Házikert

Az árvácska megvéd a betegségektől?

Agrofórum Online

A tavasz egyik legszebb, legstrapabíróbb virága kétségkívül az árvácska, ami több száz éve ismert és kedvelt növény, és amelyet ma már nemcsak a virágládák, de a legkülönlegesebb fogások díszítésére is használnak.

Színes „gondolatok”, amelyek szebbé teszik a világot

A Pansy név a francia „pensée” szóból származik, ami „gondolatot” jelent. Ezek a szépséges virágok a viktoriánus korban az emlékezés szimbólumai voltak. Az árvácska gyakran került az ún. „tussie-mussi”-ba, amely olyan mini csokor voltak, amelyeket azért hordtak maguknál az emberek, hogy ha büdös területeken haladtak át, a virágot az orrukhoz tartva ne érezzék a kellemetlen szagokat.

Úgy vélték akkoriban, hogy az árvácska a betegségektől és fertőzésektől is megvéd, de ez persze nincs így. Éppen ezért a virágot és ezeket a kis csokrokat lehetett kalapon, frizurában, kabátra vagy ruhára tűzve is hordani, de kézben is lehetett tartani. Sok esetben a hajadonok a kérőiket ajándékozták meg a saját mini csokrukkal, érzelmeik viszonzásának jeleként.

Árvácska ismerete 2400 éve

Az árvácska (Viola × wittrockiana) Európában őshonos, és ősi fajták természetes mutációjából alakult ki. Az első vadon termő árvácskát valamikor az i. e. 4. század környékén azonosították.

Az 1800-as évek elején William Thompson növénynemesítő Lord Gambierrel együttműködve az angliai Iverben, Buckinghamshire-ben kezdte el a virágainak keresztezését. Thompson és Gambier több új, nagyobb méretű, színű és formájú árvácskák a fajtáit hozta létre. Végül megszületett a Viola x Wittrockiana, amely a ma termesztett leggyakoribb fajta.

Árvácska

Az árvácskák a viktoriánus korszakban váltak széles körben népszerűvé Európában, és a 19. század végén kerültek az Újvilágba. A 19. század végén és a 20. században a virágokat folyamatosan nemesítették és keresztezték, hogy új hibrid fajtákat hozzanak létre.

Ahány árvácska fajta, annyi féle

A méretük az adott fajtától függően széles skálán mozog, de a virágaik általában 4-10 centiméter átmérőjűek és öt sziromlevéllel rendelkeznek. A virágok laposak, vékony, finom és széles ívelt szirmokból állnak, amelyek puha, sima és selymes állagúak.

A szirmok színe is eltérő, egyesek egyszínűek, élénksárga, narancssárga, püspöklila, rózsaszín, bíbor, fehér és kék árnyalatokkal, míg mások több szín mutatós kombinációit viselik magukon, élénk csíkozással és fekete pettyekkel a virág közepén. Az árvácskák ehetőek, zsenge textúrájúak, enyhe illatúak. A színes virágok finoman édeskés ízűek, enyhe mentás aromával.

Miért barnul és hullik? A szobafenyő egyértelműen jelez

2026. január 29. 14:10

A szobafenyő nem a meleget és nem a túl sok gondoskodást szereti – mutatjuk, mitől pusztul el a legtöbb lakásban.

Őrizzük meg a vizet a havazás után!

2026. január 29. 05:40

A havazás utáni időszak kiváló lehetőség arra, hogy természetes módon töltsük fel kertünk vízkészleteit.

Csúnyán elöregedett a mogyoró? A megoldás sokkal radikálisabb, mint hinné

2026. január 28. 11:10

A legtöbb mogyoró azért nem terem, mert rosszul metszik. Megmutatjuk a hibát, amit szinte minden kertben elkövetnek.

Szoros versenyben a kecskefűz lett az Év Fája a hazai program 30. évében

2026. január 28. 05:40

2026-ban, a program indításának jubileumi, 30. évfordulóján az Év Fája címet a kecskefűz (Salix caprea) nyerte el.

Miért ültet rózsát a szőlősgazda a szőlősorok elé?

2019. május 23. 05:36

H. László kérdése: Többször láttam már, hogy a szőlősorok elé rózsát ültettek. Miért teszik ezt a gazdák?

A Trichinella-fertőzöttség több megyében is előfordul, de járványtól nem kell tartani

2019. február 12. 12:34

A fertőzöttség vadon élő állatokban viszonylag gyakori, a hatóság szakemberei a vaddisznókon kívül rendszeresen észlelik aranysakálokban és rókákban.

Mindent a veszettségről

2022. március 13. 07:36

A veszettség hazánkban ritka betegség, hála a sikeres megelőzésének. A fertőzés terjedésére létrehozott programok és figyelemfelhívások évről évre megteszik a hatásukat, így ritka esetben hallunk róla. Mégis, érdemes tisztában lennünk azzal, hogy mikor találkozunk beteg állattal, milyen tüneteket mutathat a fertőzött háziállatunk, és mikor kell nekünk, embereknek orvoshoz fordulnunk.

Vigyázat! Makrofominás megbetegedés a kukoricában

2023. szeptember 28. 17:10

A kukorica szártörése nem ismeretlen jelenség a kukoricatermesztők számára, különösen nem az a tenyészidőszak végéhez közeledve. Az okokat ismerjük, azonban e mögött akár egy olyan gombabetegség is állhat, amelyre ebben a kultúrában talán nem is számítanánk.