Új szabályok léptek életbe és fognak is még, mert 2024. év elejétől kötelező lesz a háztáji biohulladék szelektív gyűjtése, ami nagyban átírhatja a kerti szokásainkat is, és talán, de csak talán, végre megszűnhetne az avarégetés is, mint hobbitevékenység.
Biohulladék alatt nem a bio minősítésű hulladékot kell érteni, csak a szabályozás kicsit megtévesztően hangzik. Biohulladéknak minősül minden olyan kerti és konyhai hulladék, melyből komposztot lehet készíteni.
Ez az egész gyűjtés egy 2018-as EU-s döntés nyomán került hazánkban is előtérbe. Magyarországon a hulladék kb. 30%-a konyhai hulladék, és ennek az átalakítását és újrahasznosítását kell optimalizálni most az új szabályozással.
A komposztálás lesz a megoldás
Akinek van saját kertje, vagy közösségi kertekben tevékenykedik, ott a komposztálás könnyű lesz. A társasházi lakásoknál és panelházaknál lesz érdekes a kérdés, hogyan lehet reális keretek között megoldani a konyhai hulladékok csökkentését.
A valódi komposzt igazi kincsnek számít, amit házi keretek között is ezerféle módon hasznosíthatunk a gyep tápanyagozásától kezdve a szobanövények táplálásáig.
Számos kiskerti vagy lakásban is alkalmazható megoldás jelent már meg
Pár évvel ezelőtt láttam először szobai komposztálót, ahol trágyagilisztákkal egy olyan ülőkét hoztak létre, melynek belseje egy gilisztahumusz-készítő rendszer, de a teteje szépen kárpitozott bútorként funkcionál. Hogy mennyire elterjedt ez, nem tudom, de akár még lehet is létjogosultsága hosszútávon.
Közösségi komposztálás ideje
A közösségi kerteken kívül akár a társasházak kertjeiben is lehetne komposztálni. Ehhez az az összefogás kellene persze, mely nyugati felebarátainknál már létező jelenség, de nálunk, magyaroknál tudjuk jól, hogy ezt még tanulnunk kell. Pedig mindenki profitálhatna a közös komposztálás élményéből!
A közösségi kertek előnye
A közösségi kertek egyre nagyobb teret hódítanak, városi körülmények között, mi is ismerjük jól, hogy hány éves sorban állás van egy-egy közösségi kertbe a bekerülésért. Ez valahol jó, valahol nagy nehézség azoknak, akik sorban állnak.
De minél több ilyen kezdeményezés indul el, annál jobban lehet hatékonyan edukálni is az embereket a kerttel, az élelmiszereik megtermelésével, és jelen esetben a komposztálás fontosságával kapcsolatban is.
Minél kisebb ökológiai lábnyomunk legyen
Bár most került előtérbe, nagyon nagy kavarodás van az emberek fejében az ökológiai lábnyomot illetően. A legkisebb ökolábnyoma egy életvitelnek akkor van, ha az ember a lehető legtöbb esetben odafigyel arra, hogy helyit vegyen, helyit egyen. Ebbe a banán aligha férne bele, bár nagyon nehezen mondunk le róla. Igaz, hogy a magyar paradicsom is ritka lassan, de a multikban megvesszük a spanyolt. Ez már nem a kis ökolábnyom, amit hagyunk magunk után.
Komposztálás terén is ugyanez a helyzet: minél inkább arra törekszünk, hogy helyben komposztáljunk, annál kisebb ökolábnyomot hagyunk magunk után.
