Házikert

Miért előnyös a takarónövényzet a szőlőben?

Fotó: a szerző felvételei

A világunkban történő társadalmi és gazdasági változások a mezőgazdasági termelést a termelékenység és a termésmennyiségek növelése felé terelték. Ezt jellemzően szintetikus növényvédő szerekkel és műtrágyákkal, intenzív öntözéssel és új fajták bevezetésével értük el.

A jórészt kémiai alapú intenzifikáció sikeresen megnövelte a termésátlagokat, azonban nagy hatással van a környezetünkre is, ami végül az agro-ökoszisztémák rugalmatlanságához és fenntarthatóságuk csökkenéséhez vezet. Éppen ezért egyre nagyobb szükség és igény mutatkozik arra, hogy a mezőgazdasági területeken a szűkebb értelemben vett termelésen kívül egyéb ökoszisztéma szolgáltatások is érvényre jussanak.

Ökoszisztéma szolgáltatásoknak nevezzük mindazon állapotokat és folyamatokat, melyek segítségével az ökoszisztéma hozzájárul az emberi élet fennmaradásához (Daily, 1997*). Ezek a szolgáltatások mind az ember által kezelt, mind a természetes rendszerekben megtalálhatóak. Közéjük tartozik például a betakarítható termények termelése, a tiszta levegő és víz biztosítása, a klímaszabályozás, a biodiverzitás megőrzése, a károsítók, kórokozók és gyomok biológiai kontrollja, illetve esztétikai és kulturális értékek biztosítása (Costanza et al. 1997*, Fiedler et al. 2008*). Bizonyos esetekben az egy területen lévő élőhelyeket úgy módosíthatjuk, hogy az egy adott ökoszisztéma szolgáltatást felerősítsen. Ilyen például, ha a természetes ellenségek számára kedvező életfeltételeket teremtve igyekszünk kordában tartani egyes károsítókat. Ezt általában úgy érhetjük el, hogy olyan növényeket, vagy növényközösségeket telepítünk egy művelt területre, amik feloldanak egy addigi limitáló tényezőt (pl.: pollen, nektár, vagy búvóhely hiánya) (Landis et al. 2000*). A károsítók elleni kémiai védekezési formákkal ellentétben, ha ilyen élőhelyeket hozunk létre, az gyakran nyújt a társadalom számára további értékes ökoszisztéma szolgáltatásokat. Ilyenek például az esztétikai érték, a biológiai sokféleség megőrzése, a talajvédelem és a gyomszabályozás, miközben az elsődleges célunk egyes károsítók biológiai kontrollja volt.

Milyen ökoszisztéma szolgáltatásokat biztosít a takarónövényzet a szőlőben?

A második világháború után a szőlőművelés hazánkban is sokkal intenzívebbé vált. A meredekebb lejtőkön addig jellemző mikroteraszos birtokszerkezetet hegy-völgy irányú sorvezetés váltotta fel, ami gépesíthető volt. Így jelentősen csökkent a művelés kézimunka igénye és jóval egyszerűbb volt megfelelni az akkori, elsősorban mennyiség-termelési igényeknek. Az évtizedek óta alkalmazott intenzív szőlőművelés hosszú távon azonban károsítja az ültetvény talaját és jelentős környezeti terhelést róhat a szomszédos területekre is. A hosszú időn keresztül egyoldalúan művelt talajú szőlőültetvények talaja ugyanis gyakran tömörödött, levegőtlen és erodált (1-2. kép). Ezt a problémát tovább súlyosbítja változó éghajlatunk. Egyre gyakoribbak a hosszú, aszályos időszakok, amiket sokszor igen heves esőzések követnek, amik rövid idő alatt jelentős mennyiségű talajt moshatnak le egy fedetlenül hagyott talajú ültetvényen.

A talaj lemosódása gyakran gondot okoz az ültetvényekben

A fentiekből látszik, hogy szőlőültetvényekben az egyik legfontosabb ökoszisztéma szolgáltatás a termőtalaj védelme. A megfelelő növényi takarással ez több szempontból is megvalósul (Garcia et al. 2018*). A takarónövények gyökérzete átszövi, megfogja a talajt, ezzel csökkentve az eróziót és javítva a talaj szerkezetét. A talaj felszínén szétterülő növények pedig azon kívül, hogy lassítják a talajfelszín kiszáradását, a hirtelen lezúduló csapadék talajba jutását is elősegítik azzal, hogy nem engedik akadálytalanul lefolyni azt a lejtőkön. Hőhullámok idején pedig a takarónövények gátolják a talajfelszín erőteljes felmelegedését, így megóvva a szőlőt a túlzott hőmennyiségtől. Ha a takarónövényzetet a megfelelő fajokból állítjuk össze, a sorköztakarás a munkagépek közlekedését is megkönnyíti. A takarónövények további, talajhoz köthető ökoszisztéma szolgáltatása, hogy a kevésbé bolygatott körülmények között jobban tudnak érvényesülni a természetes humuszképződési és tápanyag-feltáródási folyamatok, ezáltal a talaj szerves- és tápanyag-tartalma is növekedhet.

A talaj lemosódása gyakran gondot okoz az ültetvényekben

Maga a telepített növénytakarás természetesen hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez is azáltal, hogy számos állatfajnak ad menedéket és táplálkozóhelyet (3-4. kép). Egy takart sorközökkel rendelkező szőlőültetvény akár ökológiai folyosóként is viselkedhet, összekötve egyébként egymással kapcsolatot vesztett élőhelyfoltokat, így csökkentve azok sérülékenységét. A szőlő szél megporzású növény, ezért termesztéséhez nincs közvetlenül szükség beporzó szervezetekre. Azonban az ültetvényben és a környezetében is élnek olyan növényfajok, köztük akár termesztett kultúrák, melyek termékenyítéséhez elengedhetetlen a beporzók jelenléte. Egy élőhely egészségének fontos fokmérője, hogy abban a növények mennyiben számíthatnak erre az „ökológiai szolgáltatásra”, így érdemes a beporzók számára nyújtott élőhelyeket is számításba venni, amikor takarónövényzet telepítését tervezzük. A szőlőművelés szempontjából elsősorban akkor jelenthet előnyt az, hogy a takarónövényzet állati menedékhely is, ha élnek benne olyan ragadozó szervezetek, melyek segítenek kordában tartani a szőlő károsítóit. Nemcsak a növényi és állati, de a gomba diverzitásra is pozitív hatással van a takarónövényzet. Ez számos, kölcsönösen előnyös mikorrhiza kapcsolatot eredményezhet, többek között a termesztett növénnyel, azaz a szőlővel is (Cheng és Baumgartner 2008*).

A takarónövények számos ízeltlábúnak nyújthatnak táplálkozóhelyet

Fontos megemlítenünk a takarónövények gyomvisszaszorító képességét is, mivel egyes gyomfajok hátráltathatják a szőlőművelést, vagy akár konkurenciát is jelenthetnek a fiatal szőlő számára (Lopes et al., 2004*). Az ültetvényben beállt takarónövényzetre egyfajta általános gyomcsírázást gátló kezelésként is tekinthetünk, mivel a gyommagvak csírázása gyakran fényigényes, így a növényzettel fedett sorközökben nehezebben megy végbe. Általánosságban elmondható, hogy a takarónövényzet gyomvisszaszorító képességét nagyban befolyásolja a vetett fajok megtelepedési gyorsasága és kompetitív képességei (Miglécz et al., 2015*). Továbbá a gyomok huzamosabb kompetitív kizárásához elengedhetetlen a talajbolygatás minimálisra csökkentése.

A takarónövények számos ízeltlábúnak nyújthatnak táplálkozóhelyet

Nem elhanyagolható ökoszisztéma szolgáltatás az sem, hogy a takarónövényzet szép látványt nyújt (5. kép). Egy virágos, zöld sorközű ültetvény sok látogatónak kedves lehet, ami hosszú távon gazdasági hasznot is jelenthet az adott szőlészetnek (Gurr et al. 2003*).

LIFE VineAdapt projekt

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetnek 2020 júliusától lehetősége nyílt részt venni egy új, nemzetközi, szőlősorköz takarónövényzet hatásait vizsgáló kutatásban. A LIFE VineAdapt nevű programban nyolc kutatói és ágazati partner vesz részt Ausztriából, Franciaországból, Németországból és Magyarországról. A kísérletek helyszíneit összesen mintegy 50 szőlészet biztosítja, körülbelül 50 hektárnyi területen. Ezek közül hat magyar helyszín van; három az Egri (Eszterházy Pince, Hegyi-Kaló Pince, Soóváry Bence szőlőtermelő), három pedig a Tokaji borvidéken (Disznókő, Gróf Degenfeld Szőlőbirtok, Tokaj-Hétszőlő Zrt.). A projekt egyik legfőbb célja, hogy az adott térségben honos gyepi fajokkal növeljük az ültetvények biodiverzitását, ezáltal javítva az ökoszisztéma szolgáltatásokat a szőlőültetvényekben, így téve a szőlőművelést fenntarthatóbbá és az éghajlatváltozás okozta nehézségeknek jobban ellenállóvá. A takarónövény telepítés hatásait számos vizsgálattal számszerűsítjük. Többek között felvételezzük az ültetvények növényzetét, állatvilágát, vizsgáljuk talaját és természetesen azt, hogy miként reagál az ökoszisztéma szolgáltatások pozitív változásaira maga a szőlő.

A virágzó sorköz esztétikai élményt is nyújt

Köszönetnyilvánítás

A LIFE VineAdapt (LIFE19 CCA/DE/001224) projekt az Európai Unió LIFE programján belül a LIFE Éghajlat-politika alprogram támogatásával valósul meg.

* A hivatkozás forrása a szerzőnél megtalálható.

Dobverővirág: látványos, szárazságtűrő különlegesség

2025. április 5. 13:10

A dobverővirág igazi különlegesség a díszkertekben. Élénksárga, gömb alakú virágai nemcsak frissen, hanem szárítva is mutatósak.

Hogyan válasszunk gyümölcsfát kiskertbe?

2025. április 5. 05:40

Az általunk kiszemelt gyümölcsfafajtán mindig kell találjunk egy táblát, mint növényútlevél, és kellene mellé találni egy olyan kitett táblázatot vagy ismertetőt, ahol a porzófajtákról tájékoztatnak egy kertészetben.

Gyömbértermesztés otthon: így kezdje el áprilisban!

2025. április 4. 13:10

Április kiváló időszak arra, hogy megkezdje a gyömbér termesztését cserépben, mivel ilyenkor már biztosíthatók a számára ideális körülmények.

Hogyan válasszunk növényeket új, üres kerthez?

2025. április 4. 05:40

Kerttervezőként személy szerint mindig örülök, ha van mihez igazodni, és nem nulláról indul egy kert. Egy üres kertnél nem látunk a talajadottságokon kívül semmit.

A zöldítés szerepe az erózió elleni talajvédelem rendszerében

2018. február 1. 07:58

Hazánkban a talajerózió által veszélyeztetett terület mintegy 2,3 millió ha kiterjedésű. A termesztett növényeknek az erózió elleni védelemben kulcsszerepük van. Megkülönböztethetők a jó és a rossz talajvédő hatású növénycsoportok.

Megdöbbentő: évente 80–110 millió köbméter talajt veszítünk el Magyarországon

2023. december 6. 12:40

December 5-én ünnepeljük a talaj világnapját. A neves nap alkalmából szerte a világon eseményekkel és ismeretterjesztő kampányokkal hívják fel a figyelmet az egészséges termőtalaj fontosságára.

Tudjon meg mindent a kölcsönös megfeleltetésről! - 2. rész: A KM általános alapszabályai

2019. december 14. 04:36

A kölcsönös megfeleltetés rendszerében érintett támogatások igénybevételéhez szükséges a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) fenntartása.

Talajmozgások: a földrengések talajra kifejtett hatása

2023. március 23. 05:36

Sok esetben a földkéregben található törésvonal mentén történő elmozdulás láthatatlan marad a felszínen, nagyobb rengéseknél azonban jelentkezik a felszíni talajrétegekben is.