Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A kétszárnyúak
Termesztett növényeink 75%-a rovarbeporzású virágokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a szorgos kerti vendégeink nélkül alig kerülhetne valami az asztalunkra a veteményesből. De kik is valójában a beporzók? Milyen fajok segítenek nekünk a virágok megtermékenyítésében?
A megporzás a földi élet szempontjából létfontosságú folyamat. Míg a vadnövények 80%-a, addig a termesztett növények 75%-a rovarbeporzású, tehát a termésképződéshez elengedhetetlen a beporzó rovarok jelenléte. Az alábbi táblázat lényegre törően szemlélteti, hogy csak az alapgyümölcs- és zöldségfajok, valamint a nagy népszerűségnek örvendő déligyümölcsök és egyes szántóföldi növények közül mennyien nem tudják nélkülözni a rovarok beporzó tevékenységét.
| Gyümölcsök | alma, körte, barack, szilva, cseresznye, meggy, erdei gyümölcsök, citrusfélék, kivi, mangó, avokádó |
| Zöldségek | paradicsom, paprika, uborka, dinnye, tökfélék, padlizsán, hagyma, sárgarépa, káposzta, karfiol |
| Szántóföldi növények | napraforgó, repce, cukorrépa, lucerna |
A beporzó rovarok fajlistája nem merül ki a különböző méhfajokban, mellettük számos más állat segíti a virágok megtermékenyülését. Ide tartoznak:
- a hártyásszárnyúak rendjéből:
- poszméh-fajok,
- művészméh-fajok,
- bundásméh-fajok,
- földiméh-fajok,
- vadméhfajok,
- háziasított házi méh,
- fémdarazsak,
- kaparódarazsak (bányászdarazsak),
- a lepkék rendjéből:
- nappali lepkék,
- molylepkék,
- éjjeli lepkék,
- a bogarak rendjéből:
- díszbogarak,
- virágbogarak,
- cincérfajok,
- a kétszárnyúak rendjéből:
- zengőlegyek,
- pöszörlegyek (gyapjaslegyek).
Mindegyiket nem fogjuk tudni részletesen bemutatni, viszont a fontosabb fajokra és jellemző tulajdonságaikra kitérünk. Barangoljunk együtt a kertben, és ismerjük meg közelebbről a szárnyas barátainkat! Rendhagyó módon nem a méhekkel kezdeném, hanem egy sokkal kevésbé ismert csoporttal: a beporzó légyfajokkal.
A beporzó legyeskedők
A kétszárnyúak (Diptera) rendje is adott a világnak számos fajt, amelyek az igen fontos beporzók közé sorolhatók. Ide tartoznak többek között a zengőlegyek és a pöszörlegyek (más néven gyapjaslegyek) is, egyaránt gyakori viráglátogatók.
A pöszörlégyfélék vagy gyapjaslegyek családjába tartozó fajok mindenhol elterjedtek a világon, mégis nagyon keveset találkozunk a nevükkel. Több mint 4500 különböző faj tartozik ebbe a családba. Közös bennük a kicsi, tömzsi, szőrrel fedett test, amelyet sérülékeny szőrzet és törékeny pikkelyek fednek. Kitűnően repülnek, akár egy helyben is képesek a levegőben maradni, hasonlóan a kolibrikhez. A pöszörlegyek hosszú, előrenyúló szívókájukkal, a virág előtt lebegve táplálkoznak. A viráglátogatásaik során számos növényt beporoznak: szőrzettel borított testükön könnyen megtapad a virágpor. A pöszörlegyek nemcsak a megporzás szempontjából jelentősek: egyrészt hasznosak, mert élősködő lárváik pusztítják az ember szempontjából káros fajok lárváit és bábjait (pl. kártevő hernyókat és sáskák lárváit), viszont egyes fajok a hasznos fürkészlegyek és fürkészdarazsak utódai között is pusztítanak.
Ide tartozik többek között a 10 mm hosszú szájszervvel rendelkező szegélyes pöszörlégy (Bombylius major), vagy a feketefarú pöszörlégy (Bombylius discolor).
A zengőlegyekkel már többször találkozhattunk cikkekben vagy a kertünkben is, ugyanis nagyon feltűnő banda az övék. Színük, testük mintázata és szőrözöttsége rendkívül sokszínű, és többek között ennek köszönhetik, hogy sokan összekeverik őket a méhekkel vagy darazsakkal. Azonban érdemes megjegyezni, hogy ha egy, a méheknél karcsúbb, barnás-sárga vagy feketés-sárga mintás, egy helyben lebegő rovart meglátunk a virágaink körül, akkor üdvözöljük körünkben az egyik, hazánkban is elterjedt zengőlégy-fajt!
A zengőlegyek világszerte kb. 6000 fajjal rendelkeznek, és a sarkvidékeken kívül mindenütt jelen vannak. Ebből a 6000 fajból csupán egy alcsalád (kb. 400 faj) életmódja nem kötődik virágzó növényekhez, vagyis a megmaradt 5600 faj potenciális beporzója a növények virágainak.
Páratlan alkalmazkodóképességüknek köszönhetően a zengőlegyek olyan élőhelyeken is megtalálhatók, amelyek a méhek számára kedvezőtlenek, és mivel eltér a testfelépítésük a méhekétől, ezért a látogatott növények listája is más. Így olyan növények beporzását is el tudják látni, amelyeket a méhek képtelenek, ezért tökéletesen kiegészítik egymást.
Leggyakoribb kerti képviselőik az ékfoltos zengőlégy (Episyrphus balteatus) és a gyakori mezeilégy (Eupeodes corollae).
A következő cikkben megismerkedünk azokkal a bogarakkal, amelyek a kertünkben is beporzó tevékenységet végeznek.
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
