Az aszályok miatt még fontosabbá vált a kalászosok őszi gyomirtása.
Az őszi kalászosok termesztése hagyományosan a tavaszi növényvédelemre alapozott, a klímaváltozás és a gyomflóra átrendeződése azonban felülírta a régi sémákat. Az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kap a vízmegőrzés. A csapadékhiányos tavaszok, az enyhébb telek és a kiszámíthatatlan időjárás miatt ma már nem mindegy, hogy a búza, az árpa vagy a tritikálé milyen állapotban indul neki a télnek és a tavaszi fejlődésnek.
Az őszi gyomirtás ezért nem csak arról szól, hogy tavasszal szép, tiszta legyen az állományunk. Kultúrnövényeink és a gyomnövények már a csírázás és kelés pillanatától versenyeznek a talajban lévő vízért és tápanyagért, ami közvetlen hatással van az inputanyagok hasznosulására és a várható termés mennyiségére.
A tavaszi gyomirtás sokszor elkésett beavatkozás
A kalászos gabonák kezdeti fázisukban rendkívül érzékenyek a fény-, a víz- és a tápanyag-konkurenciára. A kalászosokkal együtt kelő kétszikű gyomok, valamint az egyre több helyen problémát okozó egyszikű fajok kedvező időjárás esetén télen is tovább fejlődnek, így kora tavaszra fejlett, erős állományt képeznek, és addigra már jelentős mennyiségű vizet és tápanyagot használnak fel. A tavaszi kezelésekkel ugyan elpusztíthatjuk őket, de az addig elvont nedvességet és tápanyagot már nem lehet visszaadni a kultúrnövénynek. Aszályos évjáratban ez különösen érzékeny veszteség lehet.
Az őszi gyomosodás csökkenti a gabona életterét és gátolja a bokrosodás folyamatát is. A gyenge állomány kevesebb produktív oldalhajtást nevel, ami közvetlenül visszaveti a terméshozamot. Minél korábban szorítjuk vissza a gyomkonkurenciát, annál több erőforrás marad a kultúrnövénynek, amelyet a saját fejlődésére tud fordítani.
A víz lett az egyik legfontosabb termelési tényező
Az elmúlt években a Kárpát-medencében a kora tavaszi aszály szinte állandó jelenséggé vált, ezért elmondhatjuk, hogy a termelési folyamatban a talajnedvesség lett az egyik legszűkösebb erőforrás. A csapadékhiány miatt a talaj felső rétege gyorsan kiszárad. Ilyenkor minden olyan növény, amely nem a termesztett kultúra része, közvetlen konkurenciát és terméscsökkentő tényezőt jelent! Ezért mára a legnagyobb kihívást a talajnedvesség megőrzése jelenti. A gyomnövények párologtatása hatalmas mennyiségű vizet von el a talajból. A borostyánlevelű veronika egyetlen példánya akár 0,5 liter, a nagy széltippan egyetlen egyede pedig akár 1,5-3,0 liter vizet képes elpárologtatni az őszi keléstől a következő év áprilisáig, és ezt a vízmennyiséget a kalászos növényünktől fogja elvenni.
Viszont ha a területen nincsenek gyomok, a talajban lévő minimális nedvességet kizárólag a kultúrnövény fogja hasznosítani. Az ősszel gyomirtott táblákon a kalászosok gyökérzete mélyebbre hatol és erősebbé válik, így a növény sokkal hatékonyabban vészeli át a száraz periódusokat. A tiszta állományban a tavaszi fejtrágyaként kijuttatott nitrogén is maradéktalanul a kultúrnövényt táplálja, nem pedig a gyomokat.
Az őszi gyomirtás a vízmegtartás szempontjából ezért kiemelt jelentőséggel bír, mert már a csírázás pillanatában vagy közvetlenül utána elpusztítja a gyomokat. Ezzel biztosítja, hogy a téli és kora tavaszi csapadék teljes egésze a talajban maradjon, és kizárólag a búza vagy az árpa fejlődését szolgálja, növelve a növények stressztűrő képességét és a végső hozamot. Ezért az őszi gyomirtás egyre inkább a vízmegőrzés technológiai elemévé válik. Nem önmagában „csinál” hozamot, hanem segít megőrizni azt a potenciált, amit a vetés, a fajta, a tápanyagellátás és az őszi fejlődés megalapozott.
Egyre nagyobb figyelmet igényelnek az egyszikű gyomok
A kalászosok gyomflórájában az egyszikű fajok terjedése figyelhető meg. A nagy széltippan, a parlagi ecsetpázsit, a különböző rozsnokfajok és a vékony egércsenkesz sok táblán komoly versenytársa lett a kalászosoknak. Ebben szerepe van a vetésforgónak, az időjárásnak, a korábbi technológiai döntéseknek és a talajművelés változásának is.
A forgatás nélküli vagy csökkentett művelés talajvédelmi és vízmegőrzési szempontból sok előnyt adhat, de gyomszabályozási oldalról tudatosabb tervezést igényel. Az át nem forgatott felső talajrétegben a gyommagvak nagyobb arányban maradhatnak a csírázás szempontjából kedvező zónában. Ez nem a talajkímélő művelés ellen szól, hanem amellett, hogy a technológiát komplexen kell kezelni: vetésváltással, megfelelő időzítéssel, hatékony őszi gyomirtással és szükség esetén célzott tavaszi kiegészítéssel.
Az ősszel kelő kétszikűek is komoly versenytársak
A kétszikű gyomok közül a T1-es és T2-es életformájú fajok ellen védekezhetünk kiemelten hatékonyan az őszi időszakban. Ilyenek a tyúkhúr, a mezei árvácska, a pásztortáska, a sebforrasztó zsombor, a különböző veronikafélék, a pipacs, az ebszékfű, az árvacsalánfélék, valamint a ragadós galaj. Ezek a fajok enyhe tél esetén folyamatosan fejlődnek, és tavaszra jelentős borítottságot érnek el. Bár ezek a fajok az első időszakban gyakran nem feltűnőek, de gyorsan összezárnak, és tél végére, kora tavaszra már leárnyékolhatják a gyengébb állományrészeket, visszafogják a bokrosodást, és jelentős víz- és tápanyag-konkurenciát okoznak.
Erősebb gyökérzet, jobb tavaszi indulás
Az őszi gyomirtás egyik legnagyobb előnye, hogy a kalászos a kezdeti fejlődési szakaszban kevesebb versenytárssal találkozik. Ez különösen a gyökérfejlődés szempontjából fontos. A jól fejlett gyökérzet a száraz tavasz egyik legjobb ellenszere. Ha a növény ősszel és kora tavasszal zavartalanul tud fejlődni, nagyobb eséllyel hasznosítja a talaj mélyebb rétegeiben lévő vizet, és ellenállóbb lehet a későbbi stresszhatásokkal szemben.
A tisztább állomány a tápanyag-hasznosulás szempontjából is előnyös. A kijuttatott nitrogén, foszfor és kálium nagyobb arányban szolgálhatja a kultúrnövényt, és nem a gyomok zöldtömegét építi.
Komoly lehetőség a tavaszi munkacsúcs mérséklésére
A tavasz a növénytermesztésben a legzsúfoltabb időszak. Egyszerre kell elvégezni a kapás kultúrák talaj-előkészítését, vetését, a kalászosok fejtrágyázását, valamint az első gombaölő szeres kezeléseket. Ha a gyomirtás is erre az időszakra tolódik, a kapacitásbeli problémák miatt a kezelések gyakran késnek. Ráadásul ha az időjárás szeles, esős vagy hideg, a permetezési ablakok még jobban beszűkülnek.
Az őszi gyomirtással egy fontos munkafolyamatot emelhetünk át a nyugodtabb őszi időszakra, amivel jelentősen tudjuk tehermentesíteni a tavaszi gépi és emberi erőforrásokat.
A tavaszi tankkeverékek kockázata is csökkenthető
A tavaszi időszakban gyakran szeretnénk egyszerre több készítményt kipermetezni egy tankkeverékben, a gyomirtó szer mellé sokszor kerül gombaölő szer, rovarölő szer, regulátor vagy lombtrágya is. Ezek a tankkeverékek bizonyos helyzetekben növelhetik a kultúrnövény stresszterhelését, különösen hűvös, száraz vagy nagy hőingadozású időszakban.
Az őszi gyomirtás segíthet abban, hogy tavasszal kevesebb beavatkozást kelljen egy menetbe sűríteni, ami növényélettani és stresszhelyzeti szempontból is komoly előny.
Mikor ideális az őszi kezelés?
Az őszi kalászosgyomirtásnál a cél a korai beavatkozás. A kezelést jellemzően akkorra érdemes időzíteni, amikor a kultúrnövény már kikelt és biztonságosan kezelhető, a gyomok viszont még fiatal, érzékeny állapotban vannak.
A Nufarm Agility + Alliance 660 WG technológiájának optimális időpontja az, amikor a kalászos állomány 3 leveles, a kétszikű gyomok 2-4 levelesek, a nagy széltippan 1-3 leveles, a vékony egércsenkesz pedig legfeljebb 1 leveles állapotban van. A kijuttatás fagymentes időszakban, 5 °C feletti hőmérsékleten javasolt.
A fiatal gyomok elleni kezelés azért fontos, mert ekkor a legérzékenyebbek a gyomirtó szerekre. További gyomkelés pedig csak akkor lesz, ha csapadék hullik, ami viszont a talaj felső rétegébe mossa a hatóanyagokat, megakadályozva ezzel a gyomok utánkelését.
Az őszi gyomirtás a hozambiztonság része
Az őszi gyomirtás nem minden táblán jelenti ugyanazt. A gyomflóra, az elővetemény, a talajművelés, a vetésidő, a csapadékhelyzet és a gazdaság munkaszervezése mind befolyásolja, milyen technológia a legjobb választás.
Az irány mégis egyértelmű: ahol ősszel erős gyomnyomás alakul ki, ott a tavaszra halasztott védekezés kockázatos lehet. Nemcsak azért, mert a gyomok addigra fejlettebbek és nehezebben irthatók, hanem azért is, mert addigra már elhasználták a talajból azt a vizet és tápanyagot, amelyre a kalászosnak lett volna szüksége.
A szárazabb évjáratokban a jó döntések egyre korábban kezdődnek. Az őszi gyomirtás ebben segít: csökkenti a gyomkonkurenciát, segíti az állomány fejlődését, javítja a tápanyag-hasznosulást, és nagyobb biztonságot ad a tavaszi induláshoz.
A cél egyszerű: a téli csapadék és a kijuttatott tápanyag ne a gyomokat, hanem a búzát, az árpát vagy a tritikálét szolgálja.
Nufarm-megoldások őszi kalászosgyomirtásra
A Nufarm őszi kalászosgyomirtási ajánlatai arra épülnek, hogy a gyomkonkurenciát már a kezdetektől visszaszorítsák, és az állomány tisztán induljon neki a télnek, majd a tavaszi fejlődésnek.
Az Agility + Alliance 660 WG csomag 16 hektár kezelésére alkalmas: 20 liter Agilityt és 800 gramm Alliance 660 WG-t tartalmaz. A javasolt dózis 1,25 l/ha Agility és 50 g/ha Alliance 660 WG tankkeverékben. A kombináció eltérő hatásmechanizmusú hatóanyagokra épül: klórtoluronra, diflufenikánra és metszulfuron-metilre. Ez a hármas hatóanyag-kombináció biztosítja a széles hatásspektrumot, és véd a rezisztencia kialakulása ellen.
Azokon a területeken, ahol az egyszikű gyomok nem jelentenek gazdasági nyomást, és elsősorban a magról kelő kétszikű gyomok okoznak problémát, a Saracen Delta lesz a jó megoldás. A készítmény floraszulam és diflufenikán hatóanyagai biztos hatást adnak a kalászosok ősszel kelő magról kelő kétszikű gyomnövényei ellen. Ebben az időszakban alkalmazva a javasolt dózis 0,075 l/ha.
Ahol a gyomirtással egy időben vírusvektorok, például levéltetvek vagy kabócák elleni védekezés is indokolt, a technológia rovarölő szerrel is kiegészíthető. Erről mindig az aktuális kártevőhelyzet, az engedélyezett felhasználás és a kijuttatási körülmények alapján érdemes dönteni.
Molnár Szabolcs
fejlesztési vezető
Nufarm Hungária Kft.
www.nufarm.com/hu
Képek: Nufarm Hungária Kft.
