Szeptember első hetének időjárása már a nyár végi-kora őszi időszakot jelzi. A nappali hőmérséklet 25 fok körül alakul, éjszakánként pedig időnként a 10 fokot közelíti meg. Csapadék szórványosan esett, de a korábbi időszakban hullott esők miatt általában optimális a talaj nedvességtartalma az ősszel vetendő kalászos gabonák és a káposztarepce vetőágykészítéséhez. Az erősen elgyomosodott táblákon nehézkes a megfelelő minőségű vetőágy készítése.
A legfontosabb feladat jelenleg az őszi káposztarepce vetése. A termelők egy része már augusztus utolsó napjaiban megkezdte a vetést, főként száraz-poros talajba, de a vetési csúcs mostanra esik, jobbára optimális talajba. A gyors és egyenletes kelés általában biztosított, a még most is virító repce árvakelésekről az idén várhatóan kevesebb bolha áttelepedéssel kell számolni, mint az előző évben.
Mindezek ellenére a kelő repceállományokat fokozott figyelemmel kell kísérni, mert növényenként 1-2 rágásnyom is legyengítheti a fokozottan érzékeny növénykéket. Keléskor elsősorban a táblaszegélyekre kihelyezett sárga ragacsos fogólapokra támaszkodva figyelhetjük meg a bolhák betelepedésének az ütemét. A megfigyelést addig kell folytatni, amíg ki nem nő a repce a bolhák „foga” alól.
A legkorábban érő kukoricatáblák aratása már folyik, de a területek zömén még nem jött el ez a pillanat. A kukoricamoly rajzása változatosan alakul, egyes helyeken még repül a kártevő, másutt befejeződött idei tevékenysége. A még rajzó kártevő most inkább a csemegekukorica vetésekben okozhat károkat.
Az amerikai kukoricabogár fokozatosan csökkenő aktivitása figyelhető meg már a nyugati tájegységekben is. Ennek megfelelően már kisebb a károsítás és a tojásrakás. A kukoricán keletkezett csőkártétel a korábbi években mérthez hasonló, pedig a feromon csapdák kevesebb gyapottok bagolylepkét fogtak. A csapadékosabb periódusban keletkezett fuzáriumos csőpenész fertőzés további terjedését most gátolja az esők elmaradása, de bármikor változhat a jelenlegi stagnáló állapot.
Zajlik a napraforgó betakarítása, a területek kémiai szárítására a méretes növények és a helyenkénti nagyon erős gyomosodás miatt szükség van. A termést befolyásoló betegségek terjedése a csapadékos időszak után meglódult, de jelentősebb terméskiesés eddig nem fordult elő. A jelenlegi állapotban az aratás gyorsítása segíthet a károk mérséklésében. A fertőzött szármaradványokat érdemes lezúzni és mikrobiológiai készítményekkel kezelni a gyorsabb elbontás érdekében.