Búzáról és repcéről az őszi vetési szezon előtt

A klímaváltozás hatása az őszi vetésű növényekre, és az ezzel kapcsolatos világpiaci hatások témakörére terjedt ki Dr. Gyuricza Csabának, a NAIK főigazgatójának bevezető előadása. A napjainkban a szakmai rendezvények állandóan visszatérő témáját, a globális felmelegedést több elgondolkodtató adattal is szemléltette. Elsőként azzal, hogy hazánk mai időjárása olyan, mint Bulgáriáé volt a hatvanas években. Bizonyíték erre, hogy ma már olyan kultúrákat is termesztünk itthon (pl. füge, kivi), és olyan kártevők jelentenek mindennapos problémát a növényvédelemben (pl. gyapottok-bagolylepke és mások), amelyek a Kárpát-medencében korábban nem voltak jellemzőek.

Gyuricza Csaba: a jövő számos ponton kíván változtatást a jelenlegi termesztési szokásokban és technológiákban

A kilátásaink nem jók: a modellvizsgálatok szerint elképzelhető, hogy időjárásunk a jövőben sokkal inkább fog közelíteni az észak-afrikai klímához, mint a jelenlegihez, amit a meteorológiai mérési adatok is alátámasztanak. Az 1901 óta folytatott rendszeres meteorológiai adatfelvételezés szerint az eddigi legmelegebb év a 2018. volt, és az első tíz legmelegebb évből nyolc (2018, 2014, 2015, 2007, 2000, 2008, 2002, 2012) az ezredforduló utáni időszakból került ki. Ezt súlyosbította az egyes paraméterek (hőmérséklet, csapadék, szárazság) egy-egy éven belüli szélsőséges előfordulásának gyakorisága is. S hogy miben nyilvánul meg ez a mindennapokban? Az extrém magas hőmérsékletű napok számában, a csökkenő nyári csapadék mennyiségében, felszíni vizeink melegedésében, a gyakori erdőtüzekben és végeredményben a növénytermesztés csökkenő termésstabilitásában.

Bemutatta a főbb szántóföldi növények vetésterületének, össztermésének és termésátlagának alakulását hazánkban 1980-tól napjainkig. A folyamatosan növekvő tendencia – főként a kalászosokban és a kukoricában – a kilencvenes évek elején megtorpant, amiben a rendszerváltás társadalmi és gazdasági következményeinek és a klímaváltozásnak egyaránt része volt. Az ezredforduló után sikernövénnyé lépett elő a repce, előbb a 200, majd a 300 ezer ha körüli vetésterülettel és az egyre növekvő termésátlagokkal. A termesztési tényezőknek a búzatermesztésben játszott szerepét vizsgálva az extenzív termesztésben a természeti, ökológiai körülmények (pl. talaj, talajművelés, évjárat) szerepe a nagyobb, míg intenzív termesztésben fajta, a tápanyagellátás, a növényvédelem a meghatározóbb. A klímaváltozással összefüggésben tárgyalta és mutatta be a termeszthetőség nehézségeit a négy évszakban (gyors felmelegedés, kiszámíthatatlan tavaszi fagyok, szélsőséges csapadékeloszlás, extrém hőmérsékleti értékek, csökkenő hóborítottság, enyhe telek stb.), ami a nemesítőket is új kihívások elé állítja, pl. nagyobb alkalmazkodóképességű fajtákra van szükség a termesztésben. Mint mondta, ne statikusan tekintsünk növénytermesztésünkre, hanem mint egy dinamikusan fejlődő és adaptációra képes ágazatra! A jövő számos ponton kíván változtatást a jelenlegi termesztési szokásokban és technológiákban, pl. a precíziós termesztést, a digitális eszközöket és eljárásokat, megújuló fajtaválasztékot, öntözést, talajkímélő és nedvességmegőrző talajművelést, talaj- és növényspecifikus tápanyagellátást. Ezek már ma sem ismeretlen elvárások, követelmények a gazdálkodásban, de a jövőben, a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozására is, még inkább szükségesek lesznek. Pontokba foglalva ismertette a klímakárokat fokozó talajművelési szokásokat (nyári szántás, vízvesztő, talajrontó tarlóművelés, a felszíni védelem hiánya a nyári hónapokban stb.), majd hasonló módon tekintette át a klímakár csökkentésének a helyes talajműveléssel révén adott lehetőségeit is. A cél a talaj klíma-érzékenységének csökkentése a nedvesség- és szénforgalom okszerű szabályozásával.

Végül hangsúlyozta, hogy globálisan nehéz kimutatni a klímaváltozás agrárgazdasági hatásait, egyrészt azért, mert rendszerint lokális szélsőségekről beszélünk, másrészt, mert az új fajták megjelenésével, a fejlettebb technológiákkal, újabb területek termesztésbe vonásával rohamosan nő az agrárgazdaság volumene.

Fókuszban a tápanyag-gazdálkodás

A tápanyag-gazdálkodásról szóló előadásában Tar Melinda, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály vezetője kiindulásként emlékeztetett arra, hogy mindent meg kell tenni a természeti erőforrásokkal való észszerű és fenntartható gazdálkodásért, továbbá a talaj és a vízkészlet védelme érdekében. Hivatkozott a klímaváltozás már napjainkban is érzékelhető jelenségeire és következményeire, a Föld népességének növekedésére és ebből eredően a megnövekedett élelmiszer-szükségletre (csak a búza iránti kereslet 70%-kal lesz több), valamint a korlátozottan rendelkezésre álló édesvíz-készletekre.

Az idei év időjárási szélsőségeinek szemléltetésére bemutatta az OMSZ napi léptékű aszályindexének április, május és augusztus havi alakulását. Az ország keleti és középső területein megnyilvánuló tavaszi súlyos csapadékhiány (amit a májusi és júniusi esők szerencsére valamelyest kompenzáltak), augusztusban ismét fellépett, sőt már a Dunántúlon (Tolna, Baranya) is megjelent.

A megváltozott éghajlati és időjárási körülményekhez való alkalmazkodás sürgető feladata a növénytermesztésnek és a növénynemesítésnek. A biológiai alapok fejlesztése (nemesítés) nemcsak a termőképesség növelését jelenti, hanem a fajták ellenálló képességének, alkalmazkodóképességének, továbbá a beltartalmi és minőségi paramétereinek a javítását is.

A növények életciklusában a maximális tápanyagigény a virágkezdemények kialakulása és az intenzív növekedés idején jelentkezik, ekkor alapozzuk meg a virágzás, termésképzés és érés zavartalan lezajlását. Bemutatta az őszi búza tápanyag-felvételi dinamikáját a búza főbb fenológiai fázisaiban. Fontos tudni, hogy a búza a szárba indulásig tápanyagszükségletének 80%-át veszi fel (alaptrágyázás és osztott fejtrágyázás jelentősége!). Ha a kijuttatott tápanyag felvételét a kedvezőtlen időjárási körülmények gátolják, mint pl. az idei év rendkívül száraz tavaszán, a növény hiányt szenved. Szemelvényeket mutatott be a Gabonakutató Intézet 1982 óta Fülöpszálláson folyó műtrágyázási tartamkísérleti eredményeiből, az évjárat és műtrágyaadagok szemtermésre gyakorolt hatásáról.

A növények táplálásában kedvezőtlen körülmények között segítséget jelenthet a lombtrágyázás. Ennek értéke abban is megnyilvánul, hogy a mezo- és mikroelemek lombon keresztüli pótlása, közvetve segíti a NPK felvehetőségét is. Alkalmazása tápanyaghiány és stresszhatások észlelésekor a legrövidebb időn belül történjen meg. Kijuttatása, a jobb felszívódás érdekében, 20 ℃-os léghőmérséklet alatt javasolt. Példaként mutatta be, hogy a 2018-2019-ben végzett szegedi kísérletekben a Gramitrel lombtrágya (+ mikroelem kiegészítések) különféle kijuttatási kezelései 3-8%-kal növelték az őszi búza terméshozamát.

A szegedi kalászos és repcenemesítésről

A szegedi búzanemesítés eredményeit Dr. Cseuz László tudományos osztályvezető ismertette igen részletes előadásában, amiből e helyen csak néhány részletet ismertethetünk. Mint mondta, a nemesítő alapvető célja nagy termőképességű és kiváló minőségű fajta előállítása. Hogy ezek a képességek megvalósulhassanak, a fajtának jó alkalmazkodóképességgel is kell rendelkeznie. Egy összefoglaló ábrán szemléltette az új kihívásokra választ adni tudó modern búza ideotípusát, azaz mindazokat a biológiai, morfológiai, technológiai, agronómiai stb. tulajdonságokat, amit ma elvárunk a fajtáktól. Arra is kitért, hogy a klasszikus fajta-előállítás mellett, ill. ahhoz csatlakozva, milyen egyéb célú nemesítési programok folynak az intézetben (pl. „ős” búzafajok intenzív körülmények között, magas antocianin-tartalmú kenyérbúzák, ökológiai célú nemesítési program, nem „kenyércélú” nemesítés és mások).

Cseuz László: a szegedi búzanemesítés a múltban és most is főként a korai fajták előállítására irányul

A nemesítési munkában évente több tízezer kisparcellán, több ezer keresztezést végeznek, aminek eredményeként az évek során két-három új fajta jelenik meg a termesztésben. A GK kenyérbúza fajtakínálatában jelenleg 11 db korai és két középérésű fajta található, ami kiegészül egy tavaszi búzával és három őszi durumbúzával. Az ismert szegedi fajták között a legújabbak a 2019-ben elismert GK Magvető és a GK Zete. A szegedi nemesítés a múltban és most is főként a korai fajták előállítására irányul. A középérésű fajták sem ismeretlenek, közülük két nagy termőképességű, intenzív és sikeres fajta a GK Szilárd (2013) és a GK Arató (2016).

A búzából sokféle élelmiszertermék készül, amelyekhez igen eltérő minőségű, összetételű alapanyagra van szükség, amit a nemesítés folyamatában figyelembe kell venni. Például a kekszek és piskóták gyártásához lágy szemű és alacsony fehérjetartalmú fajta szükséges, ezzel ellentétben a spagetti félékhez keményszemű és magas fehérjetartalmú durumbúzákat használják. A két szélső példa között sokféle átmenet található a beltartalomban és a felhasználási célban. A fajták sorában bemutatta az új GK Magvetőt, amely korai, stressz-rezisztenciája kiváló, szár- és sárgarozsdának ellenáll, sütőipari besorolása A2. A másik újdonság az extra korai GK Zete, amely a kalászfuzáriummal és a lisztharmattal szemben ellenálló; továbbá speciális minőségű, mert az ostya- és kekszgyártáshoz szolgál kiváló alapanyagként.

A Gabonakutató Kht. úgy próbál segíteni a termelőknek, hogy fajtáikat csoportosították a fő termesztési célok szerint. A mennyiségi igények kielégítésére a rendkívül bőtermő GK Szilárd és a nagy termőképességű GK Arató alkalmas, amelyek megfelelő agrotechnika mellett kiugró termésekre képesek. A minőségi búzát termelők részére a GK Ígéret és a javító minőségű Békés és a GK Bakony jelenthet biztos megoldást. Azok, akik különösebb cél megjelölése nélkül, kisebb kockázattal, átlagos technológiával, de elfogadható mennyiséget és minőséget szeretnének, olyan megbízható, stabil fajták közül választhatnak, mint a GK Csillag, GK Bagó, GK Körös és GK Pilis.

Az egyéb őszi kalászosok sorában a durumbúza (GK Bétadur és GK Julidur), a tritikále (GK Szemes, GK Maros, GK Rege, az új GK Temes), az őszi árpa (GK Aréna) és az őszi zab (GK Impala, GK Arany) fajtákra hívta fel a jelenlévők figyelmét. Végül hangsúlyozta a sokszor ismételt tanácsot: a maximális termés és a kiváló minőség nélkülözhetetlen feltételei a jó minőségű, fémzárolt vetőmag és a termőhelyre és fajtára adaptált agrotechnika!

A GK őszi vetésű kultúráinak fajtaajánlatának bemutatását Péterfy Csaba kereskedelmi igazgató folytatta a repcével. A portfólióban két hibrid: a GK Csenge és a GK Réka, továbbá egy fajtarepce, a GK Gabriella található. Mindkét hibrid kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, de a GK Csenge esetében hangsúlyozta annak kiemelkedő kompenzációs képességét és betegség-toleranciáját. A GK Réka nagyon jó télállósággal rendelkezik, és jól tűri a megkésett vetést is. Széles termesztői igények kielégítésére szolgál a GK Gabriella fajta, amely iránt évek óta nagy a kereslet, mivel regenerálódó és átlag feletti alkalmazkodóképességének köszönhetően versenyképes partner a mezőnyben.

Az UPL OpenAg ajánlásai

A rendezvényen közreműködő cégek közül elsőként az UPL Open Ag/Arysta LifeScience munkatársa, Nádudvari Éva marketingvezető kapott szót, és mutatta be a hazánkban új céget. Az ötven évvel ezelőtt alapított indiai családi vállalat jelentős múltra tekint vissza, az eddig is széles portfóliója az Arysta akvizíciója után még tovább bővült; az előd vállalatok gyártmányaival kiegészülve közel százféle terméket kínál. A termékpalettán különleges szerepet szánnak a jövőben a biostimulátoroknak. A széles és kiegyensúlyozott portfólióban 32%-ot képviselnek a gyomirtó szerek, a rovarölő szerek 25, míg a fungicidek aránya 16%, és 17%-ot képviselnek az egyéb termékek. A cég szlogenje: „határok és korlátok nélkül” alátámasztja a mindenre való nyitottságukat. (Az Arysta átalakulásáról lapunk ez évi júniusi és szeptemberi számában, a rendezvényekről szóló írásainkban már beszámoltunk, ezért annak részletesebb ismertetésétől terjedelmi okok miatt e helyen eltekintünk. – A szerk.)

Nádudvari Éva: az UPL különleges szerepet szán a jövőben a biostimulátoroknak is

A továbbiakban az őszi aktualitások jegyében Törőcsik Éva területi képviselő előbb a vetőmagcsávázásról szólt. A csávázás fontosságát alátámasztva említette, hogy az a növények igen érzékeny fenológiai fázisában, a kezdeti fejlődés idején nyújt védelmet a vetőmag- és a talajeredetű fertőzések ellen, így feltétlenül segíti az optimális tőállomány beállítását. A helyesen megválasztott és megőrzött tőszám pedig egyik meghatározó feltétele a gazdaságos termesztésnek.

Törőcsik Éva: a helyesen megválasztott és megőrzött tőszám meghatározó feltétele a gazdaságos termesztésnek

Bevezetőjében emlékeztetett a folyamatosan tartó hatóanyag kivonásokról, ez az UPL céget is érinti, mivel a Vitavax 2000, a Royalflo és az inszekticid hatású Matrero 600 FS csávázószerek már nem forgalmazhatók. Szerencsére az ipkonazol, az imazalil és a cipermetrin hatóanyag révén továbbra is van csávázószer a kínálatukban.

A csávázószerek fejlesztésének újabb eredményei az ún. mikroemulziós (ME) csávázó készítmények, a Rancona 15 ME és a Rancona i-Mix. A mikroemulziós formuláció egyedülálló a csávázószerek között, jellegzetességei révén a felhasználó számára jobb kezelhetőséget, továbbá jobb vetőmag- és nagyobb környezeti biztonságot eredményez. A formulációból adódó előnyök a készítmény biológiai hatáskifejtését és a fizikai tulajdonságokat is kedvezően befolyásolják. Mivel e formuláció semmilyen szilárd részecskét nem tartalmaz és az emulzió cseppmérete igen kicsi, ezért a magon sokkal jobb felületi eloszlást eredményez, mint a hagyományos formulációk; a hatóanyag jóval több ponton érintkezik a kórokozóval, és jobb hatást is ad. Alkalmazástechnikai előnyei között említette, hogy magas és alacsony hőmérsékleten is homogén; a csávázásnál kiváló felvitel, eloszlás és fedettség jellemzi, gyakorlatilag nincs leporlás; a csávázóberendezésekben kitűnő az áramlás és átfolyás, minimális keverést igényel. Tárolása, szállítása egyszerű, és tárolás közben sincs üledékképződés.

Az ipkonazol hatóanyagú Rancona 15 ME a búza és árpa mellett ma már a rozsban, tritikáléban és zabban is felhasználható. Hatásspektruma széles, a kalászosok maggal terjedő betegségeinek nagy részére (üszögbetegségek, Fusarium, egyéb csírakori betegségek) kiterjed. Továbbfejlesztett változata, az ipkonazol + imazalil összetételű Rancona i-Mix mikroemulziós készítmény a fentieken túl kiváló biológiai hatással rendelkezik az árpa nehezen leküzdhető helmintospóriumos levélcsíkoltsága és hálózatos levélfoltossága ellen is. A Rancona i-Mix minden kalászos kultúrában használható, az AKG programokban is, korlátozás nélkül. A két hatóanyag szinergizmusán alapuló kiváló hatásosság mellett a szer toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságai is kedvezőek. Az ipkonazol az egyetlen olyan triazol, amely alacsony hőmérsékleten is kiváló hatású, és a növények csírázását sem gátolja. Az előadó számos kísérleti eredményt mutatott be az említett csávázószerek jó hatásáról.

Rovarölő csávázószer a kontakt hatású és gázosodó tulajdonságú Signal 300 ES (cipermetrin), amely kalászosokban engedélyezett a talajlakó és fiatalkori kártevők ellen. Kiemelten beszélt a készítmény drótféreg elleni hatásáról. Az UPL kalászosokra javasolt őszi technológiai csomagja a széles fungicid hatású Rancona i-Mix csávázószert, a talajlakók ellen ható Signal 300 ES csávázót és a vírusvektor rovarkártevők ellen állománypermetezésre használható cipermetrin hatóanyagú Cyperkill Maxot tartalmazza.

Az őszi teendőket folytatva szó került a repcéről is, ahol az alga alapú, de foszfort és káliumot is tartalmazó biostimulátor, a Tonivit a gyökér jobb növekedését segíti elő (ugyanezt teszi az őszi kalászosokban is). A Tonivittel végzett kezelés fokozza a növények ásványianyag- és vízfelvételét és ellátottságát, ezáltal segíti a kijuttatott alapműtrágyák felvételét, javítja azok hatásosságát. Növekszik a hektáronkénti gyökértömeg és a gyökérrendszerben elraktározott tápanyagok mennyisége. Abiotikus stressz bekövetkeztekor (szárazság, fagy) a növény regenerációja gyorsabb lesz.

A ma már széles körben elterjedt azol-tartalmú fungiciddel végzett őszi regulátorozás kedvező hatásai ismertek: védelmet nyújt a korai levélbetegségek ellen; elősegíti az erősebb gyökérzet, a több hajszálgyökér és a vastagabb gyökérnyak képződését; megakadályozza a korai szárba indulást, és segíti a biztonságosabb áttelelést. Az UPL e célra a Conatra (metkonazol) fungicidet ajánlja.

Végül szólt a cég ProNutiva programjáról, amelynek lényege, hogy a hagyományos termékértékesítés helyett komplex technológiai megoldást kíván a termesztőknek ajánlani, elsősorban a növényvédelemre, a tápanyagellátásra és a biostimulátorokra alapozva. A nemzetközi síkon folyó programhoz hazánk a repcetermesztés fejlesztésével járul hozzá.

A mennyiség és minőség érdekében

A tápanyag-gazdálkodás kérdéseiről a Yara képviseletében Gyuris Kálmán szaktanácsadó adott tájékoztatást. Elöljáróban elmondta, hogy a nitrát alapú NPK komplex műtrágyák gyártásában a Yara pozíciói jók: a világ 20 millió tonna összes termelésből 5,3 millió tonnát a Yara állít elő, amivel vezető helyet foglal el. Ezen felül e termékek minősége is garantált: a melegen granulált eljárással készült műtrágya minden szemcséje ugyanazon összetevőket tartalmazza. A komplex műtrágyák előnyei között említette, hogy egy menetben minden szükséges hatóanyag kijuttatható, méghozzá a 2,5-4 mm közötti szemcseméret révén jó szórásképpel, tehát egyenletesen; a harmonikus tápelemellátás miatt jobb a tápelemfelvétel, továbbá teljes mikroelemsort is tartalmazhatnak.

Gyuris Kálmán: a melegen granulált eljárással készült Yara műtrágya minden szemcséje ugyanazon összetevőket tartalmazza

A Yara portfóliója gazdag. A szántóföldi növénytermesztésben ajánlott hatféle YaraMila műtrágya különböző NPK összetételben és változó mikroelem kiegészítéssel készül. A megfelelő termék kiválasztásához nem árt ismerni a búza makroelem felvételi adatait: pl. a foszfor csaknem teljes mennyisége a termésben akkumulálódik. Ismertette a búza és a repce őszi alapműtrágyázásához leginkább javasolt összetételű termékeket. Kitért a búza N-felvételi dinamikájára is: a kumulált N-felvétel a búza virágzása előtt, a szárba indulás kezdetétől annak végéig a legintenzívebb, 4,5 kg/ha nitrogén naponta!

A növények számára kedvező a nitrát formában jelenlévő nitrogén, mert azonnal felvehető, és segíti az egyéb ionok felvételt is, ellentétben például az ammóniummal szemben. Kitért a nitrogén és a kén egymáshoz viszonyított arányának fontosságára is. A búza esetében ez akkor kedvező, ha a tonnánkénti tápanyagfelvétel során 30 kg N-re 3,5 kg kén jut. Az is fontos, hogy ezek azonos időben álljanak a növény rendelkezésére. A kénellátottság a repcében is meghatározó, kísérleti adatok szerint a kora tavasszal, az első N kijuttatással együtt adott 30-40 kg/ha kén eredményezte a legnagyobb terméstöbbletet.

Szántóföldi fejtrágyázásra a YaraBela Extran 27 vagy a kénnel kiegészített YaraBela Sulfan 24 használható. Lombtrágyázásra használhatók a YaraVita termékcsalád legkülönfélébb összetételű tagjai, amelyek egyedi formulációjuknak köszönhetően nagy hatékonysággal és egy-két hónapos hatástartammal jellemezhetők. A folyékony kiszerelésű (szuszpenziós koncentrátum) lombtrágyák kultúraspecifikus vagy egy tápelemet tartalmazó összetételben készülnek, és jól keverhetők gombaölő és gyomirtó szerekkel. Esőállóságuk kiváló. A főbb kultúránkénti változatok az ide tartozó növények tápanyagigényei szerint készültek: a YaraVita Brassitrel a repce és a napraforgó, a YaraVita Gramitrel a kalászosok, és a YaraVita Zeatrel a kukorica speciális igényeihez igazodó készítmények. A YaraVita lombtrágyacsalád külön csoportját alkotják a csak egy-egy mikroelemet (pl. bór, cink, magnézium, mangán stb.) tartalmazó termékek, amelyeket speciális tápelemhiányok pótlására javasolják. Hangsúlyozta, hogy a levélen keresztüli tápanyagpótlás sikerét több tényező is befolyásolja; így pl. a kijuttatás helyes időzítése, a termékösszetétel helyes megválasztása, a környezeti feltételek, vagy a növény aktuális állapotának meghatározása (analitikai vizsgálatok, szakvélemény alapján).

Vetéstől aratásig – újszerűen a növényvédelemben

A BASF növényvédelmi technológiai ajánlásait Pál Bertalan regionális értékesítési vezető ismertette. Elöljáróban szólt azokról az agrotechnikai nehézségekről, amelyek az idei szezonban a szélsőséges időjárási körülmények vagy egyéb stresszhatások miatt váratlan helyzeteket, megoldandó szakmai problémákat, de legalábbis fejtörést okoztak a termesztőknek, s amelyek tanulsággal szolgálnak az elkövetkező időkre.

Pál Bertalan: a BASF legújabb növényvédő szerei a kívánt kémiai hatáson túl élettani pluszt is nyújtanak a növény életfolyamataiban

Majd ismertette, hogy az átszervezések és akvizíciók folytán a BASF – a vegyiparban betöltött szerepe mellett – a világ vezető repcevetőmagos cégévé vált, de a gyapot, a zöldségfélék és a szója vetőmag piacán is meghatározó pozícióba került.

Rátérve a BASF közelmúltbeli fejlesztési eredményeire elmondta, hogy a legújabb növényvédő szerek nemcsak a kívánt kémiai hatással rendelkeznek a kártevők, kórokozók vagy a gyomok ellen, hanem bizonyos pluszt is nyújtanak, pl. segítik a növény N-felvételét, támogatják a fotoszintézist, az asszimilátumok beépítését. Ilyen az új hatóanyag, a fluxapiroxad, amely védett márkanevén Xemium^® néven vált ismertté, az ún. SDHI (szukcinát-dehidrogenáz-inhibitorok) fungicidek, a karboxamidok csoportjába tartozik. A molekula kettős, zsíroldékony és vízoldékony tulajdonsággal rendelkezik. Ez nagy előny, mert az előbbi a hatóanyagnak a viaszrétegen keresztül a levélbe történő gyors bejutását, felszívódását, és a gomba szervezetébe való bejutását segíti elő; az utóbbi pedig a levélben való jobb áramlását teszi lehetővé. A Xemium^® a folyamatos felvételnek köszönhetően hosszú hatástartammal rendelkezik (a vetéstől a következő év áprilisáig), ezért korai, tavaszi lombvédelmi kezelésre nincs szükség. A hatóanyag a Systiva nevű csávázószerben és a Priaxor permetező szerben került forgalomba. A Systiva csávázás hatására nő a gyökértömeg, hatékonyabb lesz a víz- és tápanyagfelvétel, javul a növény stressztűrése.

Az új csávázószer használatának célja nem a korábbiak kiiktatása vagy helyettesítése, hanem azok hatásának kiegészítése, a fiatal növényeken megjelenő levélbetegségek elleni jobb, hatásosabb korai, megelőző védelem érdekében. Ugyanis az elmúlt évek enyhe telei és az egyre gyakoribb korai vetés következtében a táblában már ősszel megjelennek olyan levélbetegségek, pl. az árpa hálózatos levélfoltossága, amelyek majd tavasszal terjednek szét az állományban. Az új technológiai javaslat lényege, hogy árpában a csávázással kijuttatott Xemium^® hatóanyag ősszel még képes a fiatal levelekbe bejutni, ott megakadályozza a kórokozó gomba megtelepedését, fertőzésmentes állományt biztosít, s ennek nyomán a kora tavaszi első permetezés elhagyható vagy későbbre halasztható.

A kalászosok és a repce Szegeden most is az érdeklődés homlokterében állt

Technológiai ajánlásuk az árpában: 1./ gombaölő szeres + Systiva csávázás (0,75 l/t), 2./ Priaxor (0,8 l/ha) permetezés a zászlós levél kiterülésekor.

Őszi búzában: 1./ gombaölő szeres + Systiva csávázás (1,0 l/t), 2./ Priaxor (0,8-1,0 l/ha) a felső levelek védelmére, 3./ virágzáskor kalászfuzárium elleni védelem (Osiris 2,0 l/ha).

A Systiva csávázószer hazánkban jelenleg őszi és tavaszi árpában, őszi és tavaszi búzában és zabban engedélyezett, kombinációban a felhasználni kívánt egyéb csávázószerrel.

Előadásának végén röviden kitért a repce őszi gyomirtására is. Újdonságként mutatta be a Clearfield repcében alkalmazható Cleravo (imazamox + quinmerak) + Effigo (aminopiralid + klopiralid + pikloram) + DASH HC összetételű gyűjtőcsomagot, amely magról kelő egyszikű, magról kelő és évelő kétszikű gyomok ellen engedélyezett, posztemergensen. A kezelést legkésőbb a repce 8 leveles fejlettségéig el kell végezni, hogy a repce levelei ne takarják a gyomokat.