Az elmúlt héten tovább folytatódott az átlagosnál kissé hűvösebb, változóan csapadékos időjárás.
A nappali maximum hőmérséklet ritkán haladta meg a 20 C0-ot, de éjszakánként már megszűntek a fagyok, és általában 5 C0-ot lehetett mérni. A talaj felső rétegében 10 fokos hőmérséklet állandósult, így a kapás növények vetése is felgyorsult. A hét végén egy délnyugatról érkező csapadékzóna áztatta a földeket, de az eső nagysága változatosan alakult, néhol zivatarral jégeső is hullott. A nedvesebb időjárás kedvez a kórokozók terjedésének, ezért fokozott növényvédelmi erőfeszítésekre lesz szükség.
Az almafa és körte varasodás aszkospóráinak szóródása a nedvesebb időjárásban folyamatos, ugyanakkor a növények virágzása miatt érzékeny fenológiai fázisban vannak. Közepes mértékű az erwíniás tűzelhalás fertőzés veszélye, de a hőmérsékleti értékek viszonylag alacsonyak, lassú az effektiv hőösszeg felhalmozódása. Ilyenkor nagy jelentősége van a preventív védekezésnek. A levélpirosító almafa levéltetű kártétele nem erősödött, viszont más faj (szürke almafa levéltetű) jelent meg az almafákon. A körtelevélbolha fertőzés fokozatos erősödése figyelhető meg, most a lárvák L1-L3-as fejlettségűek. Fokozatosan éledezik az almafa vértetű is, néhány egyede a viaszbevonat alatt telelt át a sebzéseken, most ismét megkezdte táplálkozását. A fák lombozata még viszonylag kicsi, így a védekezés hatékonysága eredményesebb, mint később, a lombozat záródása után.
A jelenlegi időjárás kifejezetten kedvező a csonthéjasok virág -és hajtásfertőző moníliás megbetegedésének. Házikertekben a hiányos növényvédelem következménye már látható, elsősorban kajszin, a hajtásvégek hirtelen hervadásszerű elhalásában. Lehetőség szerint távolítsuk el az ilyen hajtásvégeket a terjedés megakadályozása érdekében. A csonthéjas gyümölcsfákon tovább kell folytatni a védekezést, mert nagyon magas a fertőzés veszélye, akárcsak az őszibarack tafrinás levélfodrosodásnak. A kibomlott levélkéken már szabad szemmel is jól látható a fertőzés mértéke, főként a nektarin és sárgahúsú fajták fáin.
A gyümölcsmolyok közül legnagyobb tömegben a keleti gyümölcsmoly, a szilvamoly és a tarka szőlőmoly repül a feromon csapdákba. Más molyfélék még nem kezdtek el rajzani. Nappal a májusi cserebogár és az aranyos virágbogár repülése figyelhető meg, gyakori még a virágokon a bundásbogár, mely a virágport keresi a növényeken. Rajzásuk még nem túl erős, az extrém állapotokat leszámítva, a védekezés még nem indokolt. Házikerti viszonyok között színes tálakkal jól csapdázható a virágbogár és a bundásbogár.