fontos, hogy míg a kifejlett bogár okozhat nekünk némi problémát a táplálkozásával, addig a lárvája (pajor) hasznos a kertben, ugyanis korhadékkal, elpusztult gyökerekkel táplálkoznak, vagyis lebontó szervezetek.
Ne keverjük össze ezt a fajt a rezes virágbogárral (Potosia cuprea)! Bár megjelenésükben nagyon hasonlóak, az aranyos rózsabogárnak a hasi oldala rézvörös színű, míg a rezes virágbogárnak fémesen csillogó ibolyalila.
A következő cikkben a beporzásban segítő, legfontosabb lepke- és darázsfajokkal fogunk megismerkedni.
Mindenkinek gyönyörű tavaszt és kellemes időtöltést kívánok a szabadban!
Kapcsolódó cikkek:
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben – A kétszárnyúak
- Természetes beporzó szervezetek
- Környezettámogató kertészkedés II. rész
- Közös ügyünk a méhvédelem!
- Hogyan készítsük fel a kertünket az állatok téli megsegítésére?
- Hogyan segíthetjük a kertünkben élő hasznos rovarokat? I. rész – építsünk rovarhotelt!
