Szakmai tanácskozásra és szántóföldi bemutatóra hívta termesztő partnereit a KWS Magyarország Kft. augusztus közepén Jászkisérre, hogy már az őszi szezonra való felkészülés jegyében ismertesse kalászos, kukorica, repce és napraforgó fajtakínálatát.
A szervezők „fajsúlyos” közreműködőkkel is erősítettek az FMC-Agro Hungary Kft. és a KITE Zrt. felkért szakemberei által, akik az említett kultúrákhoz kapcsolódó egyéb technológiai újdonságokkal és ajánlásokkal gazdagították a rendezvény programját. Összeállításunkban valamennyi elhangzott előadás ismertetésére terjedelmi okok miatt nem vállalkozhatunk, ami miatt a szervezők, az előadók és olvasóink megértését kérjük.
Sipos Géza, a KWS régióvezetője bevezetőjében rövid bepillantást tett a KWS Magyarország Kft. tevékenységébe. Mint mondta, 2013 és 2018 között dinamikusan növekedett a hazai repce vetésterületéből a KWS hibridek részaránya: 2018-ban a 300 ezer hektárt meghaladó összes területből 60 ezer hektárt (18%) foglaltak el, míg az idén – a csökkenő vetésterület mellett is – kb. 15%-ot képviseltek. A kukoricát illetően több versenytárssal is azonos 5% körüli részaránnyal az 5-7. helyen állnak a hazai piacon, amit a következő években – az ígéretes genetikai alapok birtokában – növelni szándékoznak. Továbbra is megrendezik a szemes és silókukoricában az elmúlt években indított termésversenyeket.
Fókuszban a repce
A sikeres repcetermesztés tényezőit Dr. Kismányoky András, a KWS Agroszerviz menedzsere tekintette át. A hazánkban évek óta sikernövényként elkönyvelt repcét 2018 őszén 324 ezer hektáron vetették el, döntően hagyományos termesztéstechnológiával, s 7-8%-ot tett ki az erre alkalmas hibridekkel folytatott Clearfield gyomirtási technológiájú terület aránya. A repcetermesztésben is meghatározóak az időjárási viszonyok, s bár e növény számára legjobbak a nyugat-európai, óceáni klíma körülményei, de – az új, modern hibrideknek köszönhetően – a hazai, olykor aszályba hajló kontinentális éghajlat alatt is sikerrel termeszthető. Optimális feltételeket az évi 600 mm körüli csapadék, az enyhe telek és mérsékelten meleg nyarak jelentenének, ami hazánkban csak a Dunántúl nyugati területein biztosított. A termesztés sikerében meghatározó a vetést követő, szeptemberi csapadék mennyisége. E tekintetben 2018-ban nagy eltérés mutatkozott az ország nyugati és keleti felében: az utóbbin 30-40 mm hiányzott a sokévi átlaghoz képest. Miután a szárazság itt még októberben is tartott, az alföldi megyékben a későn, gyengén kelt heterogén repceállományt sok helyen kitárcsázták.
Fontos tudni, hogy az állományok zavartalan őszi fejlődése nemcsak a jó áttelelés szempontjából fontos, hanem azért is, mert a kedvező körülmények között fejlődő repce növényekben már az ősz folyamán differenciálódnak az oldalelágazások. Ha ez a folyamat akadályozott, az elmaradást a növény később már nem tudja teljes értékűen kompenzálni.
Milyen összefüggés áll fenn a vetési idő és a várható terméseredmény között? Ezt német szakirodalmi adatokkal szemléltette a szakember, mégpedig a vetés és az ún. első pentád között eltelt idő hosszával. (A pentád az az első olyan ötnapos időszak ősszel, amikor a napi átlaghőmérséklet nem lépi túl a 2 °C-ot.) Ha ez 95 napon belül következik be, alacsony terméseredmény (70-80%), ha a 95-105. nap között áll elő, közepes termés (80-90%) várható. Ha a vetéstől számított 105. és 115. nap között mérhető a pentád, akkor nagy termésre számíthatunk, ha még ennél is később következik be, akkor rekordtermésre van kilátás. Az előadó hangsúlyozta, hogy mindez az egyéb természeti és termesztési feltételek optimuma esetén várható. Hazai viszonyaink közepette az említett hideg időszak bekövetkezte az utóbbi években egyre inkább kitolódik, ami látszólag előnyös lehet, de ugyanakkor a gyomosodásnak, a kártevők fejlődésének is kedvez, ami több figyelmet és szigorúbb technológiai fegyelmet követel a termesztőtől.
Az idei év tavaszi hónapjai a rendkívül kevés csapadékkal hívták fel magukra a repcetermesztők figyelmét, mivel március végén a talaj felső 1 méteres rétegében a telítettséghez hiányzó nedvesség országszerte igen jelentős volt, 30-120 mm között változott. Ez azért káros, mert ha a talaj felső 20 cm-es rétegében a talajnedvesség 65% alatt marad, a repcében gyenge virágzásra, ill. becőelrúgásra lehet számítani.
Szólt a tavaszi állományszemle fontosságáról is, és ismét német adatokat mutatott az állomány sorsának eldöntéséről. 5-10 db/m2 vagy annál nagyobb tőszám esetén a növények fejlettségétől függetlenül, főként, ha azok egyöntetűek, az állományt megtartják, de a kicsi és/vagy hiányos állományt kitárcsázzák. 5 db/m2 tőszám esetén és gyenge növekedés mellett szintén a felszámolást javasolják, de erős növekedésnél már ebben az esetben is érdemes megtartani. Hazai viszonyaink között azt javasolta, ha m2-ként 10-13 db, legalább közepes fejlettségű növényünk van, az állományt érdemes meghagyni, de el kell végezni a tavaszi gyomirtást, és kisebb adaggal, osztott kezelésben végezzük a fejtrágyázást.
A repcetermesztés sikere a területválasztásban, az alkalmazott technológiában és a fajtaválasztásban, ill. ezek összhangjában rejlik. Mint mondta, a KWS repce hibridjei genetikailag a 8-9 t/ha termés képességét hordozzák magukban, de klimatikus viszonyaink alatt ez gazdaságosan nem realizálható. Cél a nagy termőképességű, betegségeknek ellenálló, stabil hibridek előállítása és termesztése, de közülük mindenkinek az adott körülmények között tartósan legjobban teljesítőket kell kiválasztania. Fontos, hogy a fajtákról való döntés ne egyetlen év kiemelkedő eredménye alapján szülessen, és hogy a megjelenő újdonságokat a termesztő is folyamatosan tesztelje saját gazdaságában.
A KWS 2019. évi repcevetőmag kínálatában az Umberto KWS Prémium, Umberto KWS, Roberto KWS, Marc KWS, Hybrirock, Alvaro KWS, Allberich KWS, Himalaya CL hibrideket mutatta be, amelyek révén minden felmerülő termesztési igényre tudnak megfelelő fajtát ajánlani. Kiemelten szólt a legkiforrottabb hibridről, az Umberto KWS-ről, amely jelenleg az egyetlen, amely az RLM 7-es 3-as rezisztenciagént is tartalmazza, ami – az egyéb kiváló tulajdonságok mellett – kimagaslóan jó Phoma-ellenállóságot és részleges Sclerotinia-ellenállóságot kölcsönöz neki.
A KWS az idei évtől kezdve a repce vetőmagot Intgeral Pro csávázószerrel kezelve forgalmazza, amely a Bacillus amiloliquefaciens baktérium spóráit tartalmazza, így ez az első biológiai csávázószer a repcéhez. A kezelés helyettesíti a korábbi alap gombaölő szer használatát, a repce természetes védekező rendszerének serkentésével fejti ki hatását, és növeli az ellenálló képességét is. A repce legfontosabb rovarkártevői a Lumiposa (ciantraniliprol) rovarölő csávázószerrel védhetők ki, amely főként a korai kártevők, pl. levélbolhák ellen nyújt védelmet.
Innovációk a kukoricában
A kukoricában folyó technológiai innovációkról hallhattunk Pintér János termékmenedzser előadásában, aki ezek szükségességét az elmúlt évtized időjárási szélsőségeinek bemutatásával érzékeltette. Előbb a közismerten rendkívül csapadékos 2010. évet idézte vissza, amit szembeszökő ellentétként 2011-ben szárazság és hőhullámok követtek, de a többi év is valamilyen pozitív vagy negatív rekordokkal és emlékezetes szélsőségekkel (árvíz vagy éppen aszály) jellemezhető. Napjainkban a rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta a tavalyi, a 2018. az eddigi legmelegebb év volt, és 2019. július pedig a valaha mért legmelegebb hónap. Mindezek alapján a kukorica terméshozama hazánkban kiszámíthatatlan, mondta az előadó, amit az is jól tükröz, hogy a mögöttünk hagyott 18 év 2. legmagasabb termés átlagát (8,2 t/ha) éppen 2018-ban mérhettük.
Visszatekintett a kukorica terméspotenciáljának 1920-tól napjainkig történő alakulására és annak meghatározó fő okaira is, amiben nagy szerepe volt többek között a szabad elvirágzású fajtákat felváltó hibridek megjelenésének és általános elterjedésének, a kémiai inputanyagok széles körű felhasználásának, továbbá a gépesítésnek. A kilencvenes évek elején a földtulajdon-szerkezet megváltozása és az agrotechnikai színvonal visszaesése megtorpanást okozott a terméspotenciál addigi folyamatos növekedésében, de az aszálytűrő hibridek megjelenése, a termőhely szerinti differenciált technológiák (tőszám, tápanyagellátás stb.), a műszaki fejlődés, a precíziós gazdálkodás, a peszticidek és additív segédanyagok használata révén ismét egyre nagyobb hozamokhoz vezetett. Azonban az is megállapítható, hogy az 1980-as évekig tartó potenciálnövekedés intenzitása – mind a nemesítésben, mind a technológiákban – meredekebb volt, mint az azóta tartó jelenlegi szakaszban, s kérdés, hogyan tartható fenn a növekedés a következő évtizedekben az egyre markánsabb környezeti hatások mellett?
Mik lehetnek a nemesítési célok napjainkban? – vetette fel a következő kérdést. Mára a nemesítő házak nem a termés folytonos maximalizálásában látják elsődlegesen a fejlődés lehetőségét, hanem sokkal inkább az elérhető termésmaximum megtartását helyezik előtérbe. A jelen kihívásaira a genetika oldaláról a szélsőségekre történő szelektálás, a fokozott alkalmazkodás lehet a válasz, emellett természetesen egyéb speciális technológiák fejlesztése, eszközök és javaslatok is előtérbe kerülnek, pl. plusz csávázás, tőszám, vetésidő és vetőmag-mix javaslat, továbbá a precíziós és digitalizációs támogatás integrálása a gazdálkodásba, vagy a betakarítást becslő programok a jobb minőségi és mennyiségi paraméterek eléréséhez. Az ismert, bevált standard hibridek mellett a KWS innovációs programjai egymásra épülve kívánják támogatni a termesztést. Ilyen az ún. ClimaControl3 program, amelyben a legjobb szárazságtűrő hibridek szerepelnek; második a kimagasló termésre képes hibridekből álló Plus4Grain nevű program, amelynek hibridjei kiegyenlített, átlagos időjárási viszonyok között is, okszerű, alkalmazkodó technológia mellett nagy teljesítményre képesek; és harmadik pillérként a KWS kiváló silóhibridjei jönnek számításba.
E három csoport hibridjeinek vetőmagját a jövőben új csávázási eljárásokban részesítik, mivel a hatóanyag-kivonások nyomán az eddig szokásos csávázószerek fokozatosan nem lesznek használhatók. 2020 és 2023 között jelentősen csökken a hatékony fungicid hatóanyag-kombinációk száma, a neonikotinioidok megtörtént kivonásával pedig inszekticides csávázószeres védekezésre gyakorlatilag már ma is korlátozottan van lehetőség. A KWS jelenleg futó hosszútávú fejlesztéseiben (Super Seed, Seed Care) biofungicideket és bioinszekticideket tesztelnek, míg a befejezés előtt álló projektek eredményeként pl. ún. micronutrient csávázási eljárás, ill. madárriasztó adalékanyagok bevezetése várható a közeljövőben.
A fejlesztésben helyet kaptak a biostimuláns anyagok is, amelyek fontos elemei az optimalizált és integrált növénytermesztési rendszernek. A biostimulánsok indirekt hatást fejtenek ki, és azáltal növelik a termés mennyiségét, minőségét, hogy fokozzák és/vagy sikeresen támogatják a szükséges tápanyagok felvételét, beépülését; fejlődésük során elriasztják a kárósítókat vagy gyérítik azokat; segítik a növényt a stresszhatások kivédésében és kompenzálásában. Bemutatta a KWS európai és magyarországi kukorica biológia csávázószeres kísérleti hálózatát, az ott folyó fejlesztési munkát.
Növényvédelem a repcében
A repcetermesztés növényvédelmi technológiájának fontosabb elemeit Tamasi József, az FMC-Agro Hungary Kft. területi képviselője foglalta össze, különös tekintettel az őszi aktualitásokra. Az intenzív kultúrává lett repcében már nemcsak a kártevő rovarok elleni védelem, hanem a vegyszeres gyomirtás is meghatározza a termesztés sikerét. A legfontosabb gyomok az ősszel csírázó T1 és T2-es fajok (pl. ebszikfű, galaj, tyúkhúr, veronika-félék, pipacs, zsebforrasztó zsombor, pásztortáska, nagy széltippan), de hosszú őszön a T4-es csoportba tartozó növények (pl. libatop- és disznóparéjfélék, a selyemmályva) és az árvakelésű gabona is gondot okozhatnak. A gyomok kikapcsolására vagy mérséklésére preemergens, korai és normál posztemergens megoldások egyaránt találhatók az FMC kínálatában. Pre- vagy korai posztemergens módon használható a petoxamid hatóanyagú Successor 600, amelynek hatásossága klomazon-tartalmú szerekkel tankkombinációban fokozható. E két hatóanyag gyári kombinációja a preemergensen kijuttatandó Nero herbicid, a repce számos gyomnövénye ellen jó védelmet nyújt. A kívánt hatáshoz aprómorzsás talajfelszín és 2-3 héten belül 20-25 mm bemosó csapadék szükséges. 1% alatti humusztartalmú talajokon használata nem javasolt.
Új termékként mutatta be a pre- és korai posztemergens módon használható Gajus (petoxamid + pikloram) herbicidet, amely levélen és talajon keresztül is kifejti hatását, s a repce 4 leveles állapotáig juttatható ki. Széles gyomirtó spektrummal és tartamhatással jellemezhető, a repcére nézve teljes mértékben szelektív. Főként a sebforrasztó zsomborral fertőzött táblákban célszerű Salsa 75 DF-fel kombinálni.
Az etametszulfuron-metil hatóanyagú Salsa hatásmódja alapján levél- és gyökérherbicid, s a nehezen irtható gyomfajok (pl. sebforrasztó zsombor, vadrepce) ellen is kiváló. Ősszel korai posztemergens módon, de tavasszal is használható, hatása nem függ a hőmérséklettől. Egyszikűirtó szerekkel is jól kombinálható, de a kétszikűek ellen is – a gyomösszetétel függvényében – többféle tankkombinációban használható fel.
A repce növény életét a vetéstől a betakarításig végigkísérik a kártevő rovarok, s az ellenük szükséges védekezések elhagyása katasztrofális károkhoz vezethet. Az őszi időszakban a talajlakó kártevők (cserebogárpajor, drótférgek, mocskospajor, kis káposztalégy nyüvei), valamint a földfeletti részek fiatalkori kártevői (repcebolha, repcedarázs) jelentik a legnagyobb veszélyt az induló növényállományra. Minden olyan időjárási helyzet és agrotechnikai hiba, ami hátráltatja a fiatal növények zavartalan fejlődését, hátrányos a repcére, mert időben nagyobb teret enged a károsítóknak, ami később gyakran már nem ellensúlyozható.
Súlyosbítja a helyzetet a korábban széles körben hozzáférhető neonikotinoid-tartalmú rovarölő csávázószerek betiltása, ami indokolja a talajfertőtlenítés végrehajtását a talajlakó kártevők ellen. E célra az FMC a szükséghelyzeti engedéllyel használható, gázosodó tulajdonságú Kentaur 5 G (klórpirifosz) talajfertőtlenítőt ajánlja, amely a vetőgépre szerelt megfelelő mikrogranulátum-szóró berendezéssel 10 kg/ha adagban juttatható ki a repcében. Bár a hatóanyag a szikleveles és néhány lombleveles növényeken károsító bolhafajok ellen nem ad elégséges védelmet, de említett gázosodó hatása révén repellens hatású ellenük.
A fentiek miatt elhagyhatatlan inszekticides állománypermetezésre ajánlotta az előadó a Rapid CS (gamma-cihalotrin) készítményt, amely mikrokapszulázott olajos formulációjának köszönhetően jól tapad a levelek felületén, s amely hőálló, UV- és esőálló tulajdonságai, valamint a hatóanyag fokozatos felszabadulása révén 3-5 napos hatástartamot biztosít a kártevők ellen. A repcedarázs fénykerülő lárvái, álhernyói ellen javasolt a gázosodó Cyren EC (klórpirifosz) használata, ill. a Rapid CS (0,06 l/ha) + Cyren EC (0,6 l/ha) együttes kijuttatása is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Cyren egy vegetációs időben egy alkalommal, az ún. rejtett bimbós állapotig használható. A repcében is növekszik a vírusbetegségek jelentősége, ezért – különösen a korai vetésekben – az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani ősszel az azokat terjesztő vektorok (levéltetvek, kabócák) ellen, már az első kolóniák észlelésekor pl. a Rapid CS permetezésével.
A repce őszi ápolása és növényvédelme – a közvetlen hatásokon túl – az állomány jó kondícióját és jó áttelelését is szolgálja. A szükségesnél kevesebb bórellátottság zavarokat idéz elő a növény anyagcseréjében, gyengébb lesz a virágok megtermékenyülése és kevesebb elágazódás fejlődik a szárakon. A bórhiány megelőzésére a komplex Kén-S Bór Plusz adagolása javasolt, amely termék egy nitrogén műtrágyaoldat, kénnel, bórral, molibdénnel és egyéb mikroelemekkel dúsítva. Első kijuttatása ősszel a regulátorkezeléssel együtt javasolt, a második tavasszal, a bimbók megjelenésétől a virágzás kezdetéig célszerű. Az állomány télre való felkészítésének fontos eleme a növények növekedésének szabályozása, esetleges túlfejlődésének megelőzése (regulátorkezelés). Ezt szolgálja a tebukonazol hatóanyagú Riza 250 EW triazol típusú fungicid kijuttatása; hatására a hajtáscsúcs hosszanti növekedése megáll, de a levelek erőteljesek lesznek, vastagabb gyökérnyak és erőteljesebb gyökérzet fejlődik (egyidejű gombaölő hatás mellett).
E helyen nem taglaljuk, de az előadó kitért a repce tavaszi állományvédelmének fontos részleteire is. Az általa elmondottakból kiemeljük a repcefénybogár általánossá vált piretroid-rezisztenciáját, ami miatt ellenük a más hatásmechanizmusú, indoxakarb hatóanyagú Avaunt 150 EC használata javasolt a zöldbimbós állapotban, ill. mielőtt az imágók intenzív táplálkozása elkezdődne. A készítmény – méhveszélyessége miatt – a virágzási időszakban nem használható!
Az itt ismertetetteken kívül előadás hangzott el a KWS őszi kalászos fajtaajánlatáról Angyal Kornél (BetaMag-Trade Kft.) tolmácsolásában, továbbá a John Deere intelligens silózási megoldások műszaki alapjairól és hátteréről Hodos Lajosnak, a KITE üzemszervezési szaktanácsadójának prezentációjában.
Szántóföldi bemutató
A szántóföldi bemutatón előbb Füleki Róbert területi képviselő ismertette a KWS 2011-ben újraindított napraforgó-nemesítési eredményeit. 2018-ban került köztermesztésbe a KWS Acer CL és a KWS Nautilus CLP, 2019-ben pedig a legújabb, a KWS Achilles CLP hibrid. Ez utóbbi kiváló szárszilárdságú, és rezisztens a hazánkban jelen lévő összes peronoszpóra rasszal szemben. Mint elhangzott, a 2020. évi szezontól kezdve a KWS fajtakínálatában az Express gyomirtási technológiára alkalmas hibridek is megjelennek. A napraforgó kísérletben elvetett hibridek tőszámsűrűsége 60 ezer tő/ha esetében bizonyult optimálisnak. A szakember hangsúlyozta, hogy folyamatosan jelennek meg új hibridjeik, de a nemesítési célok változatlanok: stabilan nagy termés még száraz körülmények között is, kiváló szárszilárdság, herbicid-rezisztencia, fokozott ellenálló képesség a szádor és a gombás betegségek ellen.
*
A kukorica bemutató fajtasor parcelláinál Füleki Tamás területi képviselő adott tájékoztatást.
A kísérleti területet április 29-én vetették, a szemes hibrideket 65 ezres, a siló hibrideket 75 ezres tőszámmal. A vegyszeres gyomirtást az FMC Diniro Gold herbicid-csomagjával (Diniro + Successor T + Superspray) végezték, ami az augusztus közepén tartott bemutatón is tökéletes gyomirtó hatásról tanúskodott.
2016-ban jelentek meg a KWS ClimaControl3 védjeggyel ellátott kukorica hibridjei, amelyeket kiemelkedő aszály- és szárazságtűrés jellemez. Az ide tartozó hibridek három fontos fenológiai fázisban, a virágzás előtt, a virágzás alatt és az után a legkevésbé károsodnak az említett stresszhatásoktól. E hibrideket a virágzás előtt a gyors és egyenletes csírázás, a gyors korai fejlődés, továbbá a jó víz- és tápanyag-hasznosító képesség jellemzi. Virágzáskor a pollenszórás és a nővirágzás egy időben történik, a bibe és a pollen hosszú ideig életképes, ennek eredménye a kiváló megtermékenyülés és a jó szemberakódás. A virágzás utáni időben stresszes körülmények között is kiváló a szemtelítődés, köszönhetően az erősebb gyökérzetnek, a sejtek jó víztároló képességének, a kisebb párologtatásnak és a levelek hosszabb asszimilációs idejének. Részletesen bemutatta a már jelenleg is termesztett, ill. a közeljövőben termesztésbe kerülő hibrideket. Ezek: a KWS Bellavista, KWS Smaragd, KWS Akustika, KWS Kamparis, KWS 4484, KWS Kashmir, Konfites, Kollegas, Kollineas, KWS Durango szemes kukoricák, valamint a Kleopatras és a Kenobis silóhibridek.
*
Hajmásy Gyula, a KITE Zrt. vevőszolgálati mérnöke a John Deere 8600-as sorozatjelű önjáró szecskázógépét mutatta be. A 2016 óta gyártott típusban 12 hengeres 24 literes 625 LE-s motor van, ami 1800 fordulaton működik, de még 1400 ford./perc esetén is állandó a teljesítménye. A 460-as jelű kukorica adapter 6 m szélességű, de a legnagyobb modellhez 9 m munkaszélességű 12 soros adapter szerelhető. A belső szerkezetek újszerű kialakításának és a csatornaelrendezésnek köszönhetően csökkent a gép belső súrlódása, és ezáltal az eltömődés veszélye. A szecskázógép négy db terménytovábbító hengere és a 660 mm átmérőjű DuraDrum szecskázódob kiváló, homogén szecskaminőséget eredményez. A dob 48 db késsel rendelkezik, 12 sorban elrendezve, élezésük automatikusan történik. A szecskahosszúságot 5-22 mm között fokozatmentesen lehet állítani a fülkéből. A géphez különböző elven működő szemroppantó egységek választhatók, ezek jelentősen hozzájárulnak a takarmány jó minőségéhez, végül annak jobb hasznosításához. A szemroppantó szükség esetén könnyen kiiktatható az anyagáramból.
A szecskázógép fontos kiegészítő rendszerei közé tartozik a gépre szerelt HarvestLab beltartalom és szárazanyagmérő szenzor, ami táblaszintű dokumentálást biztosít a hozamról, nedvességtartalomról és számos beltartalmi értékről, térképkészítési lehetőséggel. A továbbiak, mint a JDLink távfelügyeleti rendszer, az RDA távoli képernyő-hozzáférés, valamint az RTK pontossággal (±2,5 cm) üzemelő automata kormányzás az optimális üzemeltetést biztosítják. Az előzőekhez hasonlóan fontos a John Deere Avtive Fill Control Sync automatizált gépkapcsolati rendszer, amivel a munkában résztvevő szecskázógép és a szállítójármű mozgása szinkronizálható, s ami a pontos és tökéletes megtöltést segíti.
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
