Akik az elmúlt években nem tudták elérni a kukorica jövedelmezőségi szintjét, azoknak más alternatív növényre lehet szükségük a vetésforgóban. A többieknek viszont megoldást jelent a KWS Top4 mátrix.
A hatékonyságot állították a középpontba a Magro.hu idei konferenciáján, amelyre február legvégén került sor a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A témaválasztás nem véletlen, az Eurostat legfrissebb adatai szerint ugyanis Magyarország a mezőgazdasági hatékonyság tekintetében az utolsó előtti helyen áll az EU-ban. Ugyanakkora ráfordítással idehaza kisebb értéket állítunk elő, mint a nyugat-európai gazdálkodók, és ezen csak újfajta szemlélettel lehetne változtatni.
Több lábon állni
Ez a szemlélet tükröződött vissza a rendezvény első előadásában is. Nagy Csaba, a 170 éves KWS vállalatcsoport hazai képviselete, a KWS Magyarország Kft. marketing- és kommunikációs vezetője arról beszélt, hogyan valósítható meg a kukoricatermesztési kockázatkezelés a KWS modern hibridjeivel. Az elmúlt évek időjárásának nagymértékű, sokszor kiszámíthatatlan változatossága ösztönözte arra a növénynemesítő vállalatot, hogy egyedi kukoricatermesztési kockázatkezelési rendszerbe foglalják modern hibridjeiket, és ezzel garantáljanak jövedelmező termesztést a gazdáknak.
A KWS Top4 mátrixnak – mint a neve is utal rá – 4 modern KWS kukoricahibrid szolgáltatja az alapját.
A több lábon állás teszi lehetővé a termesztés kockázatainak hatékony kezelését: a hibridek eltérő érésideje, virágzási ideje, terméspotenciál-karaktere és a termelési realitásunkhoz igazított tőszám együttesen olyan kombinációt jelentenek, amelyek a nagy kihívást jelentő években is biztosítják a jövedelmező hozamot.
„24 év vármegyei termésátlagait, a historikus adatokat nézve is nyilvánvaló, hogy a kiszámíthatatlan időjárás miatt egyre nehezebbek a termesztési körülmények. Érdekes módon, a legjobb termésátlagok mégis az elmúlt egy évtizedben voltak Magyarországon, igaz, ekkor következett be a 2022-es történelmi aszály is, amely országosan 3,4 tonnás hektáronkénti átlaghozamot eredményezett”
– mutatott rá egy látszólagos ellentmondásra Nagy Csaba. Azt is kiemelte, hogy nem jó koncepció, ha a gazdák egy hibridre tesznek fel mindent, hiszen az biztosan nem lesz képes jól teljesíteni mindenféle körülmények között. Itt jön képbe a kukoricahibridek egyéni terméskaraktere, amit a független fajtaösszehasonlító kísérletek is relevánsan megmutatnak.
A nyár közepén eldől a kukorica sorsa
„Meglepő lehet, de a tavalyi év is hasonló időjárási mintázatot mutatott, mint a 2022-es aszály idején, ez a mintázat tehát rendszeresen vissza fog térni. Ha pedig megnézzük a vármegyei termésátlagokat, akkor azt látjuk, hogy döbbenetes pontossággal korrelálnak vele. A kukorica sorsa tulajdonképpen már a nyár közepén eldől, a virágzáskor, illetve utána a szemkitelítődés idején, augusztus-szeptemberben a hozamra már nincs ráhatásunk”
– osztott meg egy érdekes észrevételt az előadó. Nem rejtette véka alá azt a véleményét sem, hogy akik az elmúlt években nem tudták elérni a kukorica jövedelmezőségi szintjét, azoknak más alternatív növényre van szükségük a vetésforgóban. A többieknek viszont megoldást jelent a KWS Top4 mátrix, mert olyan hibrideket is tartalmaz, amelyek terméspotenciál-karaktere megfelel a 6-7 tonnás szintnek, vagyis a legsúlyosabb terméskárosító körülmények közepette is lehetővé teszik a jövedelmező kukoricatermesztést. És vannak olyan hibridek is köztük, amelyeknek fölfelé nyitott a termésszintjük, így akár 15-16 tonnát is képesek elérni kiemelkedő környezeti adottságok mellett.
Tőszám, érésidő, virágzási idő
A legfontosabb tényező a termőhelyi potenciál, a termőhely karaktere: ezt akár egy évszázad távlatában is vizsgálhatjuk, mindig ugyanazt a mintázatot fogjuk kapni. Az alkalmazott tőszámban viszont többféle variációs lehetőség van. Ha alacsony termésszinten, a jövedelmezőségi küszöbön kell dolgozni, akkor legbiztonságosabban az 55-60 ezres tőszámmal termelhetünk. Átlagos (8-10 tonnás) termésszintnél már 70-72 ezres tőszámmal is dolgozhatunk, míg intenzív körülményeknél (öntözött, jó adottságú területeken), ahol elérhető a 12-15 tonnás termésszint, ott helye van a 80 ezres vagy afölötti tőszámnak is.
Szintén fontos tényező az érésidő és virágzási idő. Ha el tudjuk tolni a növények életritmusát, akkor kisebb valószínűséggel tesz bennük kárt az aszály. Érdemes például egy közép- és korai érésidejű hibrid között megosztani a kockázatot, illetve olyanokat alkalmazni, amelyek a korai, gyors virágzás által meg tudják előzni a tartósan száraz időszakot. A KWS Top4 mátrixban két korai érésű (FAO 300-as), valamint két középérésű (FAO 400) hibrid szerepel, vagyis adott az érésidők eltolása. Ráadásul mind a négy KWS hibrid alapvetően korai virágzású, sőt a KWS OLTENIO és KWS GIRO kiemelkedően korai, általaluk tehát nagy biztonsággal elkerülhető az aszály.
Fölfelé nyitott karakterek
Végezetül ki kell emelni a terméspotenciál-karakter fogalmát, a hibridek viselkedésében ugyanis jól azonosítható jegyek figyelhetők meg, és ezek a GOSZ-VTSZ-NAK független összehasonlító kísérletek során is rendre előjönnek. A 2021-ben bemutatkozott KWS HYPOLITO hibrid például az MKK Top20 kísérletben rögtön első hellyel nyitott, de nem is a terméstöbblet a legjelentősebb vele kapcsolatban, hanem az, hogy fölfelé nyitott karakterű. Abban az évben 16 tonna fölötti terméseredményre kizárólag ez volt képes.
„A KWS GIRO a 2022-es történelmi aszály évében szintén az egyedüli olyan hibrid volt, amely legalább 7,5 tonnás eredményt produkált az MKK Top20 versenyben. 2023-ban pedig a KWS FORTURIO mutatta meg, mennyire potens hibrid. Az volt a legutóbbi olyan év, ahol 8 tonna fölötti országos átlag született, és a KWS FORTURIO bebizonyíthatta a fölfelé nyitottságát, 18 tonna fölötti eredményt ért el”
– emelte ki Nagy Csaba. 2024-ben és 2025-ben egyaránt jól teljesített a KWS Top4 mátrixban is szereplő KWS OLTENIO, amelynek nem a jó termőhelyeken nyújtott erős teljesítménye a fontos, hanem az, hogy a „szorongatott” helyeken is masszív többlettermésre volt képes a versenytársakhoz képest. És a Top4 idővel akár Top5-re is bővülhet, hiszen a 2025-ös KWS LEMONDO hibrid az MKK Top20 versenyben máris a magas termésmennyiségével és alacsony betakarításkori nedvességtartalmával hívta fel magára a figyelmet.
Zárásként a KWS Top4 mátrix gyakorlati alkalmazására hozott egy példát Nagy Csaba. Pátyon, a Zsámbéki-medencében egy gazdálkodó mind a 232 hektár földjébe a KWS csúcshibridjeit vetette. A kitett helyekre KWS OLTENIO került, a jobb táblákba KWS HYPOLITO, így ért el a termesztő közel 7 tonnás termésátlagot, miközben a Komárom-Esztergom vármegyei átlag 3,4 t/ha lett.
