Növénytermesztés
Fizetett tartalom

A kukorica termésfokozása levélen keresztül

HED-LAND Hungária Kft.

Nem ismeretlen a gyakorló gazda számára a jelenség, miszerint a kukorica hat-hét leveles állapotában, érközi klorózis tünetei jelennek meg, mely első blikkre a cink hiányt feltételezik. Később ezek a tünetek erősödhetnek, vagy célzott kezelés esetén, melyhez megfelelő időjárási körülmények párosulnak, meg is szűnhetnek. Amennyiben csak a végeredményt nézzük, ezzel a problémát le is zárhatnánk. Van azonban az a természetes kíváncsiság, amely kérdéseket vet fel és keresi azokra a választ.

Mik is ezek a kérdések?

A talajból elfogyott a cink?

-Relatív cinkhiány mutatkozik?

-Ha van cink, valami gátolja a felvételét

-Ha felveszi a növény, gátolva van a mozgása a növényben?

Nos, ezekre a kérdésekre keresett válaszok során derült fény a foszfor és a cink kölcsönhatására, mely egyértelmű antagonizmusra utal.

Ez a tény azonban nem azt jelenti, hogy a felvételben gátolnák egymást, viszont a növényben feldúsuló foszfor, nagymértékben befolyásolja a cink növényen belüli mozgását.

De vajon miért fontos ez az állítás napjaink mezőgazdasági gyakorlatában?

A XX. század hetvenes-nyolcvanas éveinek mezőgazdasága, évi 3-400 kg/ha-os műtrágya adagjai, kvázi feltöltő műtrágyázása, nem tárta fel az ilyen problémát, hiszen alapvetően más volt a talajművelési technológia, mások voltak a vízrendezési viszonyok, más klimatikus tényezők befolyásolták a termelést, viszont kialakítottak bizonyos aránytalanságokat a talajban.

Ilyen a napjainkban jelentkező kén és cink hiány.

A 9o-es rendszerváltást és a privatizációt követően, a tápanyag gazdálkodás és a talajművelés is alapvetően megváltozott.

A kezdeti talajzsaroló termesztését, mely 120 kg/ha vegyes hatóanyag kijuttatására esett vissza, tetőzte a nagyüzemi táblák felszabdalása, a víz elvezető árokok beszántása, az egyoldalú nitrogén trágyázás, valamint az egyes hatóanyagok, különös tekintettel a foszfor és kálium kijuttatási idejének, szakmailag teljesen indokolatlan megválasztása.

A kapásnövények alá történő starter műtrágyázás, a kisüzemi állattartás fokozatos felszámolása, következésképpen a szervestrágya bázis megszűnése és a talajművelési technológiák, divat vezérelte, indokolatlan megváltoztatása (forgatás nélküli művelés), makró és mikro elem ellátási problémákhoz vezettek.

A foszfor, mint negatív töltéssel rendelkező anion, az egyik legnehezebben feltáródó elem, ami ráadásul horizontálisan nem is mozog a talajban és a vízoldhatósága is rendkívül gyenge, a gyökerek által termelt gyökérsavak viszik talaj oldatba, ami által felvehetővé válik.

Ez a folyamat a növény számára rendkívül energia igényes, hiszen a növényi sejt is negatív töltéssel rendelkezik, így a foszfor felvehetősége érdekében annak töltését meg kell változtatnia, ami minimum három, de legtöbb esetben négy proton leválasztását igényli.

Ha ezt a tényt figyelembe vesszük, akkor a foszfor, káli feltáródása szempontjából a tavaszi kijuttatás, nem beszélve a felvétel fizikai és kémiai feltételeinek ismeretével, egyáltalán nem racionális döntés.

A sekély talajba keverés tényét nem is említettem, hiszen egyszerűen fizikailag sem találkozik a növény a kezdeti fejlődési állapotban a hatóanyagokkal, holott a gyökérképződés szempontjából a foszfor nélkülözhetetlen, a kálium pedig az ellenálóságot növeli.

A hideg és a folyamatosan hűlő, gyakori ősz aszállyal sújtott, talajokba vetett növényeknél, rendszeresen megfigyelhető a foszfor hiányt jelző anticiános színelváltozás, ami a cukor levélben történő felhalmozódásával magyarázható.

De mennyiben befolyásolják ezek a tények a cikk elején felvetett problémát?

Nem véletlenül írtam, hogy nem a kezdeti fejlődés időszakában jelennek meg a kukoricán a cink hiányra utaló tünetek, hiszen ilyenkor a foszfor felvétele, a különböző fizikai, kémiai tényezők, miatt gátolt.

Mit tehetünk?

Kezelnünk kell a kezdeti fejlődésben lévő növényt, a foszfor felvételt gátló hatások miatt, magas foszfor tartalmú levéltrágyával, melyet a növény 3-4 leveles állapotában kell kijuttatni, amit a növény azonnal felvesz és hasznosít.

Erre kiválóan alkalmas a Hed-Land Zsémix (575 g/l P, 81 g/l K, 140 g/l Zn )  2-3 l/ha dózisban.

A készítmény összetételénél fogva, harmonikus ellátást biztosít a foszfor, káli és cink szempontjából és a benne lévő foszfor, serkenti a gyökérsav képződést, ami a talajból felvehető foszfor szempontjából elengedhetetlen.

Tudvalevő, hogy a foszfor több formában van jelen a talajban és a műtrágyával, csak az igény 1/3-át tudjuk kielégíteni, a többit a talajból kénytelen kivonni.

Ez a tény is igazolja, hogy a kezelést több alkalommal is meg kell ismételnünk, kiegészítve 0.3 kg/ ha Naturaminnal, hiszen a növény fejlődése során, több szakaszban is megnő a foszfor igény (pl. virágzás, magképződés, amit csupán alaptrágyázással nem tudunk megoldani.

A kialakult cink hiányt, a magas Zn tartalmú Cinkmix-el kezelhetjük, (700 g/l Zn 1 l/ha dózisban, kombinálva a 12,5 % Nitrogént és 80 % (17 féle) aminósavat tartalmazó Naturaminnal, amelyből 30-50 dkg kell hektáronként.

A Naturamin, a magas aminósav tartalmon túl, mobilizálja a növényen belüli tápelem mozgást, szerepet játszik különböző enzimatikus folyamatokban, valamint kész extraktum, az energia megtakarítással is jelentősen befolyásolja az immunreakcióra használható energia bázist.

Gyakorlati tapasztalatok alapján mondhatom, hogy mind hatását, mind költségeit tekintve, megéri ezeket a megoldásokat választani és alkalmazni.

Eredményes, probléma mentes gazdálkodást kívánok!

Dunától keletre: Jámbor Zoltán    06-30/406-3634
Dunától nyugatra: Lengyel Lajos     06-30/605-0137

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ragaszkodjunk a terméshez! – Az Elastiq Ultra szerepe a repceszemek kipergésének megelőzésében

2025. május 9. 15:30

Az Elastiq-kal kezelt növények jobban ellenállnak a betakarítás alatti erős mechanikai hatásoknak is, így kevésbé peregnek el az érett szemek.

Aflatoxin: új kihívások és megoldások a kukoricatermesztésben

2025. május 1. 13:10

A GOF Hungary Kft. dunaföldvári szakmai napján a 2024-es év tanulságairól, megelőzési lehetőségekről és technológiai megoldásokról esett szó.

Biostimulátor-oldatok a környezeti stresszhelyzetek ellen

2025. április 30. 06:40

Termelői tapasztalatok bizonyítják, hogy a kijuttatott biostimulátorok nemcsak hozzájárulnak a növény védelmi rendszerének beindításához, de segítik annak fenntartását is.

Különböző talajok eltérő vízellátottságának hatása a kukorica és a szemes cirok kezdeti fejlődésére

2025. április 14. 16:10

A globális éghajlatváltozás következtében az extrémitások és stresszhatások a tenyészidőszak bármely szakaszában megjelenhetnek, megnehezítve ezzel a kukorica sikeres és gazdaságos termesztését.

Drágultak a főbb termények a vetési bizonytalanságok miatt

2023. március 28. 06:36

Európában mind a négy kiemelt agrártermék, a malmi búza, a kukorica, a repce és a takarmánybúza kurzusa is pluszban zárt.

A SAATEN-UNION új hibridjeivel kitör a tömegből

2018. december 20. 10:00

A SAATEN-UNION legfrissebb hibridkukoricái sok magyarországi és európai helyszínen, változatos körülmények között elképesztő eredményekkel – a stabilan kiugró termést ötvözve a meglepően alacsony víztartalommal – bizonyították rátermettségüket.

Csökkent az ukrán búza és kukorica exportára

2021. június 30. 06:23

Az ukrán búza exportára tonnánként 4 dollárral csökkent az elmúlt héten, köszönhetően annak, hogy a legfontosabb termelő országok javítottak búzakibocsátási előrejelzéseiken.

Drágult a kukorica az erős exportértékesítések reményében

2024. október 24. 07:40

Európában mind a malmi búza, mind a kukorica drágult, ám a repce és a takarmánybúza kurzusa is mínuszban zárt.