A komposztot azt gondolnánk, hogy mindenki tudja micsoda, de még így is nagyon sok a téves információ azzal kapcsolatban, hogy valójában a komposzt hogyan készül, és mikor és miből látjuk, hogy végre elkészült. Sokan azt gondolják, hogy a komposztálás büdös, vagy netán jön rá a rovarok sokasága. Ez utóbbi még talán igaz is lehet, elvégre egy folyamatosan bomlás alatt lévő dologról beszélünk, de a jó komposzt egyáltalán nem büdös.

Ha a komposzt készen büdös, akkor valamit rosszul csináltunk, vagy nincsen még kész. A kész komposzt illatos, földillatú, természetes. Amibe szó szerint jó beleszagolni!

Mehet a veteményesbe komposzt? Bele is ássuk?

A komposzt, ha elkészült, akkor nyugodtan mehet a veteményes területére. Szórjuk szét, akár több centiméter vastagon is, hogy legyen sok tápanyag majd a növényeinknek. Én alapvetően az „elterítem és belocsolom” híve vagyok és nem forgatom bele a talajba, de tudom, hogy sokan beleássák. Mióta terjed a notill megoldások sokasága még inkább érdemes megfontolni azt, hogy valóban beforgatjuk-e a trágyát, komposztot, vagy hagyjuk a talajfelszínen és rábízzuk a természetre?

Ha leforgatjuk és még bele is öntözzük, akkor az a veszély állhat fenn, hogy a tápanyagok még mélyebb rétegekbe vándorolnak a gyökerektől, és kicsit olyan lesz, hogy csináltunk is valamit és mégsem. Veteményes esetében a gyökerek nem méteres mélységekben vannak, hanem a legtöbbször a talajfelszínhez közel, így nem árt, ha ott tudjuk tartani a tápanyagokat is.

Mi legyen az évelőágyásokkal?

A komposzt mindennek jót tesz: évelőktől kezdve egészen a fák törzse körüli részekig. Bátran elszórjuk a porhanyós komposztunkat, majd alaposan belelocsoljuk. Őszinte leszek: azon lusta kertészek csapatát erősítem, akik itt sem forgatják bele a komposztot a növények közé, maximum a mulcsréteget húzom szét, de ha nincs rá mód, akkor még azt sem.

Mivel a mulcsrétegem sok esetben a kertből előkerülő száraz “elemek” aprítéka, mint az őszi száraz falevelek, évelők elszáradt növényi részei, így igazából erre bármikor mehet a komposztos réteg, úgyis hamar átdolgozzák a földigiliszták és más talajlakó hasznos szervezetek.

A fák köré is hordjunk komposztot!

A legtöbben a fákról teljesen megfeledkeznek. Gondolunk a veteményre, netán még a virágágyásokra is, de hogy a fáknak és cserjéknek is szükségük van tápanyagra, azt a legtöbben elfelejtik. A fák is nagyon fontos elemei a kertnek, így őket is kell néha kényeztetni friss komposzttal.

A fák körül meglazítjuk a talajt, mondjuk egy alapos kapálással, majd meghordjuk komposzttal, bőségesen beöntözzük, és figyeljük csak meg, hogy mennyire hálás lesz a díszfa is abban az évben!

A komposzt mindenre is jó!

Mostani divatos kifejezéssel élve, a komposzt tényleg mindenre IS jó, hiszen még a szobanövényeink talaját is keverhetjük komposzttal. Annál jobb, minél porhanyósabb már a talajjá alakult komposztunk, a szobanövények is meg fogják hálálni ezt a törődést, főleg a levéldísznövények. Amúgy is ilyenkor tavasszal aktuális a szobanövények átültetése, tehát még időben is vagyunk e téren.