Az augusztusra már 15 magyar borvidéken jelen lévő karantén kórokozó a szőlőben komoly növényegészségügyi, ezáltal súlyos gazdasági károkat okoz. Nemcsak a szőlősgazdáknak, de a házikertben szőlőt termesztőknek is kötelességük mindent megtenni a megelőzésben!
Miután egy előző cikkben részletesen foglalkoztunk a fitoplazma általános jellemzőivel, ebben a cikkben specifikusan a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazmával fogunk foglalkozni.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegségről
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegség (Grapevine flavescence dorée, röviden FD) a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Továbbterjedésében fő vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) játszik jelentős szerepet.
Fontos tudni, hogy a betegség az emberi egészségre nem jelent veszélyt. A kórokozó jelenléte egy növényben csakis laboratóriumi vizsgálattal igazolható, azonban a legjellemzőbb tüneteket a nyári hónapoktól az ültetvényeken is megfigyelhetjük, ezért nagyon fontos az ültetvények folyamatos szemrevételezése.
A fertőzés leggyakoribb jelei:
- a levelek fonák felé kanalasodnak, így háromszög vagy szív alakban sodródnak össze;
- a fehér borszőlőfajták levelei sárgulnak, és elhalt, barna foltok is megjelenhetnek rajtuk;
- a kékszőlő-fajták levelein a levélerek között vörös elszíneződés figyelhető meg, miközben a főerek zöldek maradnak;
- a levelek felülete fémszerű színezetet kap;
- a levelek papírszerűen megkeményednek, tetőcserépszerűen egymáshoz simulnak;
- a vesszők elvékonyodnak, gumiszerűvé válnak, és a gyengülő szövetszerkezet következtében gyakran a „szomorúfűzre” emlékeztető, csüngő formát vesznek fel;
- a beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek;
- korai fertőzésnél a fásodás teljesen elmarad, ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, akkor abbamarad a megindult fásodás;
- az ízközök rövidülnek;
- a fürtökön fejlődési rendellenességek figyelhetők meg, legtöbb esetben a teljes fürt elszárad;
- a bogyók aszottá válnak, az ízük rossz lesz az alacsony cukor-, de magas savtartalom miatt;
- a beteg levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek;
- télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak.
A betegség jelentősége
A betegséget a világon elsőként Franciaországban, 1971-ben említik. Hazánkban ugyanebben az évtizedben jelentkezett a betegség, de a kórokozó leírása csak 1996-ban történt meg. Mind a hazai, mind a nemzetközi vizsgálatok figyelmeztettek arra, hogy súlyos betegséggel állnak szemben a szőlőtermesztők: a betegség hatására a növények kevés és használhatatlan minőségű termést hoznak. A termésveszteség jelentős, a fertőzés mértékétől függően 20-50% is lehetséges. A kórokozó jelentőségét az is mutatja, hogy szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karantén listáján, így az ezzel összhangban álló hazai növényegészségügyi rendeletben is.
Fontos tudni, hogy az európai szőlőfajták közül szinte mindegyik fogékony. A hazánkban termesztett szőlőfajták közül a Merlot bizonyult a kevésbé veszélyeztetettnek, de az alábbi fajták közül mindegyik különösen hajlamos a megbetegedésre:
- Chardonnay,
- Zweigelt,
- Kékfrankos,
- Pinot noir,
- Szürkebarát,
- Cabernet sauvignon,
- Cabernet franc,
- Olaszrizling.
Fitoplazma az amerikai alanyfajtákat gyakran tünetmentesen fertőzi, ami a betegség terjedésének szempontjából azért veszélyes, mert így rejtetten is fennmaradhat a kórokozó az ültetvényben. A kórokozó más növényeken is előfordulhat, például erdei iszalagon, égerféléken, bálványfán, fűzfán és mogyorón is. Gazdasági kárt kizárólag a szőlőben okoz.
Az amerikai szőlőkabócáról
A kórokozó szőlőállományon belüli terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) hazánkban mára az ország minden vármegyéjében előfordul. A kifejlett rovar 5-6 mm-es, világosbarna-narancssárga színű, feji részének teteje enyhén csúcsos és annak elülső élén fekete csík mintázat látható.
A szőlőkabócának nemcsak a táplálkozása, hanem a szaporodása is a szőlőhöz kötött. A tőkén élő kabócafaj tojásai a régebbi vesszők kérge alatt telelnek, és belőlük öt fejlődési szakasz után alakul ki a kifejlett rovar. A kabóca alapvetően nem okoz nagy kárt a szőlőben pusztán a szívogatásával, viszont jelentős a szerepe ennek a súlyos betegségnek a terjesztésében. A rovar testében felszaporodó kórokozó nemcsak az egészséges növényeket, de magát a kabócát is megbetegíti.
A fertőzőképesség kialakulásához a kabócának 7-8 napos folyamatos táplálkozásra van szüksége. Fontos tudni, hogy nemcsak a kifejlett rovar, hanem az L3-as lárvastádiumú lárva is képes felvenni a kórokozót.
Hogyan védekezhetünk a kórokozó ellen?
Nagyon fontos tudni, hogy az aranyszínű sárgaság fitoplazma betegség (FD) ellen nincs növényvédő szer, tehát a kialakult betegséggel szemben már kémiai növényvédelemmel semmit nem tehetünk, hogy meggátoljuk a terjedést, és kuratív (gyógyítás célzattal) permetezzük le a növényünket.
Mit tegyek, ha felmerült a kertemben a gyanú a betegség jelenlétére?
Amennyiben felmerült a gyanú, hogy megfertőződött a növényünk, haladéktalanul értesítjük a hatóságot, gondoskodunk a terjedés megfékezéséről, és mielőbb értesítjük a környékbeli szőlőtermesztőket is!
Hogyan előzhetjük meg a betegség terjedését?
Ha a kialakult betegséggel szemben nem is tudunk védekezni, a megelőzésében és a terjedés mielőbbi megfékezésében sokat tehetünk. Első lépésekben:
- hatóság által ellenőrzött, minőségtanúsított szaporítóanyagot vásárlunk és ültetünk;
- összehangoljuk a szőlő agrotechnikai, fizikai és kémiai növényvédelmét, különös tekintettel a kórokozókat terjesztő kártevőkre:
- elégetjük a tél végi nyesedéket,
- a rovarok megfigyeléséhez sárga ragacslapokat ajánlott kihelyezni,
- gyérítjük a kéreg alatt áttelelő tojások számát olajtartalmú készítményekkel;
- gondoskodunk az előrejelzésre alapozott, rendszeres és szükséges növényvédő szeres kezelésről a kabócák ellen;
- a betegség terjedését a megfertőződött gazdanövények irtásával visszaszorítjuk.
A védekezés alapvető és elengedhetetlen
A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenti a legnagyobb veszélyt jelenleg a magyar szőlőtermesztés számára. A hatékony védekezéshez elengedhetetlen minden érintett közreműködése.
Nagyon fontos tudni, hogy a kabóca elleni védekezés kötelező minden szőlőtermő területen, amelyet az illetékes hatóság körülhatárolt területként kijelölt. Ez vonatkozik azokra a kiskert-tulajdonosokra is, akik a zárlat alá helyezett területen belül a kertjükben termesztenek szőlőt!
A szabályos növényvédő szeres kezelés
Ez alapvető ugyan, de engedjék meg, hogy most is felhívjam a figyelmet arra, hogy az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésnél is minden esetben tájékozódjunk a felhasználni kívánt növényvédő szer helyes alkalmazásáról, különös tekintettel az alábbiakra:
- a növényvédő szer engedélyezett dózisa és javasolt hígítási aránya;
- növényvédelmi technológia pontos betartása;
- a környezet és nem-célszervezetek veszélyeztetésének elkerülése;
- a permetlé előkészítése és a kezelés során előírt védőfelszerelés;
- élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idők.
A kabóca elleni védekezésben alkalmazható növényvédő szerek engedélyokiratát az alábbi hatósági oldalról érjük el: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso
Két szükséghelyzeti engedély
Amennyiben a helyzet súlyossága megkívánja, egyes növényvédő szerek kaphatnak időszakos, hatósági felhasználási engedélyt egy adott károsítóval szemben úgy, hogy alapvetően nincs engedélyük egy adott kultúrában adott károsítóval szembeni védekezésre (például szőlőben amerikai szőlőkabóca ellen). Jelen esetben az I. forgalmi kategóriájú Pyregard és a III. (szabad)forgalmi kategóriájú NeemAzal-T/S készítmény kapott engedélyt.
Képek forrása: EPPO Global Database
Kapcsolódó cikkek:
- Mit kell tudni a fitoplazmáról?
- Terjed a szőlő, Villány is érintett
- Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: ismerje fel a jeleket időben!
Hatósági közlemények (2025. év):
- Védjük meg közösen a hazai ültetvényeket az aranyszínű betegség ellen
- Kulcsfontosságú a korai felismerés a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezésben
- A Somlót is elérte az arany sárgaság betegség
- Villány térségében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége – fokozott védekezésre hívja fel a figyelmet a Nébih
- Két rovarölő szer kapott szükséghelyzeti engedélyt amerikai szőlőkabóca ellen
