Ház, táj blog

Örökké zölden – örökzöld növényeink gondozása és védelme hónapról hónapra III. rész

Agrofórum Online

A tavasz végi és nyári hónapokban fokozottan kell ügyelnünk az örökzöld növényeinket fertőző kórokozókra.

A cikksorozat első részében olvashatjuk azokat a teendőket, amiket májustól augusztusig elvégezve meghálálnak örökzöld növényeink. A cikksorozat második részében röviden bemutatásra kerültek a hazánkban kártevőként megjelenő, örökzöld-sanyargató állatok (atkák, levél-, gubacs- és pajzstetvek, levélbolhák, szúbogarak), és az ellenük alkalmazható védekezési módszerek.

Jelen cikk segítségével végigkövethetjük májustól augusztusig, hogy mit tehetünk ezen időszak alatt fenyőink, tujáink, ciprusaink, borókánk, mahóniánk és borbolyáink védelmében a rozsda, lisztharmat, levélfoltosság fertőzése ellen. Sok esetben annyin múlik a siker, hogy sikerült a megfelelő helyet kiválasztanunk a kertünkbe/udvarunkban az ültetéshez, ahol örökzöldjeink optimális víz- és tápanyagellátással, körültekintő növényápolással természetes módon ellenállhatnak a betegségeknek.

Május

Főként a csapadékos tavaszi időszakot követően kell számítanunk a gombabetegségek megjelenésére. Fokozottan kell ügyelnünk a sövényt alkotó, vagy magában álló, sűrű lombozatú örökzöldekre, mert a sűrű állományban kialakuló párásabb mikroklíma elősegíti a kórokozók terjedését.

  • Borbolya lisztharmat / Mahónia lisztharmat
    • a kórokozónak a mahónia és a borbolya is gazdanövénye
    • a leveleken, fiatalabb hajtásokon megjelenő szürkésfehér színű, lisztszerű bevonat jelzi a kórokozó jelenlétét
    • a fertőzött, lehullott növényi részeken telel, de a mahónia növényen maradt levelein egész évben képes fennmaradni (jellemző a mahónia levelén, a lisztszerű bevonat alatt megjelenő enyhe vörösödés és a fertőzött levelek kanalasodása)
    • elsődleges megelőző védekezési alapelv, hogy a kertbe a két gazdanövényét egymás közelébe ne ültessük, a fertőzött, lehullott növényi részeket gyűjtsük össze és semmisítsük meg
    • Tavasszal az első tünetek megjelenésekor alkalmazhatunk felszívódó hatóanyagú készítményeket – erre még májusban is van lehetőségünk, amellett, hogy betartjuk a növényvédő szer kijuttatására vonatkozó szabályokat
  • Kabatínás betegség (Kabatina thujae)
    • tuján, hamiscipruson és borókán is megjelenhet
    • tünetei: a hajtáscsúcsok kifakulása, elhalása, a fertőzött leveleken apró fekete pontok (a kórokozó szaporítóképletei) jelennek meg, a szár belseje elbarnul
    • A védekezés alapja a fertőzött növényi részek időben történő eltávolítása
    • Csapadékos tavasz végi-nyár eleji időszakokban 1-2 permetezési alkalommal visszaszorítható a kialakulóban lévő fertőzés
  • Leyland-ciprus szeridiumos ág- és hajtáspusztulása (Seridium cardinale)
    • elsősorban a Leyland-ciprust fertőzi, de más tujaféléken is találkozhatunk vele
    • különlegességét a betegség terjedése adja: az idősebb növényi részek felől terjed a legfiatalabbak felé (törzstől a hajtáscsúcsok felé)
    • tünete: elhalás, fás részeken kialakuló rákos sebek, gyakran gyantafolyás is megfigyelhető, a súlyosan fertőzött növények el is pusztulhatnak
    • a betegség főként a száraz időszakokban kiváltott stressz hatására képes elterjedni, ezért megelőzhető a betegség kialakulása hetente egyszeri, gyökerek felé irányuló árasztásos öntözéssel – figyelembe véve a talaj vízmegtartó képességét
    • a védekezésben elsődleges feladat a fertőzött növényi részek eltávolítása. A súlyosan fertőzött növényeken már permetezéssel sem tudunk segíteni, a többi növényünk védelme érdekében távolítsuk el. A beteg növényi részek eltávolítása során használt eszközöket fertőtlenítsük le
    • A kémiai növényvédelem is megelőzésre irányul ennél a betegségnél: réztartalma fungicidek (gombaölő szerek) alkalmazásával gátat szabhatunk a fertőzésnek. A betegség legelső tüneteinek észlelésekor azonnal szükséges tavasszal-nyár elején védekezni. Számíthatunk a betegség megjelenésére aszályos időszak után, vagy abban az esetben, ha tavaly is megjelent a betegség a növényünkön.
  • Didimaszcellás betegség (Didymascella thujina)
    • tujaféléket fertőző kórokozó, az óriás tuja (Thuja plicata) és a népszerű sövényalkotó nyugati tuja (Thuja occidentalis) betegségéért felelős
    • tünetei: elsőként az alsó hajtások pikkelylevelein, majd egész hajtásokon megfigyelhető sárgulás, rajtuk idővel pár mm nagyságú, sötét színű, ovális alakú termőtestek jelennek meg
    • a fertőzött hajtásokat legkésőbb május végén el kell távolítani
    • a kabatínás betegséghez hasonlóan főként a csapadékos tavaszi időszakban kell számítanunk rá. Ekkor többször is kezelhetünk gombaölő szerrel.

Június

Ebben a hónapban számolnunk kell a rozsdabetegségek megjelenésével is. Ügyelnünk kell arra, hogy a többgazdás gombafajok gazdanövényeit egymástól távolabbra telepítsük.

  • Borókarozsda (Gymnosporangium sabinae)
    • a borókarozsdát okozó gombafaj a körterozsda
    • a kórokozónak két gazdanövényre van szüksége a különböző gombatelepei és gombaspórái képzéséhez – az ilyen kórokozók fejlődésmenetét heteroecikusnak nevezzük. A körterozsda fő gazdanövénye a boróka, nyáron fertőződik meg a borókán kifejlődött spórák terjedésétől a körte.
    • tünetei a borókán: fás részek megvastagodása, torzulása, a tavasz elején (márc-ápr.) megjelenő sárgás-kocsonyás képletek, amik helyenként elérhetik a centiméteres hosszúságot is
    • kémiai úton védekezni a fás részek fertőzöttsége miatt nem tudunk
    • legfontosabb megelőző védekezési mód egyrészt, hogy a körtefákat megóvjuk a betegség kialakulásától, másrészt júniusban eltávolítjuk a fertőzött körteleveleket, így következő évben nem fertőződik meg a boróka

Augusztus

Ebben a hónapban az eddig felsorolt betegségek elleni mechanikai és kémiai védekezési módszereket alkalmazva kell gondoskodnunk a növények megóvása érdekében. A betegségek kialakulását – mint említettem már – megakadályozhatjuk, ha ügyelünk a víz- és tápanyagellátásra és nem hanyagoljuk el a növényvédelmi munkálatokat.

Ennek érdekében ritkábban – hetente egyszer – de bőségesen öntözzük a kiültetett örökzöldjeinket, elárasztva a gyökereket vízzel. A sokszor kevesebb mennyiségű víz arra ösztönzi a növényt, hogy ne növesszen mélyrehatoló gyökérrendszert, ha a talaj felső rétegében mindig rendelkezésére áll elegendő nedvesség. Így növekedésében gátolva lesz, és a legyengülő növényt hamarabb megtámadják a kórokozók. A víz pótlásáról a téli időszakban se feledkezzünk meg, hiszen a télen is zöldellő növények anyagcseréjéhez elengedhetetlen tényező az elérhető víz jelenléte.

Másik megelőző védekezési komponens és az egészséges örökzöldek záloga a szakszerű tápanyag-utánpótlás. Főként a tuják ültetésénél segíthetjük gyökereztetést serkentő készítménnyel a növény alkalmazkodását új környezetéhez, valamint minden évben tavasszal és ősszel támogassuk a fejlődésüket tápoldatozással (foszfor, magnézium) vagy komposzt kijuttatásával.

A cikkben felsorolt, betegségeket okozó baktériumok és gombák nem fedik le a teljes kórokozó-repertoárját az örökzöld növényeinknek. Mivel a tünetek egyes esetekben összekeverhetők hiánytünetekkel, ezért kérjük ki szaktanácsadó véleményét – főként a kémiai kezelések megkezdése előtt.

Gilisztakomposzt előállítása otthon, egyszerűen II. rész

2025. március 28. 05:40

Milyen hibák miatt válhat büdössé a komposzt? Mit szabad adni a gilisztáknak, és mi tilos?

Március 22. - egy napon a Víz világnapja és a Föld órája

2025. március 22. 06:40

Idén különleges alkalom március 22., ugyanis a mindenkori Víz világnapja egy napra esik a Föld órájának napjával. Ez utóbbit minden évben március 3. szombatjára hirdeti meg a Természetvédelmi Világalap (WWF) nemzetközi szervezete.

Gilisztakomposzt előállítása otthon, egyszerűen I. rész

2025. március 21. 05:40

A gilisztáknak hála egy tápanyagokban rendkívül gazdag humuszanyagot nyerünk ki a gilisztakomposztálási folyamat végén.

Mit kell tudni a gilisztakomposztról?

2025. március 20. 05:40

A szakemberek szerint a talajban jelen lévő, kiemelkedően jó minőségű, a növények számára leghatékonyabban hasznosítható szerves anyagot a giliszták állítják elő.

Hogyan történik a fák injektálása?

2024. december 3. 05:40

Egyáltalán, mit jelent az injektálás? Mi a célja az eljárásnak? Milyen előnyei vannak a permetezéssel szemben, és mik a legfontosabb szabályai?

Idén is számíthatunk a mezőgazdasági repülők szolgáltatásaira

2019. április 1. 06:49

Az EU tagállamai közül ma Magyarországon végeznek legnagyobb területen mezőgazdasági célú légi tevékenységet.

Megkezdődött az őszi káposztarepce vetése - gyülekeznek a kártevők

2019. szeptember 2. 10:26

A repce vetésével párhuzamosan az eddig gondozatlan árvakeléseken, illetve a most virágzó, zöldítési céllal elvetett mustár, olajretek állományokon tömegesen gyülekeznek és táplálkoznak a repce rágókártevői.

Most veszélyes a repcefénybogár

2022. április 16. 06:36

A repcefénybogarak szinte kizárólagos tápláléka a repce pollenje. Rejtett bimbós és fiatal zöld bimbós állapotban, amikor a fejlődő bimbókban még sem portokok, sem pollen nem található, ezek a bogarak nem károsítanak.