A hangyák esetében nagyon megoszlik a közvélemény. Majdnem olyan vitatéma szokott lenni kertész csoportokban, mint a pocok és a vakond. Van aki szerint hasznos, van, aki szerint káros. De mi az igazság? Baj, ha hangya van a kertben?
A hangyák között sokféle hangyafaj létezik. Például egyes hangyafajok védettek is Magyarországon. Így számos fészeképítő vöröshangyafaj védettnek számít, pontosabban a bolyok védettek.
Ha fajra akarnám pontosítani: Erdei vöröshangya, Kis erdei-vöröshangya, Kis nyomottfejű-hangya, Nagy nyomottfejű-hangya, Pirosfejű vöröshangya, Réti vöröshangya. Természetbeni értékben 50.000 Ft-ot képviselnek a bolyok.
A hangyák társadalomban, nagyon szervezett rendszerben élnek. Kifejezetten érdekes az egész életmódjuk is. Változatosságuk és sokféleségük miatt egyes fajok ragadozóként viselkednek, mások inkább zsákmányállatok lesznek.
Egyes fajaik különféle állatokkal, illetve növényekkel építenek ki tartós kapcsolatot, amelynek jellege a klasszikus szimbiózistól a rabszolgatartásnak nevezett egyenlőtlen állapotig terjedhet, a két típus között folyamatos átmenettel.
A hangyák tápláléka fajok szerint nagyon különböző, állati, növényi eredetű vagy gomba. Nagyon kedvelik az édes, cukros anyagokat. Pont itt jön a lényeg is! A levéltetvekkel, mint rabszolgáikkal így tudnak jól együttműködni a mézharmatért.
Miért érdekes a hangyák szempontjából ez?
A hangyák rendületlenül azon dolgoznak, hogy cukros, édes anyagokat szállítsanak a bolyba. Ehhez a levéltetveket folyamatosan visszaköltöztetik a fákra, mely növényvédelmi szempontból rögtön problémaként jelentkezik a kertben. Ez az együttélés számunkra, kerttulajdonosokra lesz hátrányos.
Egyes kutatások szerint még a méhkaptárakat is képesek megdézsmálni az édes mézért.
Hogyan viselkednek a talajban és talajfelszínen?
A talajt folyamatosan átdolgozzák járataik építése és a bolyok építése során. Más kutatásokban így írnak a hangyákról:
“Valóságos áldást jelent az éhes csapatok megjelenése az ültetvényeknek. Vosseler becslése szerint, egy sziafu hangyacsalád 10 nap alatt mintegy 1 600 000 rovart hurcolt el az egyik ültetvényről és azt ily módon mindenféle féregtől úgy megtisztították, hogy azt más úton semmiképpen se lehetett volna megcsinálni.“
Saját tapasztalat viszont, hogy a hangya átok is lehet egy palántanevelőben, hiszen rendre képesek elrágni a növényi szárakat. A palánták szöveti szerkezete még gyenge és a hangyák számára igazi kulinária, hiszen édeskés, leves a szár, így vízhez is jutnak. A rágás által a palánta szára elvékonyodik és sok esetben a palánta is tönkremegy benne, nem tud regenerálódni.
Tehát, ha össze akarnánk foglalni a hangyák kerti szerepét röviden, akkor igencsak megosztó élőlények, mert a hasznuk mellett komoly gazdasági kárt is okozhatnak tevékenységükkel. Viszont életmódjuk miatt a kerti élet szerves részét képezik, így beleavatkozni a hangyák világába akár kihathat más szerveződésekre is az ökológiai rendszeren belül.