Melyik kevéssé ismert fűszernövény mellett dönt az idei szezonban?
A leggyakrabban termesztett fűszernövényeket valószínűleg a nevük és az illatuk alapján egyaránt felismeri. Cikksorozatunk első részében 7 olyan növényt mutattunk be, amelyek ritkábban lelhetők fel a kertben, most pedig további fajtákat ismertetünk.
8. Kerti ruta (Ruta graveolens)
Ez valószínűleg sokak számára meglepő lesz. Először is azért, mert talán még soha nem is hallottak erről a növényről. Ha pedig ismeri, sőt hallott már arról, hogy potenciális mérgező hatású, akkor talán elgondolkodik azon, hogy miért javasoljuk egyáltalán a kerti ruta termesztését.
Számunkra a kerti ruta egy elképesztően szép növény, amelynek rossz hírét keltették. A rutáról azt állítják, hogy mérgező. Ha azonban jobban belegondol, szinte bármi megölheti az embert, amiből túl sokat eszik vagy iszik. Az alkohol, a koffein, de még a víz is.
Ha úgy gondolkodunk, hogy minden növénynek van valami haszna, akár csak egy nagyon kis mennyiségben is, akkor talán hajlandóak lehetünk nyíltan beszélgetni a rutáról.
Andi Wardlaw főkertész egy cikket írt erről a témáról: „A ruta egy figyelmen kívül hagyott, alulértékelt fűszernövény” címmel. Ebből megtudhatjuk, hogy a növényt már régóta használják, egészen a Római korig visszamenőleg. A kulcs a szerző szerint az, hogy ezt a növényt csak csekély mennyiségben, homeopátiás módon szabad használni.
Akár úgy is dönthet, hogy egyáltalán nem használja, és egyszerűen csak a vadon élő élőlények miatt termeszti. A ruta, egy gyönyörű, alig ismert fűszernövény, amely mindenféle beporzót vonz, valamint a fekete fecskefarkú és az óriás fecskefarkú pillangó hernyóinak kedvelt növénye.
Remekül fejlődik mind silány, mind tápanyagban gazdag talajban, és úgy viselkedik, mint egy rövid életű évelő növény, amely 5 évig vagy annál tovább is tökéletesen megél ugyanazon a helyen.
Ha gyermekei vannak, célszerű kihagyni inkább ezt a gyógynövényt az alkalmasabb fajták javára, terhesség esetén pedig jobb, ha teljesen elkerüli. A megfelelő helyen azonban a ruta a maga szerény bájával együtt káprázatos hangulatot varázsol a kertjébe. Helyette dönthet úgy is, hogy görögszénát termeszt. Az ön kertje, az ön választása.
9. Borsikafű és hegyi pereszlény (Satureja hortensis és Satureja montana)
Ha egy recept borsikafű után kiált, miként dönt – a borsikafű vagy a hegyi pereszlény lesz a jobb választás? A borsikafű aromás, fűszeres, borsos jegyekkel rendelkezik, míg a hegyi pereszlény inkább aromatikus hatást kelt. Mindkettő a maga módján csodálatos kiegészítője lehet a fűszertárának.
A borsikafű leginkább a sajtos és babos ételekhez (segít megelőzni a puffadást), valamint a tojáshoz, a halászléhez és a kerti zöldségek fűszerezéséhez adható. A hegyi pereszlény leggyakrabban kolbászok, vadételek, bárány-, sertés-, angolna- és makrélaételek fűszerezésére szolgál.
De nem csak kulináris szempontból van különbség. Hasonlóan néznek ki, habár a kertben nem ugyanúgy viselkednek. A hegyi pereszlény évelő növényként kezelhető, míg a borsikafű mindig egynyári növény, amelyet évről évre újra kell vetni.
Mindkét fajta fűszernövényt azért érdemes használni a főzés során, mert szinte teljesen feleslegessé teszik a só és a bors használatát. Ha csökkenteni szeretné a sófogyasztását, fontolja meg, hogy idén termeszt egy keveset ebből a fűszeres, borsos illatú és ízű növényből. Mindkét növény konténeres kertészkedésre is alkalmas, és ugyanabban a cserépben tökéletesen kombinálhatók más fűszernövényekkel.
10. Sóska (Rumex acetosa)
A sóska zöldségként és fűszernövényként egyaránt felhasználható, attól függően, hogy egy étel fő alkotóelemeként használják (mint például egy sóskalevesben), vagy pedig fűszerként különféle pácokban vagy salátaöntetekben.
Intenzív, citromos és fanyar íze miatt napjainkban kevésbé ismert fűszerként tartják számon. Sokak szerint az oxálsavaktól való félelem az a tényező, amely miatt sem a kertben, sem az étrendben nem kap jelenős szerepet.
Akárhogy is, semmiképp se főzze a sóskát alumínium edényben vagy serpenyőben. Az öntöttvas serpenyőnek se okozzon felesleges kárt! Ha ugyanis ilyen edényeket használna, a sóska nemkívánatos fémes ízt kapna.
Ennyit tehát a rosszról, most azonban térjünk rá az előnyökre.
A sóskatermesztés előnyei:
- Mindegy, hogy mezei sóska, francia sóska (enyhébb ízű, mint a mezei sóska) vagy piros erezetű sóska (szintén enyhe savanykás) magját vetjük el.
- A lényeg az, hogy termeszteni kell. A sóska ugyanis az egyik legkönnyebben termeszthető zöldnövény. Kevés gondoskodás mellett is megél, évről évre visszatér (egy másik fantasztikus évelő), és minden tavasszal az elsők között bújik elő.
- A vadonban könnyű rátalálni egy-egy medvehagyma ligetre, de sóskára bukkanni a kertben? Higgye el, ez legalább olyan izgalmas, különösen, ha hosszú volt a tél.
A sóska rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, amire a szervezetünknek szüksége van:
- A-vitamint, C-vitamint és az összes B-vitamint,
- kalciumot,
- vasat,
- magnéziumot,
- foszfort,
- káliumot.
A konyhában a sóskát gyakran adják halételekhez, krémekbe és vajba keverve, sült krumpliba aprítva vagy szendvicsekbe rétegezve.
11. Sztivia (Stevia rebaudiana)
A sztivia (más néven jázminpakóca, édesfű vagy édes levél) nem tekinthető egy rég elfeledett növénynek, inkább azt mondhatnánk, hogy nemrég fedezték fel. Jó eséllyel ön is megkóstolta már édes tabletták formájában, vagy a kávéjába csepegtetve, folyékony édesítőszerként. Ha pedig elolvasta a csomagolását, biztos látta, hogy cukormentesként vagy cukoralternatívaként hirdetik.
Éppen ez a lényeg, hogy édes. Szuper édes. Egyesek szerint 200-300-szor édesebb, mint az asztali cukor. Ami azt jelenti, hogy nem kell belőle egy tonna ahhoz, hogy megédesítsük vele az ételeinket.
Ha képes lenne saját édesítőszert készíteni, boldogan megtenné?
Míg savanykás és fanyar fűszernövényekből rengeteg van, édes fűszernövényekből csak nagyon kevés. Persze bármikor megpróbálkozhat a méhészkedéssel (feltéve, hogy nem allergiás a fullánkokra), de ahhoz több szakértelemre van szükség, mint a sztivia termesztéséhez.
12. Tárkony (Artemisia dracunculus)
Attól függően, hogy milyen éghajlaton található a kertje, a tárkony egynyári vagy évelő növénynek tekinthető. Hazánkban és az ennél melegebb éghajlatú területeken évelőnek számít.
A tárkony (más néven esztragon vagy tárkonyüröm) egy kevésbé ismert, Nyugat-Ázsiában és Dél-Oroszországban, sőt Európában is őshonos fűszernövény. Kereskedelmi úton, értékes fűszernövényként jutott el egyik kontinensről a másikra. Magyarországra Erdélyből érkezett. Régebben nagyon kedvelt, jellegzetesen fűszeres illatú, kissé kesernyésen csípős ízű fűszer volt. Illóolajának illata az ánizsra hajaz, ezért, ha ön a francia konyha híve, akkor valószínűleg a Béarnaise-mártásban, némi turbolyával meghintve, már találkozott vele. Ha nem, keressen egy izgalmas receptet a neten (például egy házias tejszínes-tárkonyos csirkehúslevest), és próbálja meg elkészíteni a saját konyhájában – természetesen a saját tárkonyával.
A tárkony szinte sosem vet magot, ami előre jelzi, hogy a magról való szaporítása nehézségekbe ütközhet.
A tárkony szaporításának 2 módja van.
- Az első a dugványozás.
- A második a tőosztás.
Ha van egy barátja vagy szomszédja, akinek a kertjében van tárkony, kérdezze meg, hogy vághat-e belőle. Ha a növénye elég nagy, akkor valószínűleg már kora tavasszal készen áll az osztásra.
Amint a tárkony virágozni kezd a kertjében, mondjuk az átültetést követő második évben, májustól októberig betakaríthatja a leveleit. Minél fiatalabb a levél, annál zsengébb lesz.
Szárítsa meg a leveleket, vagy vágja fel frissen, és tegye a fagyasztóba. Alternatív megoldásként a tárkonylevelekből készíthet fűszerecetet is. Ez rendkívül illatos és izgalmas ízvilágot nyújt az ínyenceknek!
13. A szent bazsalikom (Ocimum tenuiflorum vagy O. sanctum)
Az Árvacsalánfélék családjának (Lamiaceae) egy másik tagja, a tulsi, más néven szent bazsalikom. Ez egy rendkívül nagy tiszteletnek örvendő szent gyógynövény, amely „könnyűvé varázsolja az elmét, a testet és a lelket”. Meglehet, ebből manapság mindenkinek szüksége lenne.
A szent bazsalikom Délkelet-Ázsiában, ezen belül Indiában őshonos. De amíg elegendő napfény és meleg van, addig nem árt, ha tudja, hogy ezt a kevéssé ismert gyógynövényt a kertjében is termesztheti. Elképzelhető, hogy konténerben kell termeszteni, hogy a fal mellé lehessen állítani, távol a hideg széltől és az esőtől.
Még mindig azon tűnődik, hogy mire jó a szent bazsalikom? És hogy miért kéne a kertjében termeszteni?
- A szent bazsalikom csökkenti a stresszhormonok szintjét,
- csökkenti a lázat,
- enyhíti a légzőszervi panaszokat,
- a friss levelek kiváló K-vitamin források,
- természetes szájfrissítő (segít a baktériumok és a szuvasodás elleni küzdelemben),
- és erősíti az immunrendszert.
A felsorolt előnyök mindegyike révén bölcs választás a kertjébe ültetni. Egy gyors internetes kereséssel pedig rengeteg szent bazsalikomos recept közül választhat, ha kellőképpen kreatívan és izgalmasan szeretné elfogyasztani vagy elkortyolni a betakarított termést.
14. Csöves méhbalzsam (Monarda fistulosa)
Nem sokan lehetnek azok, akik valaha is kóstoltak édes bergamottot, vagy egyáltalán látták bármilyen kertben vagy tankönyvben ezt a növényt. A méhbalzsam az Árvacsalánfélék (Lamiaceae) egyik növénynemzetsége. Népies elnevezései az indiáncsalán, illetve az ápolka.
A vadon termő méhbalzsam nem csak gyógyászati célokra használható, de finom és ehető is – állítja Gary Davis a „Lost in the Ozarks” című könyvében. A vadon termő méhbalzsam teljes egészében ehető. A virágtól a szárig és természetesen a levelekig az egész növény ehető. Használja teákhoz, süteményekhez, mártásokhoz vagy gyümölcssalátákhoz. Gyógyászati célokra az amerikai őslakos törzsek már évszázadok óta használják. Elsősorban megfázás, köhögés és influenza esetén használják, de sebtisztítására is kiválóan alkalmas.
Mivel Árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozik, természetes, hogy magvakkal és rizómákkal egyaránt terjed. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az méhbalzsam Észak-Amerikában őshonos.
A kertben szegélynövényként hasznosítható, mivel 5-12 centiméter magasra nő. Virágai a lilától a rózsaszínig és a fehérig terjedő színű virágfürtökben nyílnak. A vörös virágú hasonmása egy másik faj, a vörös méhbalzsam (Monarda didyma). A méhek imádják. A méhbalzsam az erdőkertek csodálatos kiegészítője is lehet.
Tessék, meg is vagyunk. Tizennégy olyan fűszernövény, amelyet újra felfedezhet, ha növelni szeretné kertje biológiai sokféleségét és az étrendje változatosságát. Melyik kevéssé ismert fűszernövény mellett dönt az idei szezonban?
Kapcsolódó cikk:
Kevésbé ismert zöldfűszerek, amelyek megérdemlik a helyet a kertben I.
