A bölcs kertészek ősszel előre tervezik, hogy átmentik a következő évre a megvásárolt növényeket, és növelik a növény- és alapanyagkészleteket. Hiszen az élet egyre drágább, és a kertészkedés sem kivétel.
Íme, néhány szezonális pénztárcabarát megoldás az újrahasznosítás jegyében.
Oszd szét, oszd meg, cseréld el!
Kora ősszel érdemes hajtásokat leválasztani le az évelő virágokról, például a bugatölcsérről és a zsályáról, vagy a lágyszárúakról, mint a fukszia és a muskátli vagy a kövirózsa. Ideális esetben nem virágzó hajtásokat válasszunk, ezeket gyökereztessük a műanyag zacskóval letakart cserépben, meleg, de nem forró ablakpárkányon. Tartsuk a dugványokat világos, fagymentes helyen tavaszig.
Ősz közepére a nyáron virágzó növények, mint a gólyaorr, a lángvirág és a kúpvirág, visszahúzódnak, és készen állnak az osztásra. Válassza le a sarjhajtásokat, és ültesse új helyre, vagy tegye cserépbe a tavaszi kiültetéshez. Jövőre ezek a kis gyökeres darabok gyorsan fejlődnek, és szép virágokat fognak hozni a nyárra.
Ha nem tud mindennek helyet találni, ossza meg barátaival, szomszédaival vagy akár tegye ki őket egy dobozban a kapu elé. Ne adjunk azonban tovább kártevőkkel, betegségekkel fertőzött vagy invazív növényeket, és ügyeljünk arra, hogy ön se kapjon ilyeneket.
Készítsünk dugványokat!
Az örökzöld cserjék dugványai kora ősszel jól gyökereznek. A mexikói narancsvirág, a kecskerágó és az örökzöld veronikacserje például ilyen. Ezeknek az új hajtásait kell használni, amelyek nem nagyon frissek már, de nem is túl fásak. Fűtött helyen néhány héten belül meggyökeresednek Tavasszal vagy nyár elején ültessük ki őket, amikor már bőven hoztak gyökereket.
A lombhullás után fából is lehet dugványokat készíteni – ezek az idei hajtásból készített, levél nélküli, ceruzánál kissé vastagabb pálcikák. A zöld, nem fás csúcsot le kell vágni, és a termesztőközegbe szúrni úgy, hogy a hajtásnak csak a felső harmada legyen látható. Az egres, a ribizli és a fűz például alkalmas erre a műveletre.
Nem télálló gumók, hagymák, gyöktörzsek
Mielőtt a nyáron virágzó hagymások télre teljesen visszahúzódnak, és nehéz őket megtalálni, ki ell ásni őket és száraz, hűvös helyen tárolni, majd tavasz közepétől újra elültetni. Tipikus példák a begónia, dáliák, frézia, kardvirág. A melegebb teleket akár túl is élhetik, de minek kockáztatni?
A tavasszal virágzó hagymások, mint a szellőrózsa, a krókusz és a kockásliliom évről évre szépen fog virágozni, viszont a jácint és tulipán lendülete hamar „elfogy”, belőlük évről évre újat kell venni. Ültessünk hagymát cserépbe is, ezek a lakásban télen virágoznak, majd kiültethetők, és a kertben még évekig szépek maradnak.
Gyűjtsük a magokat!
Ha eljutunk az ősznek azon szakaszába, amikor minden nedves és hideg, a magok is tönkremehetnek, elrohadhatnak. Amíg szép, száraz idő van, szedjük a kerti virágokról a magokat! Erre leghamarabb körülbelül két hónappal a virágzás után kerülhet sor, így a nyáron virágzó kúpvirág, a peremizs, a zsálya és a napraforgó és még sok egyéb értékes magokat biztosíthat a következő évre. A cserjékről és a kúszónövényekről is hasznos, könnyen szaporítható magokat szedhetünk, ilyen a zanót, selyemmályva, iszalag és himalájai dudváslonc például.
A fák magjait kikeltve pedig remek sövény nevelhető – például a bükkmakkból, amelyet frissen kell elültetni.
A szupermarketben megvásárolható gyümölcsök, például avokádó, citrusfélék, szárított datolya és füge, szőlő, licsi és mangó magjai gyakran jól csíráznak meleg helyen, és szép szobanövényekké nevelhetők megfelelő, világos helyen.
Palánta-kincskereső
A nyáron folyamán random is kikelhetnek különféle növények, amelyek közül nem egy értékes. Ilyen lehet a mogyoró, magyal, gesztenye, tölgy, amit ki lehet ásni és új helyre ültetni. Alternatív megoldásként nevelhet belőlük bonsait, kis cserépben, sűrűn metszve, esetleg a növekedésüket dróttal formálva.
Készítsünk saját komposztot!
Rengetegszer írtunk már róla, hogy a haszontalannak tűnő szerves anyagok komposztálása a talaj termékenységének megőrzésének olcsó módja. Keverje össze az anyagokat: nagyjából egyharmad arányban használjon nitrogénben gazdag összetevőket, például fűnyesedéket, zöld növényi részeket és nyers konyhai hulladékot, kétharmad részben száraz növényi maradványokat, például elszáradt lágyszárú növényeket és lehullott leveleket. Ez utóbbiak helyett használhat aprított vagy összetört papírt és kartont is, és adjon hozzá némi baromfitrágyát vagy lucernapelletet, ha nitrogénben gazdag anyag nem áll a rendelkezésére. Tavasszal ezek eléggé lebomlanak ahhoz, hogy komposztként vagy talajtakaróként használják, különösen, ha télen néha fellazítjuk-keverjük a komposzthalmot.
Újrafelhasználás
Nem kell mindent kidobni és újat venni: gyűjtsük össze mindazt, amit télen nem használunk, de a következő évben jól jöhet, például karókat, madzagokat, hálókat. Tartsuk szárazon a szilárd műtrágyákat, és a folyadékok kerüljenek fagymentes helyre.
Hogy a talaj tápanyagtartalmát megőrizzük, ősszel végezzünk zöldítést: vessük be az üres ágyásokat, szinte bármi alkalmas erre a célra: zöldítő magkeverék, mustármag, görögszéna, de akár búza, árpa vagy napraforgó, mindegy. A kelő növények felszívják a tápanyagot a talajból, majd elpusztulva éppen tavasszal szolgáltatják vissza az általunk ültetett növényeknek.
Fotó: Pixabay
