Növényvédelem
Növényvédelem

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

Agrofórum Online

A hazai búza termesztésére az idei évben alaposan rájárt a rúd. A súlyos tavaszi aszály után a májusi esőzések pont a legrosszabbkor, a virágzás körüli időszakban érték az állományokat és szerte az országban súlyos kalász-fuzáriózist okoztak. Pedig nagyon sok termelő gondolta azt, hogy idén szinte minimális fungicides védelemmel megtermelheti a gabonáját, hiszen a hosszú tavaszi aszály sok áttelelt kórokozó, így a sárgarozsda (Puccinia striiformis) és a levélrozsda (Puccinia recondita) sikeresen áttelelt populációit az ország jelentős hányadán teljességgel elpusztította.

Sajnálatos módon az áttelelt és szinte megsemmisült hazai kórokozó populációk helyére a déli légáramlás útján bőségesen jött utánpótlás a Mediterráneum, sőt Észak-Afrika területeiről. A nyári hőhullámokért felelős déli légáramlatok nemcsak színes márgaport szállítanak magukkal, hanem számos növényi kórokozó spóráit is. Balszerencsés módon idén a szél által behurcolt spórák között volt a búza szárrozsdájának (Puccinia graminis f.sp. tritici) uredospóráiból is.

Szárrozsda súlyos fellépése tönkebúzán

A szárrozsda – szerencse a szerencsétlenségben – meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.

Mindezek következményeként ez év június 25-én, Füzesgyarmat mellett, egy viszonylag erős, egyes foltokban már a védekezés szükségességét is felvető szárrozsda fertőzést észleltünk Ehogold fajtájú kenyérbúza, Franckenkorn fajtájú tönköly, egy kompozit durumbúza, illetve több tönke tájfajta állományában. A helyzet érdekessége növénykórtani szempontból, hogy ugyanazon a növényállományban két, egymástól teljesen eltérő életmódú és környezeti igényű kórokozó is egyszerre jelentkezett a növényeken. A nekrotróf életvitelű, közismerten nedvességigényes, a kalászok jelentékeny részét megfertőző Fusarium fajok mellett a biotróf, szélsőségesen melegkedvelő szárrozsda károsítását is meg lehetett találni.

Szárrozsda tönkölybúza levelén

Jelen időszakban a még zöld állományokban a rozsda képes lehet néhány uredo generáció kinevelésére, így az ilyen búzák termelőinek mindenképpen indokolt kellő alapossággal átnézni az állományaikat. A szárrozsda – vagy más néven fekete rozsda – összekeverhető ugyan a sokkalta gyakoribb levélrozsdával, de némi ismeret birtokában a két rozsdafaj egymástól könnyedén megkülönböztethető.

A szárrozsda a növény valamennyi zöld részét megfertőzi, míg a levélrozsda csak a lombleveleken tud megélni. A szárrozsda pusztulái általában hosszúkásak, a levélrozsdáé minden esetben kerekek. Ha már fekete, teleuto-telepek is vannak a növényeken, akkor a szárrozsda esetében a telepek felett az epidermisz látványosan felszakad, míg a levélrozsdánál ez nem következik be.

Szárrozsda tönkebúza pelyvalevelein és toklászain

Sajnálatos módon a szárrozsda a búzaféléket hazánkban károsító három rozsdafaj közül a legtovább tart ki az érés folyamata során és gyakorlatilag csak a viaszérés vége felé hagy fel az uredo-telepek kialakításával, azaz a terjedéssel. A kórokozó pusztító ereje ráadásul nagyon nagy, ezáltal egy, a tenyészidő legvégén kialakult fertőzés is jelentős mértékben képes csökkenteni az ezerszemsúlyt, valamint a szemek fehérje- és szénhidráttartalmát is.

A szárrozsda szerencsére nem egy „kemény” kórokozó, fungicidekkel hatékonyan kordában tartható. A hazai, állami elismerésben részesült búzafajták rezisztensek a kórokozó igen sok rasszával szemben. Ugyanakkor a pelyvás gabonák esetében ez a védelem vagy nincs is kialakítva, vagy hiányos. Ráadásul egy szél által behurcolt rozsda populáció tartalmazhat olyan rasszokat is, amelyek ellen a kenyérbúzáinkba beépített rezisztencia nem megfelelő. Ilyen esetekben csak a fungicides állományvédelem segíthet.

Hertelendy Péter
Her-Ba Kft.

Ritka kártevők a repcében

2019. december 6. 04:37

Az őszi káposztarepce az a szántóföldi növénykultúránk, amelynek növényvédelmében az állati károsítók döntő jelentőséggel bírnak és amelynek a termesztési költségeiben az ilyen károsítók elleni védekezés adja az egyik legnagyobb tételt.

Megjelent a Nufarm új termékkatalógusa

2019. december 3. 09:02

Letölthető a Nufarm növényvédelmi megoldások 2020, amelyből részletesen tájékozódhat cégünk termékpalettájáról, és az egyes növényvédő szerek pontos használati útmutatóját is megismerheti.

Permetezőgépek téli felkészítése

2019. november 20. 10:33

Ha nem biztos, hogy megfelelően el tudja végezni a fagymentesítést, kérje az Agroázis szakembereinek segítségét, szakképzett szervizes kollégáinkkal állunk partnereik rendelkezésére.

A repcefénybogár piretroid rezisztenciája

2019. november 19. 06:47

A repce-fénybogár Európában széles körben elterjedt kártevő. Az ellene engedélyezett készítmények nagy része ugyanabból a kémiai csoportból – piretroidok – származik, vagyis azonos hatásmóddal rendelkeznek. Folyamatos használatuk Európa több országában súlyos rezisztencia kialakulásához vezetett. Az utóbbi tíz évben hazánkban is megjelent és gyorsan terjed a piretroid rezisztens fénybogár.

Inváziós kártevők: az amerikai lepkekabóca

2018. november 6. 05:36

Az amerikai lepkekabóca Magyarországon általánosan előforduló rovarfaj. A sorozatunk következő részében e kártevő biológiájával az ellen való védekezési módokkal ismerkedhetnek meg Olvasóink. A kémiai növényvédelemben részesített ültetvényekben más kártevők ellen használt inszekticidek célzott kezelés nélkül megakadályozzák a kártétel kialakulását, viszont a zöldfelületeken az amerikai lepkekabóca évről évre visszatérő gondot jelent.

Örökké zölden – örökzöld növényeink gondozása és védelme hónapról hónapra II. rész

2018. május 30. 09:47

A kertben szemet gyönyörködtető örökzöld teleklakóinknak szükségük van a mi segítségünkre a kártevők elleni küzdelemben.

Ház, táj Képgaléria

Valóban elegendő egy bioaktív készítmény használata gombaölőnek?

2019. június 30. 05:38

Sz. Tamás kérdése: Tisztelt Németh Zoltán Úr! Egyik kertész ismerősöm kizárólag egy bioaktív készítményt használ a gyümölcsfáira, de szinte valamennyi növényére a kertben (gyümölcsfák, palánták, eper, málna, tuja, buxus stb.). A kérdésem az volna, hogy ez igaz lehet? Valóban elegendő lenne a kertben e készítmény gombaölőnek, és az a technika, amit leírtam?