Az őszi kalászosok technológiájában két irányzatot lehet elkülöníteni: őszi és tavaszi gyomirtást. Kalászosvetéseink nagyobb részén még mindig a tavaszi gyomirtás a jellemző.
Az ősszel vetett kalászosok a kelést követően hosszú ideig a gyökérzet fejlesztésébe fektetik energiájukat. A gabonával együtt csírázó vagy azt követően kikelő gyomok ugyanabból a talajrétegből táplálkoznak, mint a kultúrnövények.
Száraz években jelentős konkurenciát okoznak a talaj víz- és tápanyagtartalmának felélésével, csapadékos évben viszont sokkal gyorsabban nőnek, mint a gabona. Nemcsak az ősszel csírázó gyomnövények jelentenek konkurenciát, hanem a tavasziak is, amelyek akár a gabona fölé is nőhetnek. Ilyen fajok például a kaporlevelű ebszékfű, a mezei acat, a ragadós galaj, a sebforrasztó zsombor, de például a napraforgó elővetemény árvakelése is.
Erős a gabona, de erősek a gyomok is
Őszi gabonatábláinkat szemlézve sok helyen azt tapasztaljuk, hogy sűrű, fejlett gyomállománnyal állunk szemben. Lassan itt a gyomirtás ideje, és ezeken a területeken már most erős verseny zajlik gabonáink és a gyomnövények között.
A csapadékos november számos helyen tette lehetetlenné az őszi gyomirtások elvégzését, talán ezért is találunk a megszokottnál több gyomos búzát, árpát. Arra kell készülnünk, hogy az ilyen táblákon kora tavasszal, amint erre lehetőségünk adódik, el kell végezni a gyomirtást.
Az enyhe tél folyamán ugyanis a gyomnövények fejlődése nem állt le, folyamatosan erősödtek, növekedtek. Jól nyomon követhető ez a folyamat egy Hajóson elvetett búzafajtasorban készült néhány fotón, melyek a 2023. november 9. és 2024. február 23. között történt változásokat mutatják.
A területen 2023. november 10-re terveztük az őszi gyomirtás elvégzését, ideális őszibúza- és gyomfejlettség mellett. Azonban az előző nap késő délutánján megérkező csapadék ezt nem tette lehetővé, és a későbbi folyamatos esők, valamint az ennek következtében felázott talaj állapota miatt le kellett mondanunk az őszi gyomirtásról.
A fotókon jól látható, hogy ugyan a búza fejlődése folyamatos volt a téli időszak alatt, de ugyanez igaz a gyomokra is. Ezért már most lehet találni a területen tőlevélrózsás pipacsokat, 3-4 elágazást hozó veronikákat, szarkalábat egyaránt (1. és 2. kép).
Sőt a területet járva ősszel kihajtott és kisebb fagykárokkal áttelelt, élő mezei acatokkal is lehetett találkozni (3. kép).
Ezek után már azon sem lepődünk meg, ha a gabonatáblák bejárása során szikleveles napraforgó-árvakelésekbe botlunk, ami szintén a rendkívüli időjárásra vezethető vissza (4. kép).
Kiváló szelektív gyomirtó szerek állnak rendelkezésre a gabonatáblákon kikelt gyomnövények elpusztításához vagy visszaszorításához ősszel és tavasszal is. A tavaszi gyomirtás a gabonabokrosodás végéig végezhető nagy biztonsággal, de egyes készítmények akár a zászlóslevél kiterüléséig is kijuttathatók.
A forgatás nélküli vagy no-till talajművelésnek számos előnye van, ám egyik hátránya, hogy szűk vetésforgó esetén a hasonló körülményeket igénylő gyomnövények felszaporodnak, mint az ősszel csírázó T1-T2 életformájú gyomok (veronikafélék, árvacsalánfélék, pipacs, tyúkhúr, egyes egyszikű gyomnövények, mint a nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit stb.).
Ahol az évelő gyomnövények (mezei acat, folyondárszulák, tarackbúza, fenyércirok, nád stb.) megjelennek, a forgatás nélküli talajművelés sokkal nagyobb kihívás elé állítja a termelőt. Visszaszorításukra feltétlenül indokolt a talajban élő raktározógyökérzetük feldarabolása, majd a kihajtás utáni vegyszeres gyomirtás.
Mi alapján válasszunk gyomirtó szert?
A gyomirtó szer kiválasztásánál először a hatékonyságot és a hektárköltséget mérlegeljük: a terület gyomflórájának ismeretében válasszunk gyomirtó szert. Következő szempont a készítmény rugalmassága: egyes hatóanyagok a bokrosodás végéig, mások a két szárcsomós állapotig vagy akár a zászlóslevél megjelenéséig-kiterüléséig is használhatók.
A felhasználás rugalmassága széles kezelési intervallumot biztosít, de „ez sincs ingyen”. A késői felhasználás a víz- és tápanyagelvonás miatt termésveszteséget okoz. A későbbi gyomirtások fejlett vagy igen fejlett gyomok ellen történnek, és sok esetben már a hatékonyság is kérdéses.
Szintén szempont lehet, hogy a készítmény vagy kombináció hány hatóanyagot tartalmaz. A több hatóanyagot tartalmazó technológiák hatásspektruma általában szélesebb. Viszont sok esetben a hatóanyagok hatásmechanizmusa azonos, ami a rezisztencia elkerülésének szempontjából nem szerencsés. Válasszunk olyan készítményt vagy kombinációt, amelyben a hatóanyagok hatásmechanizmusa eltérő.
A Nufarm ajánlatai a tavaszi gyomirtáshoz
A Nufarm ajánlatában több olyan terméket és kombinációt is találunk, amely biztonsággal és nagy hatékonysággal használható a kalászosok tavaszi gyomirtására. De a sok termék közül melyiket érdemes választani?
A gyomok korai kikapcsolására jó lehetőség a Mezzo Forte gyomirtószer-csomag, amely a bokrosodás végéig használható. Két hatóanyagának köszönhetően széles gyomirtási spektrummal rendelkezik.
Ha rugalmasabb megoldást keresünk (1. ábra), akkor abból érdemes kiindulni, hogy a gyomirtani kívánt területet milyen gyomflóra jellemzi. Van-e ott évelő gyomnövény, és mi volt az elővetemény?
Napraforgó elővetemény esetén fontos tudni, hogy a Magyarországon termesztett napraforgók szinte kizárólag imazamox vagy tribenuron-metil hatóanyagokra toleráns hibridek. Mindkét hatóanyag ALS-gátló, vagyis azonos a hatásmechanizmusuk.
Ezek a hibridek a következő évben árvakelésként a kalászostábláinkon megnehezíthetik a dolgunkat, hiszen ALS-gátló készítményekkel (a legtöbb kalászos gyomirtó szer ilyen hatóanyagokra épül) nem vagy csak részben lesznek kontrollálhatók. A hormonhatású hatóanyagokkal viszont jól irthatók ezek az árvakelések. Hogy melyik hatóanyagot válasszuk az ALS-gátló gyomirtó szer mellé, megint csak a gyomflórától függ.
Amennyiben a területen megtalálható a ragadós galaj, akkor a fluroxipir lesz a jó választás (Nuance SuperB), ha nincs galaj, akkor az MCPA hatóanyag is elegendő (Nuance Super + Mecomorn 750 SL). Amennyiben kalászos gabonánk előveteménye kukorica volt, és nem kell számítani napraforgó árvakelés megjelenésére, ismét a ragadós galaj vagy a szulákfélék jelenléte a kérdés.
Ha ezek a gyomnövények megtalálhatók a területen, akkor ismét a fluroxipir hatóanyagot hívhatjuk segítségül (Nuance SuperB). Ha a terület mentes ezektől a gyomoktól, és általános gabonagyomok vannak jelen, akkor a Nuance Super önmagában is elegendő.
Molnár Szabolcs
fejlesztési vezető
Nufarm Hungária Kft.
www.nufarm.hu
