A majoránna a konyhakert királynője. Ez a csodás növény évelőként és egynyáriként is helytáll, ráadásul nyár elején hozza bájos virágait. Konyhakertje nélkülözhetetlen lakója lehet, hiszen levelei tökéletes fűszerek húsokhoz, levesekhez és szószokhoz.
A termesztése egyszerű, de néhány alapvető gondozási szempontot érdemes betartani, hogy egészséges és bőségesen termő növényünk legyen. Noha igényes is tud lenni, ha nem megfelelően gondozzuk, azonban a kívánt körülmények biztosításával könnyen nevelhető lehet.
Először is, kifejezetten fényigényes növény, a napos, fényes helyeket kedveli.
Ügyeljünk arra, hogy olyan helyre ültessük, ahol bőségesen éri a napfény, így akár a tűző napra is ültethetjük. Talaj szempontjából a morzsalékos, jó vízelvezető földet részesíti előnyben. Amennyiben kertbe ültetjük, és a talajunk nem ilyen, egyszerűen lazítsunk rajta némi tőzeggel vagy perlittel, így segíthetjük biztosítani a megfelelő vízelvezetést és a növény optimális fejlődését.
A majoránna vízigénye mérsékelt, öntözését akkor végezzük, amikor a talaj nagyon száraz, viszont fontos, hogy ne adjunk túl sok vizet egyszerre, mert ez káros lehet számára. Sok kertész figyelmét elkerüli, hogy a talaj rendszeres ellenőrzése.
Ez azért fontos, mert sekélyen gyökerezik, így elég gyorsan kiszáradhat, azonban fontos időben pótolni a vizet, megelőzve a nedvességhiány kialakulását. Ezekkel az egyszerű lépésekkel biztosíthatjuk, hogy a majoránna szépen fejlődjön kertünkben, és bőségesen ellásson minket aromás leveleivel, amelyek számtalan ételhez kiváló fűszerként szolgálnak majd.
Nevelésére számos módszer közül választhatunk, így szerencsée mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. Lehetőségünk van magról szaporítani, dugványozni, vagy palántát vásárolni.
Mindegyik módszernek megvannak a saját előnyei, de fontos tudni, hogy a magról való szaporítás gyakran nehéz feladat, és még a legügyesebb kertészeknek is kihívást jelenthet. Ez teljesen normális, és nem kell elkeseredni, ha elsőre nem sikerül.
Magról vetése
Ha mégis a magról való szaporítást választjuk, a legideálisabb módszer, ha cserépbe ültetjük a magokat és a lakásban helyezzük el őket. Ezt a folyamatot időben, a tél közepén, január környékén érdemes elkezdeni.
A cserépben nevelt magok rendszeres öntözést igényelnek, és körülbelül 15 fokos hőmérsékletre van szükségük a csírázáshoz. Amint a magokból kis palánták fejlődnek, és a fagyok már elmúltak, kiültethetjük őket a kertbe.
A kiültetés után két héten belül megkezdődik a csírásodás, és hamarosan erős, egészséges növényekkel gazdagodhat kertünk. A gondos előkészületek és odafigyelés meghozzák gyümölcsüket, és a majoránna hamarosan dúsan zöldellő levelekkel hálálja meg a törődést.
Hajtásdugványozás
Jó hír, hogy ha kaptunk valakitől egy levágott szárrészt, az bizony szaporítható! Fontos azonban, hogy a megfelelő szárrészt válasszuk a siker érdekében. Az ideális szárrész késő tavasszal vagy nyár elején levágott, még nem virágzott hajtás legyen, amelynek hossza minimum 10 cm.
A szaporításhoz először távolítsuk el a levelek egy negyedét a hajtás alsó részéről. Ezután mártsuk a gyökereztető hormonba. A következő lépésben helyezzük a hajtást morzsalékos, jó vízelvezetésű talajba, ügyeljünk arra, hogy a talaj nedves legyen, de ne túl vizes. A hajtás néhány héten belül megered, és új növényként kezd fejlődni.
Palántanevelés
Mint sok más növény esetében, a majoránna szaporítására is a legegyszerűbb módszer a kész palánta beszerzése. A szakkereskedések széles választékban kínálnak majoránnapalántákat, amelyekkel könnyedén és gyorsan gazdagíthatjuk konyhakertünket.
(Fotó: Markéta Klimešová/Pixabay)
