30℃ 17℃
június 19. Gyárfás, Romuald
Növénytermesztés

A cefremoslék hasznosítása

Agrofórum Online

A legtöbb esetben a lepárlás melléktermékeként keletkező cefrét mezőgazdasági termőterületre juttatják ki, ezt azonban a talaj termőképességének megőrzése vagy javítása érdekében számos egyéb tevékenységnek kell megelőznie.

A kifőzött cefre maradványa a cefremoslék, ami gyümölcsfajtától függően 90 százalék vizet, 6-7 százalék  szárazanyagot, 1 százalék körüli nyersrostot, zsírt és hamut tartalmaz – olvasható a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság kiadványában. A keletkezett anyag nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék, így kijuttatása megengedett a termőföldön. Ennek első mozzanataként talajvédelmi tervet kell készíttetni a talajvédelmi szakértővel, és meg kell vizsgáltatni a cefremoslék összetételét és PH értékét: ezeknek az adatoknak az ismeretében lehet meghatározni a megfelelő kijuttatandó mennyiséget. Ha rendelkezünk a fenti adatokkal, akkor a felhasználás engedélyezési kérelem tárgyában a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerinti talajvédelmi hatóságként kijelölt megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályához kell fordulni.

A kormányhivatalok tájékoztatása alapján az engedélyezési folyamatban a hatóság a benyújtott talajvédelmi terv alapján vizsgálja az elhelyezni kívánt anyagot, a tervezett elhelyező területet és a terület talajtakaróját. A vizsgálat alapján határozza meg a hulladék anyag mezőgazdasági felhasználásához a talajtani alkalmasságot, a területnek a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti sérülékenységi kategóriáját; a terület érintettségét a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet alapján, illetve a kijuttatási technológiát, a felhasználható hulladékanyag mennyiségét, a felhasználás feltételeit, különös tekintettel a külön jogszabályban előírt várakozási időkre, védőtávolságokra, továbbá javaslatot tesz egyéb beavatkozásokra (mélylazítás, termeszthető növények köre, stb.), az ellenőrzés idejére, gyakoriságára.

Érdemes tudni, hogy a cefremoslék egyéb szerves eredetű trágyázószernek minősül, így a nitrátérzékeny területeken a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) értelmében be kell számítani az éves szinten 170kg/ha szerves trágyával kijuttatható nitrogén hatóanyag mennyiségbe. Az egyenletesen kijuttatott cefremoslékot haladéktalanul be kell dolgozni a talajba, amiből következik, hogy fagyott felszínű, összefüggő hótakaróval borított vagy vízzel telített talajra nem szabad azt kijuttatni. Nitrátérzékeny területeken ezen kívül tilos a trágya kijuttatása október 31-től február 15-ig, ami puffertárolók meglétét teheti szükségessé.

(Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – Pető Krisztina)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fenntartható termesztéstechnológiai megoldások repcében – online bemutató

2025. június 18. 12:10

Hibridválasztástól a drónos növényvizsgálatig – a repcetermesztés kulcslépései a KITE tiszavasvári bemutatóján.

A búza levélrozsdája: már elkéstünk a védekezéssel + videó

2025. június 17. 16:10

A búza levélrozsdája kifejezetten az érzékeny gabonák esetében okozhat problémát.

Fenntartható termesztéstechnológiai megoldások kalászosokban

2025. június 17. 12:10

Fenntartható megoldások, új fajták és precíziós technológiák a KITE kalászosokra fókuszáló online bemutatóján.

Stratégia, innováció és fenntarthatóság – a KITE vezetői egy asztalnál

2025. június 17. 08:20

A KITE online bemutatóján a vezetők beszélnek jövőről, innovációról és fenntarthatóságról – podcasttal indul a programsorozat.

Telepítsünk sövényt!

2019. június 7. 05:36

Hogyan kezdjünk neki egy térelválasztó vagy a kíváncsi szemek elől jótékonyan takaró, természetes sövényfal létrehozásához? Milyen növényfajok/fajták közül választhatunk? Hogyan ültessük el a növényeket? Mire kell feltétlen odafigyelnünk a növények gondozásánál?

A káposztafélék tápanyagmérleg alapján számított környezetkímélő trágyázása, I. – Talaj- és tápanyagigény

2023. október 2. 08:10

Magyarországon a káposztafélék termőterülete az elmúlt tíz évben jelentősen visszaesett, megközelítőleg csak 2500–3000 ha-on termesztenek fejes káposztát, kelkáposztát, karalábét, brokkolit, karfiolt, kelbimbót és kínai kelt. A szabadföldi termesztésen kívül jelentős a fóliával takart terület, ahol a fejes káposzta mellett karalábét és kínai kelt hajtatnak.

Őszi szántások fontossága

2022. november 26. 05:36

A szántás a földnek ekével való megművelése, mely az összes talajművelési munkák közül a legfontosabb, ugyanis a talaj szövetében a leglényegesebb változásokat hozza létre, és olyan porhanyósságot idéz elő, amit más eszközökkel nem lehet elérni.

A mérget termelő mikroszkópikus gombák a növényi trágyában negatív hatással vannak a talajéletre

2020. október 14. 13:10

Nemrégiben látott napvilágot annak a kutatásnak az eredménye, amely a mikroszkopikus gombák toxinjainak a talajéletre gyakorolt hatását vizsgálta. A vizsgálat során kiderült, hogy bizonyos mikrotoxinokkal szennyezett kukorica hatására az ún. ugróvillások – amelyeknek fontos szerepük van a növények növekedésében és a humuszképzésben – szaporulata jelentősen lecsökkent, ennek pedig negatív következményei lehetnek a növénytermesztésre nézve.