Bár az utóbbi évtizedekben a magyar mezőgazdaság jelentős változásokon ment keresztül, a termeléshez szükséges alapvető természeti tényezők nem változtak. A legfontosabb adottságok továbbra is rendelkezésünkre állnak ahhoz, hogy a hazai agrártermelés újra a világ élvonalába tartozzon, de meg kell tudni felelni az új kihívásoknak. Az egyik legkomolyabb kihívást pedig ma a globálisan jellemző klímaváltozás adja, melyre ráadásul úgy kell megoldást találni, hogy az egyre korlátozottabb mértékben rendelkezésre álló erőforrásokat észszerű és fenntartható módon aknázzuk ki.
Miután az emberiség rendelkezésére álló termőterület mérete adott, ahhoz, hogy az egyre növekvő élelmiszerigényeket globális szinten képesek legyünk kielégíteni, az egységnyi területre jutó hozamokat kell növelni. Mindamellett, hogy erre a célra számos agronómiai eszköz áll a gazdálkodók rendelkezésére, abban az esetben, ha a víz csak korlátozott mennyiségben érhető el, nincs remény korszerű és termelési szempontból biztonságos, tervezhető gazdálkodásra. Következésképpen a szántóföldi öntözés napjainkban kiemelkedő jelentőséggel bír. Különösen igaz ez az állítás speciális igényű kultúrák esetében.
Ezek az ágazatok – beleértve a vetőmag-előállítást, a csemegekukorica és egyéb konzervipari növények termesztését, valamint a szántóföldi zöldségtermesztést – különösen nagy hagyománnyal bírnak Magyarországon. Az európai piacon való megfelelési kényszer, a versenyképesség megőrzése vagy éppen növelése azonban megköveteli a magyar gazdálkodóktól, hogy a tevékenységüket minden lehetséges módon megpróbálják költséghatékonnyá tenni. Ez pedig különösen igaz az öntözésre, ahol az egyik legkorlátozottabb mennyiségben elérhető erőforrással kell gazdálkodni: a vízzel.
A szántóföldi öntözés napjainkban Magyarországon elsősorban esőszerű öntözést jelent. Ez a módszer természeténél fogva meghatározott nyomásigénnyel rendelkezik, melynek biztosításához energia szükséges. Nem mindegy azonban, hogy a kívánt vízmennyiség kijuttatása mekkora energiafelhasználást feltételez. Ráadásul szakszerű öntözéses gazdálkodás esetén a vízmennyiség mellett illik figyelembe venni az adott növényállomány és talajtípus speciális igényeit, így sokszor különös figyelmet kell fordítani az egyöntetű szórásképre, a cseppméretnek a növényre és talajra gyakorolt hatására vagy éppen a kijuttatás intenzitására.
Ez azonban nem feltétlenül jelent többlet energiaigényt. Sőt, a precíz kijuttatás jellemzően jóval energia- és vízhatékonyabb, mint a vízágyús vagy árasztásos öntözés. Várhatóan a hamarosan megnyíló támogatási források esetében is alapkövetelmény lesz a víz- és energiahatékony megoldások alkalmazása, így nem árt áttekinteni, hogy napjainkban mi felel meg ennek a kritériumnak az esőszerű öntözés vonatkozásában.
Önjáró berendezések
Az önjáró berendezések (körforgók – 1. kép, lineárok) köztudottan energiahatékony megoldásnak számítanak, hiszen egy-egy berendezés rendkívül alacsony (2-4 bar) nyomáson működve képes nagy, adott esetben akár több száz hektáros területet beöntözni.
1. kép: Kornerkarral ellátott körforgó berendezés
Az adott talajtípus igényeit és korlátait maximálisan szem előtt tartó, korszerű szórófejekkel egészen finom cseppméret érhető el, ráadásul a szórófejek talaj közeli elhelyezésének köszönhetően a cseppek jóval kisebb energiával csapódnak a talajba. A mai korszerű szórófejek teljes egészében képesek igazodni a gazdálkodó igényeihez, így minden esetben az adott termőhelyhez és az adott kultúrához maximálisan illeszkedő cseppméret érhető el, mely a lehető legkíméletesebb öntözést teszi lehetővé mind a talaj, mind pedig a növényállomány szempontjából.
A szakszerűen megválasztott és a mindenkori talajadottságokhoz igazított öntözési normával a vízágyúhoz viszonyítottan magas intenzitás ellenére is elkerülhető a terület túlöntözése, ezáltal elkerülve az eróziós károkat és a talaj túltelítődéséből adódó káros folyamatokat.
A jellemzően alacsony nyomásigény mellett ez a leginkább automatizálható technológia, ami további előnyöket jelent a hatékonyság terén. A piacon elérhető távvezérlő rendszerek segítségével biztosítani lehet a teljes öntözőrendszer minden elemének irányítását, mindezt úgy, hogy ehhez gyakorlatilag egyáltalán nem szükséges a kezelő területi jelenléte. A csaknem teljes körű távvezérlés lehetőségével tovább csökken a rendszer üzemeltetésével összefüggésbe hozható üzemanyag-felhasználás, károsanyag-kibocsátás és minden járulékos környezetterhelés.
Emellett lehetőség van arra, hogy az öntözést mindig a pillanatnyi időjárási viszonyoknak megfelelően állítsuk be, azonnal reagálva a felmerülő körülményekre. A valós idejű értesítéseknek és riasztásoknak köszönhetően pedig a kezelő képes azonnal beavatkozni egy esetleges üzemzavar esetén, mely mind a hatékonyság, mind a környezetterhelés szempontjából jelentőséggel bír.
A mai technikával lehetőség nyílik az öntözés végletekig történő automatizálására is, hiszen a VRI- (Variable Rate Irrigation) technológia segítségével az egyes szórófej egységek külön-külön vezérelhetők. Ez azt jelenti, hogy az öntözött terület GPS-es felmérését követően az öntözőberendezés centiméteres pontossággal beprogramozható, hogy adott ponton mennyi vizet adjon ki. Ezáltal maximálisan precíz kijuttatás válik lehetővé, mely akár négyzetméterre lebontva is képes figyelembe venni a terület vagy az állomány sajátosságait.
Az önjáró öntözőberendezések mind a kis-, mind a közepes-, mind pedig a nagyméretű gazdaságok számára biztosítják az automatizált, hatékony és környezetbarát öntözés lehetőségét. A technológia viszonylag magas beruházási értékét hosszú távon kompenzálja a kiemelkedően hatékony működtetésből adódó idő-, élőmunka-, víz- és energiamegtakarítás.
Hagyományos csévélődobos öntözőrendszerek
A birtokméret és -szerkezet, illetve a terepviszonyok sok esetben eleve kizárják önjáró öntözőrendszerek alkalmazását. Ilyen esetekben alternatívát jelent a csévélődobos mobil rendszerek használata, melyeket ma hazánkban jellemzően vízágyúkkal szerelve használnak. A vízágyús kijuttatás előnye, hogy strapabíró, igénytelen és rugalmasan beilleszthető a napjainkra jellemző erősen gépesített termelési rendszerekbe. Ugyanakkor egyértelmű hátrányai is vannak, hiszen működtetéséhez nagy nyomás (5-6 bar) szükséges, és a nagy cseppméret miatt roncsolódhat a talajszerkezet és sérülhet a növényállomány is.
Ráadásul a magasba fellőtt vízsugár miatt már kisebb légmozgás esetén is torzul a szóráskép, és a kijuttatott víz hasznosulása is gyengének mondható (kb. 65 %). A mobil rendszerek használatához kapcsolódó elengedhetetlen szervezési kérdések, valamint az áttelepítésekből adódó többlet élőmunka-, idő- és energiaigény elkerülhetetlen velejárói ennek a technológiának, azonban más agronómiai és gazdaságossági hátrányok könnyen kiküszöbölhetők a rendelkezésre álló korszerű technikák alkalmazásával.
A csévélődobokat megfelelő vízmennyiséggel és nyomással ellátó szivattyú aggregátok korszerű változatai természetesen sokkal gazdaságosabb üzemeltetést tesznek lehetővé, mint elavult elődeik (2. kép).
2. kép: Korszerű szivattyú-aggregát
Azonban az újabb típusú szivattyú aggregátok használata nem csupán a kedvezőbb üzemanyag- és olajfogyasztás miatt gazdaságosabb. A korszerű szivattyú aggregátok ma már olyan elektromos vezérléssel kerülnek forgalomba, mely képes az automatikus fordulatszám szabályozásra, így a rendszerben folyamatosan állandó nyomás tartható fenn. Ez azt jelenti, hogy a szivattyú aggregát mindig automatikusan törekszik a lehető leggazdaságosabb működésre, melynek jelentős hatása van a gázolajfogyasztásra.
A szivattyú aggregátok mellett természetesen a modern csévélődobok is képesek bizonyos fokú automatizált működésre, ezáltal biztosítva a technológiához mérten elvárható leghatékonyabb üzemelést. A modern csévélődobok napenergiával működő vezérlőegységgel vannak felszerelve, melynek segítségével egyszerűen beállítható az öntözési norma, a kijuttatott víz mennyiségét a tömlő behúzási sebességének módosításával képes a vezérlő elektronika automatikusan szabályozni.
A végeredmény egy olyan nagy pontosságú, precíz és kiszámítható öntözési mód, mely a lehetőségekhez képest a legnagyobb automatizáltságot biztosítja, így növelve a költséghatékonyságot. Megfelelő felszereltség esetén a csévélődobok esetében is van lehetőség rendszerinformációk telefonon történő lekérésére, bizonyos fokú beavatkozásra (pl. behúzási sebesség módosítása, leállítás), valamint automatikus értesítések fogadására.
Öntözőkonzollal kombinált csévélődobos rendszerek
A csévélődobos rendszereket használó termelők nem kizárólag korszerű szivattyú aggregátok és csévélődobok alkalmazásával tudják az öntözést hatékonnyá, gazdaságossá és környezetbaráttá tenni. Megfelelően megválasztott öntözőkonzolok használatával nekik sem kell lemondaniuk az önjáró rendszerek nyújtotta legfőbb előnyökről. A piacon ma elérhető legkorszerűbb öntözőkonzolok stabil rácsszerkezettel épített, akár 90 méteres munkaszélességet is biztosítani képes berendezések (3. kép).
3. kép: Rácsszerkezetes öntözőkonzol
Ezek a konzolok ugyanúgy képesek biztosítani a talaj- és növénykímélő öntözést, a precíz szórásképet és a víz kimagasló hasznosulását, mint az önjáró öntözőberendezések, mindezt hasonlóan alacsony nyomásigény mellett (2-3 bar).
A konzolos öntözésnek emellett technológiai előnyei is vannak, hiszen az önjáró berendezéseken is széles körben alkalmazott szórófejek használatával az öntözőkonzolokon is kiválasztható a mindig az adott talajtípusra és növényállományra legalkalmasabb cseppméret és szóráskép. Azokban a kultúrákban (első sorban zöldségfélék), ahol fontos minőségi kritérium az állomány fizikai tisztasága, különös jelentőséggel bír a megfelelően megválasztott cseppméret.
Ugyancsak nagyon fontos szempont az egyöntetű szóráskép, mely ezzel a technológiával szinte tökéletesen biztosítható, ráadásul ez a technológia sokkal kisebb szélérzékenységének köszönhetően nagyobb védelmet nyújt a légmozgásból adódó elsodródás ellen, ezáltal is fokozva az egyöntetűséget és a rugalmasabb használatot.
A kíméletes és precíz kijuttatás mellett a technológia másik nagy előnye a víz sokkal jobb hasznosulása. Üzemi kísérletek bizonyítják, hogy a vízágyús öntözés 60-65 %-os hasznosulásával szemben konzolos öntözés esetén a hatékonyság eléri a 85-86 %-ot, de bizonyos speciális szórófej kialakítások esetében (LEPA, LESA) ez akár 95 %-ra is felmehet. Ennek eredményeképpen jelentősen kisebb vízmennyiség kijuttatása is elegendő, mely értelemszerűen fontos gazdaságossági szempont.
Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kijuttatás energiaigénye is jóval alacsonyabb, mint a vízágyús öntözésnek, ráadásul az öntözőkonzolok jó vízgazdálkodású talajokon magas intenzitás mellett alkalmazhatók, így jelentősen megnő a terület-teljesítmény is.
A kijuttatott öntözővíz jobb hasznosulása, az alacsony nyomásigény és az egységnyi idő alatt beöntözhető nagyobb terület együttesen kimagasló hatékonyságot biztosítanak az öntözőkonzolos technológiának. A csökkentett energia-, munkaerő- és vízigény üzemi tapasztalatok szerint akár 50 %-kal csökkentheti az egységnyi területre jutó öntözési költségeket, emellett a rendkívüli hatékonyság révén ez a technológia kisebb terhelést jelent a környezetre is a vízágyús öntözéshez viszonyítva.
Összességében elmondható, hogy korszerű, hatékony és környezetbarát öntözést olyan módon megvalósítani, mely maximálisan figyelembe veszi a termőhelyi adottságokat és a mindenkori termesztett kultúra speciális igényeit, csak alacsony nyomásigényű szórófejeken alapuló technológiával lehetséges. A maximális automatizáltság, mely a karbantartási feladatok és az esetleges üzemzavar elhárítások kivételével gyakorlatilag szükségtelenné teszi az öntözéssel kapcsolatos területi jelenlétet, kizárólag bizonyos önjáró berendezés típusok használatával valósítható meg.
Azonban az ezekre a rendszerekre jellemző legfőbb technológiai előnyök öntözőkonzolok alkalmazásán keresztül csévélődobos rendszerekben is elérhetők. Bár a konzolos öntözés egyelőre nem tekinthető széles körben elterjedt megoldásnak Magyarországon, a korszerű, kiváló stabilitást és egyszerű kezelhetőséget biztosító rácsszerkezetes öntözőkonzolok hatékonysága és gazdaságossága össze sem hasonlítható a nagy nyomásigényű, pazarló vízágyús öntözésével.
