Almásokban tovább folytatódik a szürke-zöld levéltetű kolóniák szaporodása, a hajtások mintegy 30 %-a fertőzött. A lassú rajzáskezdet után intenzíven rajzik az almamoly, a heti fogás csapdánként 30-40 db. A vértetű fertőzés folyamatos erősödése tovább tart, a dúsuló lombkorona kedvező feltételeket teremt a terjedéshez. Kórokozók közül a lisztharmat fertőzés dominál, a varasodás fertőzés erősödéséhez több nedvesség kellene, de hiányoznak a feltételek a baktériumos tűzelhalás járvány kialakulásához is almában, körtében, birsben és számos dísznövény fajon.

A tafrinás levélfodrosodás fertőzés már a magasabb hőmérséklet hatására nem terjed tovább, az eddig megbetegedett levelek hullása jelzi, hogy az idei tavasz is okozott meglepetést néhány kertésznek. Különösen erős a lombhullás a nektarin-és sárgahúsú őszibarack fajták esetében. A keleti gyümölcsmoly mellett immár a barackmoly rajzása is veszélyezteti a barackféléket és a szilvát. Késői rajzáskezdet után, most sok lepkét fognak a csapdák. A hajtáscsúcsok hervadása jelzi hamarosan a hernyók kelését.

A korai meggy és cseresznye fajták színeződésével párhuzamosan elkezdődött a cseresznyelegyek rajzása is. A kihelyezett ragacsos sárgalapok már tömegesen fogják a kártevőt. A virág-és hajtásfertőző monília az idei tavaszon sem kerülte el a csonthéjas fákat, meggyen időnként 70 %-os hajtáselhalást is megfigyelhetünk, akárcsak a levéltetű fertőzés, itt a hajtások 30 %-a érintett a kártevőtől.

A szőlő ültetvényekben kikeltek az első kabócák, így készülhetünk a védekezésre, amint elérik az L₃-as lárvaállapotot. Egyes fajtákon különösen erős a nemezes gubacsatka fertőzés, viszont a közép-magyarországi ültetvényekben most leállt a tarka szőlőmoly rajzása.

Egyéb növényvédelmi információ, hogy rajzik a fügemoly, a kígyóaknás szőlőmoly, a boróka tükrösmoly, a boróka díszbogár és a dió levelein is megjelentek az első levéltetű kolóniák, valamint a szemölcsös gubacsatka is.