A Syngenta fejlesztési munkája során az új, köztermesztésbe kerülő kukorica hibrideknél kiemelt fontossággal bír a növények tápanyagigényének és reakcióinak pontos ismerete.
Hibridjeinkkel szemben támasztott elvárás, hogy elsődlegesen magas termésű, alkalmazkodóképes legyen minden várható időjárási tényezővel szemben. Tegye ezt úgy, hogy közben a maximális termése után gyors leszáradással, vízleadással bírjon és az egységnyi felvehető tápanyag- és vízfelhasználása a lehető legkisebb legyen.
A Syngenta Kft. és a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Intézete között 2018 óta folyik szoros technológiai kutatási program a kukoricák terméspotenciáljának maximális megismerése mellett egy több, mint 30 éves múltra visszatekintő nitrogénreakció és nitrogénhasznosítási kísérlet.
Már a ’90-es évek elején is tesztelésre kerültek az akkori Occitan, Furio hibridjeink a Látóképi Tangazdaság kísérleti telepén öntözött és öntözetlen körülmények, illetve eltérő N dózis kijuttatása mellett. Képet kaphatunk így a hibridjeink nitrogénhasznosításáról, műtrágyareakciójának karakterisztikájáról.
A Debreceni Egyetem és a Syngenta Kft. közös kutatásfejlesztési programjában megvalósult kísérlet jól példázza a hibridekben rejlő potenciálokat. Az 1983-ban beállított tartamkísérletben az N0 a 0 kg/ha dózist jelöli (közel 4 évtizede nem kapott sem szerves sem szervetlen trágyát), míg a következő lépcsőkben 60 kg/ha dózissal emelkedtek a szintek egészen 300 kg/ha-ig.
A későbbiekben taglalt eredmények 2021-ből származnak. A hajdúsági régióban a nyár folyamán 38 nap esetében volt 30 fok feletti hőmérséklet mérhető, és a csapadék április és szeptember között 182 mm volt, 163 mm-el kevesebb az átlagnál, és ennek is a fele az április és május időszakra esett rendkívül egyenetlenül.
A vizsgálatot ennek tükrében nézve az öntözött és öntözetlen területen is nagy hatással volt a hajdúsági löszhát tápanyag- és vízpufferoló hatása, hiszen mindkét továbbiakban taglalt hibrid e helyszínen ideális körülmények között már produkálta a 21 t/ha feletti termésszintet az előző években.
Az SY Minerva és az SY Solandri már a 2. évét „taposta” 2021-ben a köztermesztésben, de a hibridek vizsgálata folyamatos a fejlesztők számára.
A hibridek tápanyagra adott válaszának mérését magyar nyelven az Agrofil-SZMI Kft. cikkében volt olvasható, miszerint a hibrideket két típusra lehet osztani, az igáslóra és a versenylóra.
A „workhorse” (igásló) hibridek nitrogénreakciója már alacsony dózisnál (esetleg nitrogén kijuttatása nélkül is) markánsan jelentkezik, magasabb adagoknál a nitrogénreakció mérsékeltebb, illetve egyesesetekben, viszonylag korán akár termésdepresszió is tapasztalható. Az SY Minerva egy jó adaptálódó, minden termőhelyi viszonyra jól reagáló hibrid.
A „racehorse” (versenyló) hibridek kezdeti (N=0–60 kg/ha hatóanyag) nitrogénreakciója alacsony, azonban a nitrogéndózis magas szintre emelésével, ideálishoz közeli környezeti feltételek mellett kiemelkedő termésmennyiség-növekedést mutatnak.
Jól példázza ezen reakciókészség az SY Solandri hibridünket, kiemelkedő nitrogénhasznosító képességét. Alkalmazkodóképességét a GOSZ-VSZT-NAK Posztregisztrációs Fajtakísérleteiben zsinórban már a második 1. helyezése bizonyítja a FAO300 éréscsoportban.
Dr. Bódi Zoltán
kukorica vetőmagokért felelős fejlesztőmérnök
