A farokrágás gyakori probléma a sertéstartó gazdaságokban. Megelőzése, megszüntetése érdekében sokszor alkalmazzák a gazdák a rutinszerű farokkurtítást, amely állatjóléti szempontból kifogásolható módszer. Jó tudni, hogy a farokrágás kiváltó okainak megszüntetésével jó eséllyel megelőzhető a farokrágás kialakulása.
A farokrágás többtényezős probléma
A legtöbb sertéstartó találkozott már azzal a helyzettel, hogy az állományában az állatok rágják egymás farkát. A farokrágás általában a stressz jele, amit előidézhet többek között a nem megfelelő mikroklíma, az ingerszegény környezet, a zsúfoltság, az állatok között kialakuló versengés, a nem megfelelő takarmányozás vagy az állatoknál jelentkező egészségügyi problémák. A farokrágáson, mint közvetlen következményen túl, a közvetett okozatok is súlyosak lehetnek. Romolhat az állatok egészségi állapota, megnőhet az antibiotikum-felhasználás, a csökkenő termelékenység pedig tetemes gazdasági kárt okoz.
Dr. Pallós László, országos állatvédelmi főfelügyelő: „Természetes, hogy a gazdák megoldást keresnek a problémára. A farokkurtítás rutinszerű alkalmazása azonban állatvédelmi szempontból rossz fényt vet a sertéstartásra, ezért felelős gazdaként mindent meg kell tenni az állatok jólétének növelése, valamint a stresszfaktorok elkerülése érdekében, megelőzve a farokrágás kialakulását. Ehhez mind az Európai Unió, mind pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ajánlásokat, útmutatókat dolgozott ki, amelyek a sertések viselkedésének megfigyelésére és a farokrágás okainak kiküszöbölésére helyezi a hangsúlyt.”
Kulcsfaktorok a farokkurtítás megelőzéséhez
Az ajánlások szerint hat kulcsfaktor szempontjából érdemes megvizsgálni a gazdaság működését az állatjóléti felelős, valamint a telepet ellátó szolgáltató állatorvos bevonásával.
- Környezetgazdagító anyagok
- Hőkomfort, levegőminőség és fény
- Egészség és jó kondíció
- Versengés
- Étrend
- A karám környezete és a tisztaság
Ezek mentén megfigyelhetjük a sertések általános állapotát, viselkedését és környezetét. A jó egészségi állapot biztosítása a legmegbízhatóbb módja a farokrágás elkerülésének. A tiszta, lehetőség szerint almozott, nem zsúfolt, megfelelő világítással rendelkező tartási hely, a megfelelő minőségű kiegyensúlyozott étrend és a friss víz szintén alapvető feltételei a sertések jó közérzetének. Fontos az is, hogy az állatok kiélhessék velük született ösztöneiket (turkálás, szaglászás, rágás és fürkészés), amihez ingergazdag környezetre van szükségük.
Figyeljünk a farokrágás jeleire!
Ha az állományban észrevesszük a farokrágás kezdeti jeleit – szőrtelen vagy lógó farok, farokcsóválás, nyugtalanság és harapásnyomok –, azonnal reagáljunk! Mielőbb távolítsuk el a rágást kezdeményező állatot az állományból, valamint kezeljük a sérült egyedeket! Adjunk megfelelő mennyiségű környezetgazdagító anyagokat (pl. kenderkötél, friss fa, szalma).
Dr. Pallós László, országos állatvédelmi főfelügyelő: „A berögzült sertéstartói hagyományok helyett új szemléletre van szükség. A kulcsfaktorok szem előtt tartásával folyamatos odafigyeléssel időben észrevehetjük a problémákat, még mielőtt az állatok között elterjedne a farokrágás. Drasztikus beavatkozás helyett válasszuk a preventív állattartói magatartást!”
Kérjük a sertéstartókat, tájékozódjanak a rutinszerű farokkurtítás megelőzésének lehetőségeiről!
További részletek a Nébih oldalán. KATTINTSON!
