Akár biokertészkedés, akár vegyszeres: tavasszal a rózsákon mindig van tennivaló, amivel megalapozzuk a dús virágzást a nyári és késő őszig tartó virágzáshoz. Bevállt tippjeink, ahogyan évek óta neveljük díszkerti rózsáinkat fajtától függetlenül.
Minden fajta egyformán érzékeny?
Nem. Egyes baktériumos fertőzésekre egyes fajták nagyon érzékenyek, mások a rozsdabetegségekre, míg mások a botrítiszre. Ezeket többnyire nem tüntetik fel a fajtaleírásoknál, így sokszor nem is értjük, hogy míg egyik fajta makk egészséges, addig más fajták rendre legyengülnek valami növényvédelmi probléma miatt.
Csillagrozsda, rózsarozsda
A két leggyakoribb betegség a rózsán ez két rozsdabetegség. Míg a csillagrozsda fekete foltosodással jár, addig a rózsa rozsda inkább a valódi rozsdaszínű barnás narancssárgás foltokban jelenik meg.
Ha a friss leveleken máris ilyet tapasztalunk, akkor a leveleket távolítsuk el és semmisítsük meg.
Mindkét betegség tavasztól őszig fertőz, gombaölő szerekkel lehet ellene védekezni vegyszeresen. Bio megoldásképp a gombák megfékezésére számos kísérletet végeztünk már teafaolajjal és fahéjolajjal való permetezés kapcsán is. Mindkettő megoldást eredményezett, viszont leveleket fényérzékennyé tehetik, így főleg borús időben javasolt az alkalmazása.
Botrítiszes betegség
Sajnos a rózsa legszebb részén támad: a virágon. A rózsa szirmain, hajtásán jelenik meg elsők között, lilás elszíneződéssel és a virágok pusztulásával. A már kialakult betegségnél és akár megelőzősképp is gombaölős kezelésre lehet szükség. Sikeres bio megoldásra sokan a tejjel való permetezésre esküsznek, de őszintén megvallva eddig még sikertelenek voltak a próbálkozásaink még valódi házi tejjel is.
Rózsalisztharmat
Csapadékos napok után üti fel a fejét az arra érzékeny fajtáknál. Néhol a virágon, néhol a levélen fehéres porszerű foltokként vehetjük észre. Ellene a fahéjolajos permetezés megoldás szokott lenni, ha időben elcsípjük a betegség grabancát, de ha későn vesszük észre, akkor általában a vegyszeres gombaölőszeres megoldás az igazán hatékony.
Ha rendesen ápoljuk viszont a rózsáinkat, a betegségek száma nagyságrendekkel lecsökkenthető vegyszermentesen is! Az egészséges növény, mely életerős, vitális, ott a betegségek is nehezebben ütik fel a fejüket vagy olyan elenyészően jelennek meg, hogy igazán védekezni sem kell ellenük.
Kora tavasztól probléma: levéltetvek
A rózsalevéltetű egy ádáz kis kártevője a rózsáknak. Kedvenc csemegéjük a frissen kibújt, zsenge rózsalevelek és erről a segítő hangyák is gondoskodnak nekik. Ismerve, hogy a hangyák tehenei a levéltetvek, így a megoldást is komplexen kell keresni.
A hangyák populációinak kordában tartása is szükséges a hatékony levéltetű ellenes megoldásokhoz. Ugyanígy telepíthetünk fürkészeket, nevelhetünk fel katicabogarakat, fátyolkákat is a levéltetvek ellen. A szárító hatási illóolajokkal, mint a neem olaj, a geránium, a teafa szintén hatékonyan védekezhetünk ellene bio megoldásképp.
Ha nem vagyunk kísérletező kedvünkben, akkor a szelektív szerek között is rejtőznek kifejezetten levéltetvekre való készítmények, melyek más élőlényekre nem gyakorolnak (elviekben) hatást. Viszont ha teljesen kiírtjuk a levéltetveket, azzal a hasznos más fogyasztóiknak is élelemhiányt teremtünk, így érdemesebb egy köztes megoldást választani.
Van más kártevő is?
Igen, sajnos a lista nem ért véget, de a tavaszi időszakban a fent felsoroltakra érdemes odafigyelni elősosrban. A szabó méh, a tripszek és a kabócák is később jelennek meg és okoznak kártételt, így róluk később lesz szó a rózsák védelme kapcsán.
Az viszont biztos, hogy a helyes tápanyagozással, kellő odafigyeléssel és ápolási munkával a rózsákon előforduló betegségek is minimalizálhatók.
