Tények és tévhitek az öntözésről, burjánzó kertekről vízhiányos időkben, a klórmentesítés otthoni módszereiről és a zöld hulladék rehabilitásáról – a főtájépítész kiskerti kisokost tett közzé.
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a budapesti hőség közepén posztolt hasznos információkat hobbikertészeknek, kiskert- vagy telektulajdonosoknak.
Ültessünk szárazságtűrő növényeket!
„Egész héten hatalmas volt a légszárazság, a hőségriadó legmagasabb fokozata van érvényben. Ilyenkor nemcsak az emberek, a növények is szenvednek. A 2022-es, hónapokig tartó aszály és légszárazság utóhatásai a mai napig tizedelik a város fenyő- és nyírfaállományait, hiszen a fák lassan halnak, de ha az alapvetően tajgán, nedves és hűvös közegben magukat jól érző növények ilyen dózisban kapják a nyári hőgutát, akkor elindulnak a lejtőn.
Ezért is fontos és egyre fontosabb a magánkertekben is, hogy jól válasszunk növényt, ne csábuljunk el az alpesi, szubtrópusi, nyugat-európai nedves atlanti klímán vagy északon jól fejlődő növényektől, mert azokat nyáron borzasztóan sok extra vízfelhasználással (hogy ne mondjam: vízpazarlással) lehet csak megóvni a kiszáradástól, főleg ha nincs félárnyék vagy árnyék. Válasszunk a kontinentális, szubmediterrán viszonyokhoz megfelelő növényeket, ez az első lecke.”
A leghatékonyabb a csepegtető öntözés
„A második lecke az okos öntözés. Általánosan elterjedt tévhit, hogy a tűző napon öntözés kiégeti a növényeket, mert a vízcseppek nagyítólencseként viselkednek. Ez nincs így, de a tűző napon öntözés egyáltalán nem hatékony, a kijuttatott víz nagy része azonnal elpárolog, mielőtt benedvesítené a talajt, azaz gyakorlatilag a levegőt öntözzük, s így a növények nem jutnak vízhez, miközben a vízszámlánk nő.
Az a célunk, hogy a talaj minél nagyobb rétegben nedvesedjen át, ez a nedvesség tartsa életben a talajéletet, a növények szimbiontáit, a növény a hajszálgyökereivel vegye fel a vizet és ő párologtassa azt el, hűtve a levegőt. Ezért a legjobb pillanat az öntözésre késő este, éjjel, hajnalban van. Ezzel nemcsak vizet spórolunk, de a növényeinknek és a talajnak is jót teszünk” – írta posztjában a főtájépítész. Bardóczi ezután a kezdő locsolók kiskátéját is összeállította.
Tippek és trükkök a kijuttatott víz hasznosulásához kezdőknek
- A talajaink vízmegtartása fokozható mulcsolással, azaz a talaj takarásával. Ez lehet fadarálék, fenyőkéreg, homokos kavics, kőzúzalék, széna, szalma, fűnyesedék, avar, kihúzott gaz egyaránt. A szerves mulcsok táplálják is a talajt, de a vulkanikus eredetű vagy folyami ásványi mulcsok is. A meszes (mészkő, dolomit) ásványi mulcsot csak mészkedvelő növényzet alá javasoljuk. Ők vannak kevesebben, a növények gyökerei és a mikorrhiza (a mikorrhiza – görögül: gombás gyökér – a gombák és a növények között kialakult szimbiózis – a szerk.) inkább az enyhén savas talajt kedveli.
- Az öntözés egyik legeffektívebb és víztakarékos módja a csepegtető öntözés. Tanuljunk a vízhiányos mediterrántól: a szórásos, elárasztásos öntözés helyett itt a cseppek lassan, egy felszíni pontot átnedvesítve jutnak a talajra. De ezen a ponton keresztül a felszín alatt minden irányban 45 fokban átnedvesítik a felszín alatti talajt, és drasztikusan csökkentik az öntözés párolgási veszteségét. Aki igazán takarékoskodni akar, s közben hatékonyan öntözött kert a célja, az a csepegtető öntözésre törekszik.
- A forró nyáron a második legfenntarthatatlanabb – a műfű után – a rövidre nyírt gyep. Ilyenkor mindenképpen hagyjuk magasabbra a gyepet, a 10-15 cm magas gyep már sokkal jobban takarja a talajt és sokkal kevésbé forrósodik át, így kevesebb öntözéssel is zöldebb marad. Ahol a kertünk megengedi, főleg a szegélyein, a fű helyett a szárazságtűrő évelők, a cserjék vagy az árnyékot adó fák sokkal jobb választást jelentenek a gyepnél. A zöldfelület a legjobb légkondi, mert annak a kültéri egysége sem fűt, hanem hűt. Igaz ez a tetőkertekre és a falra felfuttatott kúszónövényekre is, amelyek csökkentik az épületeink hűtési költségeit. Kertészkedjünk okosan!
- A vízhiány korunk rémisztő opciójává kezd válni. A burjánzó, túl gyorsan növekvő agglomeráció időnként már szenved tőle. Ilyenkor érdemes elgondolkodni az alternatív vízgyűjtési stratégiákon. A tetőfelületekről, burkolatokról gyűjtött esővíz még jobbat is tesz a növényeinknek, mint a klórral kezelt ivóvíz, ami a talaj mikrobiológiájára nincs jó hatással. A ciszternák, esőkertek bizony jól át tudnak segíteni bennünket az aszályos periódusokon. Ha csapvízből öntözünk és megtehetjük, akkor is jobb opció az állott víz, ami már megszabadult a klórtartalomtól. Állott vizet hordóban, ciszternában, megtöltött locsolókannában tudunk csapvízből előállítani.
- Nemcsak az öntözés fontos, hanem a talajaink vízmegtartó képességének a növelése is. A komposzt, az alginit, az agyaggranulátum például hatékonyan képes növelni a homokos talajok vízmegtartó képességét. Ezért is fontos, hogy az avar, a fűnyesedék, a háztartási szerves növényi maradék ne zöld hulladék legyen a szemünkben, hanem a talajaink javítását és a mulcsolást segítő aranybánya.
Fotó: Pixabay
