November első napjaiban is folytatódik a borongós, jobbára felhős időjárás. A rendszeresen visszatérő éjszakai ködök csak a déli órákra szakadoznak fel, a ködszitálástól folyamatosan nedvesek a növények, nyirkos a talaj felszíne, de a mélyebb rétegekben már száraz a talaj. Októberben ismét kevés csapadék hullott országszerte. Az őszi munkák közül már csak a kukorica aratása és a talajmunkák befejezése van hátra.
Az őszi kalászos gabonák fejlettsége kissé elmarad az ilyenkor megszokotthoz képest, van, ahol még az árpa csupán 1-3 leveles, de a búza esetében inkább a kelés-1 leveles állapot a jellemző. A ködös, gyakran napokra folyamatosan nedves növénykéken a gabonalevéltetvek szaporodása lelassult. A korábbi időszakban tapasztalt szárnyas levéltetű alakok betelepedése szinte megállt, akárcsak a lárvakolóniák fejlődése. Ez az állapot azonban csak addig tart, míg ismét naposabbá nem válik az időjárás, akkor megint szaporodni fognak a levéltetvek.
Az árvakeléseken nagyon sok a gyanús, gabonavírus-fertőzésre jellemző levéltünet, tehát az átfertőződés veszélye igenis valós növényvédelmi probléma lehet. A fejlettebb árpán már egyre gyakrabban megfigyelhető a hálózatos levélfoltosság kezdeti tünete, ami nem meglepő, ugyanis a viszonylag enyhe éjjeli és nappali hőmérséklet, a hosszan tartó nedvességborítás együttesen kedvező feltételeket teremt a kórokozó terjedéséhez.
Más levélfoltosságot előidéző betegség egyelőre csak az árvakelésen gyakori, ott nagy tömegben fertőz a sárga- és vörösrozsda, de a vetéseken még alig fordul elő. A levéltetű fertőzésen túlmenően más kártevő előfordulása nem jellemző, viszont az újravetett kalászos gabona táblákon még kialakulhat gabonafutrinka fertőzés. A kártevő képes késői fertőzésre, petéit akár most lerakni, a lárva (csócsárló) pedig a téli, fagymentes időszakban károsítani a gabonafélék leveleit. Erősebb fertőzés képes a foltszerű károsításra, akárcsak a vetési bagolylepke lárvája, a mocskospajor, melyek szintén lárva alakban telelnek át a gabona- és káposztarepce-vetésekben.
Az őszi káposztarepce fejlődésének szintén kedvez a jelenlegi időjárás, bár néhány fejlődésben elöljáró táblán a tápanyaghiány tünetei egyre gyakoribbak. A regulátoros és egyúttal fungicides kezelést nem kapott vetéseken a hosszan tartó nedvességborítás elősegítette a fómás levélfoltosság tüneteinek a terjedését. A fertőzés most még elsősorban az alsó, idősebb leveleket érinti, ha azonban tovább tart az ilyen időjárás, a fiatalabb leveleken is megjelennek a betegség jellegzetes tünetei. A korábbi védekezések hatására más fertőzést alig látni, helyenként azonban a káposztamoly és a gyapottok-bagolylepke lárvája csökkenő mértékben ugyan, de előfordul.