Növénytermesztés
Növénytermesztés

Interra® Farm: intenzív gazdálkodás fenntartható megoldásokkal

Interra® Farm: intenzív gazdálkodás fenntartható megoldásokkal

Syngenta Kft.

A fenntartható, intenzív mezőgazdaság gyakorlatáról tartott szakmai napot a Syngenta az európai Interra® Farm Hálózat magyar állomásán, a dióskáli Plótár-családi gazdaságban. A bemutatókon a szakértők azokra a helyes gyakorlatokra, fenntartható megoldásokra hívták fel a figyelmet, amelyek megelőzik a vizek szennyeződését, a talajok pusztulását, illetve megőrzik a biológiai sokszínűséget az agrártájban.

A Syngenta az elmúlt évben világszerte mintegy 150 fórumot szervezett gazdálkodók, kereskedők, beszállítók, az élelmiszerlánc szereplői, kutatók, civil szervezetek, kormányzat, hatóságok bevonásával, ahol azt mérték fel, mit vár el a társadalom a mezőgazdaságtól, milyen területre kell összpontosítaniuk fenntarthatósági tevékenységüket. A széleskörű konzultációs folyamat eredményeként az agrárvállalat 2019 áprilisában jelentette be innovációs tevékenységének felgyorsítását, melynek keretében három területre fókuszál. A termékfejlesztés során a független szakértők által meghatározott fenntarthatósági elvek mentén a társadalmi elvárások figyelembevételére még nagyobb hangsúlyt helyeznek. A vállalat együtt dolgozik a partnereivel azon, hogy tovább csökkentse a környezeti terhelést, hozzájáruljon a talaj minőségének megőrzéséhez, mérsékelje az eróziót. Mindezt úgy, hogy a termelési hatékonyságot megtartsa, növelje. Ezen kívül új, fenntartható megoldásokat fejleszt termelőkkel, kutatókkal és környezetvédelmi szervezetekkel együttműködve.

A Syngenta már eddig is kiemelten kezelte a fenntarthatóság témakörét. Ennek szellemében hozta létre Interra® Farm Hálózatát is, melynek hazai helyszínén, Dióskálon valós gazdálkodási körülmények között vizsgálják a szakemberek a környezetért vállalt felelősség mellett megvalósítható termesztéstechnológiákat.

Fotó: Láng Péter

„A kísérleti területeken intenzív, jövedelmező gazdálkodás mellett a környezet, talaj és vízbázisok megóvására irányuló megoldásokat kutatjuk 2003-tól a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben”, mondta Pecze Rozália, a Syngenta fenntarthatósági menedzsere az Európai Fenntartható Fejlődés Hete keretében szervezett bemutatón.

A magyar Interra® Farm a Kis-Balaton vízgyűjtő területén, a Plotár-család gazdaságában található. Plótár Istvánék mintegy 700 hektáron gazdálkodnak. A családi gazdaságban nagyrészt barna erdőtalajon klasszikus szántóföldi kultúrákkal – kukoricával, őszi búzával, őszi és tavaszi árpával, napraforgóval, őszi káposztarepcével – foglalkoznak. Gyümölcsösükben alma és szőlő terem. A szántóföldi gazdálkodás mellett juhokat és szarvasmarhákat is tartanak. A farm lehetőséget biztosít a legújabb innovatív, precíziós technológiák vizsgálatára és digitális megoldások tesztelésére.

„A gazdaságban bevezetett forgatás nélküli művelésmód javítja a talaj szerkezetét és a talajéletet, stabilizálja a terméshozamot, melyet mérési adataink is alátámasztanak. Ez a fajta gazdálkodás kedvezően hat a talaj nedvességének megtartására, csökkenti a víz elfolyását és az eróziót. Emellett fontos eredményeket értünk el a biodiverzitás növelése területén: háromszor nagyobb tömegben található a földigiliszta a hagyományos műveléshez hasonlítva, madárfajokat tekintve hatszor több egyed és kétszer több faj táplálkozik a talajkímélő művelésben. A talajveszteség is a tizedére csökkent; a csapadék a talajba szivárgott és nem folyt el a területről”, ismertette Pecze Rozália a program eredményeit.

Pecze Rozália (Fotó: Láng Péter)

Az előadásokon elhangzott: a becslések szerint a mintegy a 4 millió hektáros összgazdálkodási területből csaknem 1 millió hektáron használnak részben talajkímélő megoldásokat. A cél az, hogy egyre több gazdálkodó ismerje fel a természeti erőforrások – mint a talaj és az ivóvízkészlet – védelmének fontosságát, ugyanakkor használják fel a gazdálkodás javára is a környezetkímélő megoldásokat.

Plótár István, a családi gazdaság tulajdonosa a saját tapasztalatairól szólva elmondta: a forgatás nélküli talajműveléssel javult a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képessége. Ez nagyon fontos, hiszen kevesebb, ám sokkal kiszámíthatatlanabb csapadékmennyiség hullik a térségben. Emellett a termésmennyiségek növekedése mellett is mintegy 15 százalékkal csökkentek az költségeik, így a vállalkozás fejlesztésére is sokkal több lehetőségük nyílik.

Plotár István (Fotó: Láng Péter)

A magyar mezőgazdaságban a lejtős területeken általánosan tapasztalható nagy probléma a csapadék okozta talajerózió. A földterület mintegy 40 százaléka érintett eróziós kockázattal. A heves, nagy intenzitású esők ezt a jelenséget fokozzák. A Dióskál közelében található szentgyörgyvári kísérleti eróziós állomáson a Syngenta és a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei 15 éve folytatnak méréseket a hagyományos szántásos és a forgatás nélküli talajművelésre vonatkozóan. A kísérlet eredményei szerint a talajkímélő művelésmód kedvezően hat a talaj nedvességének növelésére és megtartására, jelentősen csökkentve a víz elfolyását a talajfelszínen és a talajpusztulás kockázatát.

A bemutatón elhangzott: a gazdálkodók felelős növényvédő szer használattal is sokat tehetnek a környezet megóvása érdekében. Nagy kockázatot jelentenek a pontszerű, azaz kisebb területen keletkező szennyezések, amelyek belekerülhetnek a terület vízgyűjtő rendszerébe, felszíni vizeibe és a talajvízbe. Ezt csökkenthetik, ha permetező gépeik külső-belső tisztítását olyan helyes és módon végzik, hogy utána a mosóvizet biztonságosan össze lehessen gyűjteni. Dióskálon ezt speciális ülepítőberendezéssel oldják meg. Az úgynevezett RemDry rendszerből a napfény és a szélenergia felhasználásával a víz elpárolog, a növényvédőszer-maradék pedig leülepszik a berendezés tartályában, ami egyszerűen eltávolítható, majd veszélyes hulladékként megsemmisítésre kerül.

Fotó: Láng Péter

A permetezéstechnika, a helyes szórófejválasztás és a permetelsodródás minimalizása fontos eleme a Syngenta programjának. Így megelőzhető, hogy a permet a célzott növények mellett esetlegesen azok környezetébe is kijusson.

Ezek a helyes gazdálkodási gyakorlatok fenntartják a jövedelmező gazdálkodást és megkímélik a természeti és környezeti értékeket, amelyekkel a gazdálkodók a társadalom elvárásait is teljesítik.

Fotó: Láng Péter

A fenntarthatósági napon részt vett a vállalattal nemrégiben együttműködési megállapodást kötött szekszárdi AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium több mint negyven tanulója is. A középiskola főigazgatója, Simonné Szerdai Zsuzsanna hangsúlyozta: az intézmény kiemelt feladatának tekinti, hogy a tanulók tényleges gazdálkodási körülmények között is megismerjék a legkorszerűbb művelési módokat. Ezért a saját gazdaság mellett nagyon fontos, hogy partnerük modern technológiáiba is betekintést nyerhettek ezen a napon.

„Nagyon fontos törekvésünk, hogy az intézményünk diákjai, akik reményeink szerint a mezőgazdaságra, mint leendő pályájukra tekintenek, tisztában legyenek a környezetet is szem előtt tartó, azt megóvó modern agrárgazdálkodási technológiákkal és ezeket későbbi munkahelyükön is alkalmazzák”, tette hozzá Simonné Szerdai Zsuzsanna.

Borítófotó: Láng Péter

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A szántás rohamléptekkel szorul vissza, de vannak olyan térségek, ahol az eke kiszoríthatatlannak tűnik

2024. június 10. 07:10

Évről évre egyre kevesebb német gazdálkodó alkalmaz szántást a földjein, de az államok között óriási eltérések mutatkoznak.

Keresőkutyák találhatják meg az invazív, mérgező növényeket

2024. június 7. 09:10

Izgalmas kísérletben vizsgálják, hogy a kutyák megtalálják-e a termés minőségét veszélyeztető, mérgező gyomnövényeket a szántóföldi kultúrákban.

Sikeresen termesztik a felére csökkentett tenyészidejű rizst

2024. június 6. 14:40

Bár a rizs tenyészideje 120-150 nap, egy új fajta esetében ez az időszak alig a felére zsugorodott – amit üvegházban már termesztenek is.

8 tipp szilázsbálák fóliacsomagolására

2024. június 6. 07:10

A szilázsbálákat védő vékony fólia a kiváló minőségű takarmány hosszú távú megőrzésének biztosítéka. Mire figyeljünk a használatakor?

A zöld őszibarack-levéltetű új törzse ellen agresszívabb rovarokat kell bevetnünk

2023. szeptember 14. 13:10

Bár a neve alapján azt hihetnénk, hogy a zöld őszibarack-levéltetű csak a barackot támadja meg, e kártevő előszeretettel teszi tönkre a gazdák szabadföldi és üvegházi termését, így az uborkát, a tököt, a görögdinnyét, a spárgát, répaféléket, babot, de a brokkoli, a káposzta, a zeller, a kukorica, a padlizsán, a salátafélék, a paprika, a burgonya és a paradicsom sem ússza meg a pusztítást.

Agrárkamara: a növényvédő szerek racionális használatára szükség van

2020. november 21. 08:39

A növényi gyógyszerek okszerű és szakszerű használata nélkül jelentős termésveszteségek lennének, a megtermelt élelmiszer mennyisége drasztikusan csökkenne, az élelmiszerek drágulnának.

Idén is problémát okozhatnak a mezei pockok

2018. február 19. 11:42

Bár a védekezés nem egyszerű, számos praktika áll a termelők rendelkezésére, amivel megelőzhető a szántóföldeken és a gyümölcsösökben okozott kár.

Mi okoz fekete folyást a diófa törzsén?

2019. november 6. 05:36

L. Imre kérdése: Diófám fatörzsén feketés folyás jelent meg idén. Mi okozza, veszélyes a fára?