Kalászos gabonáink regulátorozása – technológiai szemmel.
A szárszilárdítás mint technológiai eljárás minden termelő számára ismert fogalom. Azonban ne feledjük, hogy a kezelésnek bizonyított termésnövelő hatása is van. A retardánsok a növények növekedési folyamataiba avatkoznak be, emiatt maga a kezelés a növényvédelemmel egyszerre végzett élettani beavatkozás. A regulátorokat a ʼ80-as években kezdték el mélyrehatóbban vizsgálni, Magyarország a ʼ90-es évek elején vette górcső alá a hatóanyagokat.
Minden élő szervezet növekedését hormonok szabályozzák, amelyek között vannak serkentők és gátlók. Előbbiek közé tartoznak a citokininek, a gibberellinek és auxin. Növekedésgátló az etilén, abszcizinsav és a fenol típusú inhibitorok, amelyek természetes anyagok, ám ide tartoznak a szintetikus retardánsok is.
A növekedési hormonok több feladatot is ellátnak egyszerre, és egymással szoros szinergiában szabályozzák a növények növekedési folyamatait. Az auxin felelős a sejtekmegnyúlásáért, a citokinin a sejtosztódásért, a gibberellinek mindkét folyamatban szerepet vállalnak, emiatt a legmeghatározóbbak a szár növekedésének folyamatában, ha csak erre kívánunk koncentrálni. A növekedésgátlók az előbbiekre hatnak, ebben a témakörben az etilént kell kiemelni, mely stressz hatására is termelődik a növényben.
A szintetikus növekedésgátlók
A szintetikus növekedésgátlók a gibberellinszintézis szabályozásával csökkentik a növekedés sebességét, azonban az osztódószövetek működésére nincsenek hatással, így a növény végigmegy a szokásos növekedési fázisokon anélkül, hogy káros torzulás következne be, de egyes részei – például a szár – kisebbek lesznek, ezáltal szilárdabbak – és meg is fejtettük a szárszilárdítás fogalmát.
A klórmekvát és trinexapac-etil a gibberellinszintézisre hat, míg az etefon etilénhatású, gibberellinantagonista vegyület, tehát negatív visszacsatolással fogja vissza a szár növekedését.
Maga a fogalom meghatározza a célt, hiszen elsődleges oka a beavatkozásnak, hogy ne dőljön meg a gabonánk. A megdőlt növényekben a szállítószövetek sérülésével korlátozott lesz a víz- és tápanyagszállítás, a ledőlt állományban az alul lévő növények takarásba kerülnek, így jelentősen csökken az állomány asszimilációs felülete is. Ezért a megdőlés közvetlen és mérhető termésveszteséggel jár. A virágzáskor bekövetkező dőlés több mint 40%-os, két héttel a virágzás után 30%-os, míg a betakarítás előtti gabonadőlés 20%-os veszteséget is okozhat, ha azt feltételezzük, hogy a kombájn képes az elfeküdt állományt „felszedni”.
A szárszilárdítással már közvetett termésnövelő, -biztosító hatást érhetünk el, azonban a kezelésnek ismert egy direkt termésnövelő hatása is. Magyarországon dr. Tőkés Gábor és munkatársai vizsgálták a regulátorok direkt termésnövelő hatását is. Arra a következtetésre jutottak, hogy a bokrosodás és szárba indulás kezdetén kijutatott regulátor hatóanyag serkenti a mellékhajtások keletkezését, ezáltal a száron több kalász képződhet. A későbbi a fenológiai állapotban kijutatott hatónanyag a szár hosszanti növekedését szabályozza – csökkenti –, emiatt a felvett tápanyagot nemcsak a hosszanti növekedésre, hanem a szár megvastagítására, később pedig a szemkitelítődésre fordítja.
A regulátoros kezelés direkt termésnövelő hatását csak megfelelő időjárási körülmények és tápanyagmenedzsment mellett érhetjük el. A többéves vizsgálatok kimutatták, hogy megfelelő időjárási körülmények mellett egy korai tavaszi klórmekvátos kezeléssel 8-10%, míg április–május időszakban kezelve 9-13%-os termésnövekedés volt mérhető. A szakemberek a legjobb terméseredményeket akkor érték el, amikor technológiai szinten alkalmazták ezeket a hatóanyagokat: a klórmekvátot kora tavasszal, az intenzív növekedés időszakában pedig etefont juttattak ki.
A regulátorok a legtöbb növényvédő szerrel keverhetőek, azonban a tankkeverék pH-jára érdemes oldafigyelni, ugyanis előfordulhat, hogy savas tartományba tolja el a pH-t, ami önmagában is okozhat perzselést, illetve csökkentheti a fenoxiherbicidek hatékonyságát.
Mire ügyeljünk még a technológiai alkalmazás során? Mivel növényélettani „beavatkozást” végzünk, ami gyakorlatilag stresszt jelent a növényeknek, a kijuttatás során kiemelten figyelni kell az időjárási körülményekre. Száraz időjárási körülmények esetén és/vagy rossz tápanyag-ellátottságú területeken érdemes megfontolni a használat módját és idejét.
A Nufarm megoldásai a regulátoros kezelés kihívásaira
Ajánlatunkból három készítményből választhatnak a termelők. A 460 g/l klórmekvát hatóanyag-tartalmú Stabilan SL őszi búzában használható, a 175 g/l trinexapak-etil-tartalmú Optimus már őszi árpában, rozsban és tritikáléban is az őszi búza mellett, a harmadik pedig a 660 g/l etefont tartalmazó Ephon Top.
Stabilan SL
A gibberellinszintézisre hat, rövid idő alatt kifejti hatását a sejtosztódásra. Ezt a tulajdonságát használhatjuk ki, amikor a bokrosodás végén, szárba indulás elején 1,5–2,0 l/ha dózisban erősítjük meg az őszi búza „állóképességét”. Erősíti az őszi búza szártövét, serkenti az oldalhajtások képződését, nagyobb gyökértömeg és stabil szár lesz az eredmény. Intenzív őszibúza-termesztési technológia esetén érdemes osztott kezelést alkalmazni, amikor is klórmekvát mellett az etefonra is támaszkodhatunk. Ebben az esetben 1,5 l Stabilant juttatunk ki korán, akár a gyomirtással és/vagy korai lombvédelemmel egy menetben, majd egy későbbi időpontban, figyelembe véve a szalmaszár növekedésének az intenzitását és az időjárást, 0,5 l/ha Ephon Toppal végzünk kezelést. Klórmekvát hatóanyagot csak őszi búzában használjunk!
Optimus
Szintén a gibberellinszintézisre hat, a kezelést követően rövidül és erősödik, vastagszik a szalmaszár. Az Optimus rugalmas felhasználhatóságot biztosít: kalászosaink kétnóduszos állapotától egészen zászlóslevél kiterüléséig használható, hatását hosszabb ideig megtartja. 8 Celsius-fok alatt, aszályos és tápanyaggal gyengén ellátott területen a készítmény használatát mellőzük. A tökéletes hatáskifejtéshez fényre van szükség.
Ephon Top
660 g/l etefon tartalmú szárszilárdító készítmény, mely az etilén hatású regulátorok közé tartozik. Használata során a felszabaduló etilén az auxinra és a gibberellinekre hat, ennek következtében lassul a növekedés, alacsonyabb és vastagabb lesz a gabona szalmaszára. Rugalmasan kijuttatható: 1 szárcsomótól akár az első toklászok megjelenéséig, de a legoptimálisabb időpont a zászlóslevél megjelenése. Korábbiakban olvashatták, hogy etilén hatású hatóanyagot tartalmaz a készítmény, mely egy stresszhormon. Emiatt fokozottan ügyelni kell az Ephon Top használatára: gyomirtó szerrel ne keverjük, aszályos körülmények között ne használjuk a készítményt! Ha a kalászos gabona stresszelt állapotban van, akkor növényélettanilag is keletkezik etilén – nincs szükség egy újabb „adagra”.
Összefoglalás
A regulátorok okszerű használatával eredményesebben termeszthetünk gabonát, biztosíthatjuk a szalmát. Direkt termésnövelő hatásukkal jövedelmezőbbé válhat a kalászoságazat. Azonban csak ezzel az egy technológiai változóval még nem leszünk feltétlenül sikeresek. Oda kell figyelni az agrotechnikára, a tápanyag (ezen belül is a fejtrágya) menedzsmentjére – és nem utolsósorban az időjárás körülményeire (belvíz, aszály, magas kártevőjelenlét).
Pálinkás Miklós
kelet-magyarországi régióvezető,
Pest és Nógrád vármegye területi képviselő
Nufarm Hungária Kft.
www.nufarm.com/hu
