A melegigényes kapás kultúrák, talán még inkább a kertészeti növények (paprika, paradicsom, tojásgyümölcs stb.) fáztak az elmúlt napokban.
Az elmúlt heti elemzésben jelzett csapadékos időszak megérkezett, sőt bőségesen és országosan adta az áldást. Sajnos ez összekapcsolódott a „fagyos szentekkel”, komoly lehűlés, talaj menti fagyok lassították, veszélyeztették növényeink fejlődését. A melegigényes kapás kultúrák, talán még inkább a kertészeti növények (paprika, paradicsom, tojásgyümölcs stb.) fáztak az elmúlt napokban. Mondhatjuk, hogy érkezik a felmelegedés, s megerősödnek a növényeink, de figyelembe kell vennünk fokozott érzékenységüket a különböző károsítók támadására, s azt sem felejthetjük el, hogy ez az időszak kimondottan kedvezett a gyomok tömeges megjelenésének, gyors fejlődésének.
Hasonló gondot vet fel, hogy a kapás növények fejlődése lelassult, ugyanakkor a kevésbé figyelt barkók nagyobb számban jelentek meg, s rágásukkal teszik tönkre a csíra-2-4 leveles napraforgót, a kelő kukoricát. Még ennél is feltűnőbb a nyulak kártétele, több méteres szakaszokban tüntetik el a növényeket egyetlen harapással.
A barkó rágását a „fázó” napraforgó lassan növi ki
A kalászosokban nem változott az irány, de mindenképpen elmondható, hogy a „helyzet fokozódik”. A lisztharmat általános megjelenése mellett – felfelé terjed a kalász irányába, a levélbetegségek további fajai is veszélyeztetnek. Már „elszoktunk” a rozsdák támadásától, de az utóbbi évek megmutatták e csoportba tartozó kórokozók veszélyességét, s a mostani évjárat ismét sok helyen, tendenciájában terjedő sárgarozsda fertőzést hozott. A bőséges csapadék és a növények tartós vízborítottsága lényegesen megnövelte a fuzárium fertőzés veszélyét. Mindezt tetőzi még a vetésfehérítő bogarak és lárváik károsítása, tehát a kalászosokban még kell az előbbiek ellen védekezni.
A cseresznyelégy csalétek nélkül is megfogható sárga ragacslappal, ez itt éppen a „hagyományos” (Rhagoletis cerasi) faj
Az ültetvényekben sem könnyű a helyzet, még nem tűntek el a tafrinás levelek, hajtások az őszibarack fákról, sőt a csapadékos időszak, a lehűléssel társulva bizony újabb fertőzési hullámot indított el. Egyre szembetűnőbb a monília hajtáskárosítása, de az egyik ilyen barnuló hajtást levágva szürke, tömött penészgyepet találtam a kb. borsó nagyságú meggy gyümölcsön. Lehet, hogy nem lehet elég korán elkezdeni a gyümölcs célzott védelmét? A gyümölcs védelméhez tartozik a cseresznyelegyek megfigyelése, védekezés ellenük. Cseresznyelegyekről kell beszélnünk, mert itt van a „hagyományos” fajunk (Rhagoletis cerasi), de néhány éve megjelent az amerikai keleti cseresznyelégy is (R. cingulata – részletesen Agrofórum júniusi lapszámában olvashatunk majd róla), ami nem könnyíti meg a dolgunkat. A korábbi fajunk rajzása május közepétől június közepéig tartott, így általában 2 permetezéssel megelőzhettük a gyümölcs nyüvességét. Most az új faj terjedésével, ami május végétől júliusig rajzik, a védekezést nem lehet az érés kezdetén befejezni, gyakorlatilag végig permetezni kellene, de ebben gátat szab az élelmezés-egészségügyi várakozási idő. Mindezt „megfejeli” a pettyes szárnyú muslica megjelenése, ami karantén kártevő, s egyik kedvence a cseresznye. A felderítés szerint Somogy megyében jelent meg, de sajnos gyorsan terjed, tehát mások sincsenek biztonságban.
Alma varasodás korai tünet, ezt kell idejében észrevenni
Almában országosan gondot okoz a lisztharmat fertőzése, mára már túljutottunk a primer fertőzésen, de a küzdelmet „elveszítettük”, mert a betegség terjed az új hajtásokra. Az elmúlt időszak csapadékossága ugyanakkor a varasodás megjelenését, terjedését segítette. A leveleken megjelent a betegség jellegzetes tünete, a gyümölcsök még megvédhetők. Az ültetvényeket veszélyeztetik a kártevők is. Korábban szó volt e levéltetvek általános károsításáról, s ez még ma is aktuális. A kezelések nyomán eltűntek vagy erősen lecsökkent az egyedszámuk, de igen nagy a betelepedési, felszaporodási nyomás, így gyorsan tömegessé válnak.
Rajzik az almamoly, a heti fogás 15-20, de a Dunántúl déli tájain fogtak 50 db-ot is egy hét alatt. A csapdázott darabszám és a lassan melegedő időjárás arra inti a termelőket, hogy számítsanak a tojásrakásra, majd a lárvák kelésére.
A vértetű az utóbbi évek visszatérő gondja. Sok mindennel összefügg a fertőzés erősödése (alany- és fajtahasználat, művelésmód, a növényvédelmi szerválaszték és technológia stb.), mindenesetre évről évre korán megjelennek, s a metszés utáni sebek kalluszosodó felületein szaporodnak fel elsőként. Így van ez most is.
A vértetű szereti a sebzési (metszési) felületeket
Egyetlen gondolat a szőlőről is, most már nemcsak a lisztharmatra kell koncentrálnunk, esélyes a peronoszpóra fertőzése is. Bár kevés a telelő képlet, ennek ellenére május végére szórványosan megjelenhet a betegség tünete. A csapadékos időjárás segítségére van.
Pár szó a védekezések lehetőségeiről.
A kalászos betegségekről már szóltam a korábbi előrejelzésben, ugyanígy a levéltetvekről is.
A cseresznyelégy esetében figyelni kell a korai érésű gyümölcsökre, ott már csak a rövid várakozási idejű készítmények közül választhatunk.
A molyok ellen a tojásrakás időszakától kezdve bevethetünk egy kitinszintézis-gátló készítményt.
A varasodás terjedését kontakt (pl. mankozeb) és felszívódó hatásmódú készítmények (pl. hűvös időben Chorus, később Luna Experience) kombinációjával tudjuk megfékezni.
A vértetű nehéz feladat, ajánlott a fertőzés elején megfékezni célzott kezeléssel – a kézi munka, irányított permetezés jobb hatású. Felszívódó hatóanyaggal próbálkozhatunk, sajnos a hatásos foszforsav-észterek eltűntek mára (egy-két kivétellel), de a nikotinszármazékok segíthetnek.
A szőlőben a lisztharmat ellen kontakt és felszívódó (kén + triazolok valamelyike) ajánlott, míg peronoszpóra ellen megelőző jelleggel valamilyen kontakt hatóanyag (pl. ismert a mankozeb, használható a klortalonil is) bevethető.
Kertdoktor