27℃ 14℃
június 21. Alajos, Leila
Növényvédelem

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

Agrofórum Online

A hazai búza termesztésére az idei évben alaposan rájárt a rúd. A súlyos tavaszi aszály után a májusi esőzések pont a legrosszabbkor, a virágzás körüli időszakban érték az állományokat és szerte az országban súlyos kalász-fuzáriózist okoztak. Pedig nagyon sok termelő gondolta azt, hogy idén szinte minimális fungicides védelemmel megtermelheti a gabonáját, hiszen a hosszú tavaszi aszály sok áttelelt kórokozó, így a sárgarozsda (Puccinia striiformis) és a levélrozsda (Puccinia recondita) sikeresen áttelelt populációit az ország jelentős hányadán teljességgel elpusztította.

Sajnálatos módon az áttelelt és szinte megsemmisült hazai kórokozó populációk helyére a déli légáramlás útján bőségesen jött utánpótlás a Mediterráneum, sőt Észak-Afrika területeiről. A nyári hőhullámokért felelős déli légáramlatok nemcsak színes márgaport szállítanak magukkal, hanem számos növényi kórokozó spóráit is. Balszerencsés módon idén a szél által behurcolt spórák között volt a búza szárrozsdájának (Puccinia graminis f.sp. tritici) uredospóráiból is.

Szárrozsda súlyos fellépése tönkebúzán

A szárrozsda – szerencse a szerencsétlenségben – meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.

Mindezek következményeként ez év június 25-én, Füzesgyarmat mellett, egy viszonylag erős, egyes foltokban már a védekezés szükségességét is felvető szárrozsda fertőzést észleltünk Ehogold fajtájú kenyérbúza, Franckenkorn fajtájú tönköly, egy kompozit durumbúza, illetve több tönke tájfajta állományában. A helyzet érdekessége növénykórtani szempontból, hogy ugyanazon a növényállományban két, egymástól teljesen eltérő életmódú és környezeti igényű kórokozó is egyszerre jelentkezett a növényeken. A nekrotróf életvitelű, közismerten nedvességigényes, a kalászok jelentékeny részét megfertőző Fusarium fajok mellett a biotróf, szélsőségesen melegkedvelő szárrozsda károsítását is meg lehetett találni.

Szárrozsda tönkölybúza levelén

Jelen időszakban a még zöld állományokban a rozsda képes lehet néhány uredo generáció kinevelésére, így az ilyen búzák termelőinek mindenképpen indokolt kellő alapossággal átnézni az állományaikat. A szárrozsda – vagy más néven fekete rozsda – összekeverhető ugyan a sokkalta gyakoribb levélrozsdával, de némi ismeret birtokában a két rozsdafaj egymástól könnyedén megkülönböztethető.

A szárrozsda a növény valamennyi zöld részét megfertőzi, míg a levélrozsda csak a lombleveleken tud megélni. A szárrozsda pusztulái általában hosszúkásak, a levélrozsdáé minden esetben kerekek. Ha már fekete, teleuto-telepek is vannak a növényeken, akkor a szárrozsda esetében a telepek felett az epidermisz látványosan felszakad, míg a levélrozsdánál ez nem következik be.

Szárrozsda tönkebúza pelyvalevelein és toklászain

Sajnálatos módon a szárrozsda a búzaféléket hazánkban károsító három rozsdafaj közül a legtovább tart ki az érés folyamata során és gyakorlatilag csak a viaszérés vége felé hagy fel az uredo-telepek kialakításával, azaz a terjedéssel. A kórokozó pusztító ereje ráadásul nagyon nagy, ezáltal egy, a tenyészidő legvégén kialakult fertőzés is jelentős mértékben képes csökkenteni az ezerszemsúlyt, valamint a szemek fehérje- és szénhidráttartalmát is.

A szárrozsda szerencsére nem egy „kemény” kórokozó, fungicidekkel hatékonyan kordában tartható. A hazai, állami elismerésben részesült búzafajták rezisztensek a kórokozó igen sok rasszával szemben. Ugyanakkor a pelyvás gabonák esetében ez a védelem vagy nincs is kialakítva, vagy hiányos. Ráadásul egy szél által behurcolt rozsda populáció tartalmazhat olyan rasszokat is, amelyek ellen a kenyérbúzáinkba beépített rezisztencia nem megfelelő. Ilyen esetekben csak a fungicides állományvédelem segíthet.

Hertelendy Péter
Her-Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Vetésfehérítő: amikor nem érdemes költeni a védekezésre + videó

2025. június 20. 16:10

A vetésfehérítő bogár elleni védekezés megfelelő időzítése, a készítmény helyes megválasztása lehet a siker záloga.

A zab még veszélyben van: nem érdemes késlekedni

2025. június 20. 13:10

A zab nyári lombozata vonzza a kórokozókat. A koronás rozsda és a barna levélfoltosság elleni védekezés most kulcskérdés.

Változó rajzásrend: mit hozott 2025 tavasza?

2025. június 19. 08:10

A 2025-ös év tavaszi szeszélyei a levéltetvek és más kártevők életmenetét is megzavarták – alkalmazkodniuk kellett a gazdáknak is.

Időzítésen múlik minden: drága hibák a növényvédelemben

2025. június 18. 08:10

Hiába a kiváló növényvédő szer, ha nem jókor használjuk – az időzítés hibája súlyos anyagi és környezeti károkat okozhat.

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: a cserebogarak jelentős rajzása várható

2023. április 26. 09:24

A kissé melegebb időjárás felgyorsította a növények fejlődését, de több kártevő és betegség is megjelent a korábbiak mellett.

Veszélyes kártevők: a talajlakók

2019. szeptember 4. 04:36

A polifág talajlakók ellen a leghatékonyabb megoldás a kémiai védekezés. Természetesen ebben az esetben a védekezés elsősorban a lárvák ellen irányulhat.

 PANTERA 40 EC - „türelmetlen gazdák türelmes” egyszikű gyomirtója

2018. március 29. 09:46

A graminicidek között egy kiváló lehetőség a Pantera 40 EC használata, ami az elmúlt években méltán vált alapvető készítménnyé a felhasználók körében.

Minden, amit a termelő szeretne - Rugalmas megoldás, széles hatásspektrum, kedvező hektárköltség kukoricában

2019. május 17. 09:06

Néhány évtizeddel ezelőtt nem volt kérdés, hogy mikor végezzenek gyomirtást a kukoricában. A leggyakrabban alkalmazott technológia a kukorica preemergens gyomirtása volt, amivel arra a tenyészidőszakra – az évelő gyomokat leszámítva – nagyjából meg is lehetett oldani a problémát. De ahogy mondják, „azóta már sok víz lefolyt a Dunán” – rengeteg változás következett be a felhasználható hatóanyagok, termékek körében, éghajlatban, gyomflórában. Ehhez pedig a termelőknek, a szakembereknek is alkalmazkodniuk kellett.