Négy éve a 3,5 tonnát sem haladta meg hektáronként a hazai kukorica átlaghozama, és idén sem számíthatunk sokkal jobbra. Hogyan lehetne másképp hasznosítani a táblákat?
A 2022-es esztendő az évszázad aszályát hozta el Magyarországon, amit talán a kukorica sínylett meg a legjobban. Az országos termésátlag 3,4 tonna/ha lett, és szakemberek szerint nem állunk messze attól, hogy idén is hasonló eredmények miatt keseregjünk. Bár a csapadékkal jobban ellátott dunántúli területeken még bíznak az 5-6 tonnás kukoricahozamban, hazánk nagy részén a példátlan aszály nyilvánvalóan visszafordíthatatlan károkat okozott az állományban. Közben a hazai vetésterület is soha nem látott mélypontra, 670 ezer hektárra zuhant idén.
Az európai kukoricatermesztő övezet látványosan északabbra tolódott, aminek az a következménye, hogy – miközben a szlovák vagy lengyel gazdák egyre nagyobb kedvvel vetik – a kultúrának Magyarország délkeleti vidékén aligha lesz biztos jövője. Idén is sok olyan termesztőről hallani, akik már augusztus első felére lesilóztatták az állományukat, mert nem látták értelmét megvárni az őszi betakarítást.
Ilyen körülmények között néhány gazdának menekülőutat jelenthet a kukorica szokatlan formájú hasznosítása. A nyár második felében gyakori szereplője a híreknek a Csongrád-Csanád megyei Kiszombor, ahol rendszeresen kukoricalabirintust hoznak létre a szélesebb közönség szórakoztatására, idén például 4,5 hektáron. Az útvesztő most mesebeli kalandokkal várja a látogatókat, egészen augusztus 22-ig.
6–8 tonna hektáronként a minimum
Az ötlet első megvalósítására 2008-ban került sor a településen, és azóta is nagy sikernek örvend. A környék egyik legnépszerűbb turistacsalogató attrakciójává vált, ami természetesen bevételt is termel, bár a belépőket 1000 és 2000 forintos adományok formájában értékesítik. A labirintus teljes hossza 2,5 kilométer, és mivel tele van zsákutcával, a gyerekeknek meglehetősen könnyű eltévedniük benne.
Bár egy ilyen útvesztő valóban képes forintmilliókat termelni, nyilvánvalóan nem minden termesztő állhat rá erre az útra. Számukra marad a fejvakarás és a kalkulálás, hogy a cirok, vagy esetleg egy másik kultúra megfelelően helyettesíteni tudja-e a gazdaságtalanná vált kukoricát. Szakemberek szerint a növény esetében 4–5 t/ha a ráfordítások megtérüléséhez szükséges hozam, míg valódi jövedelmet inkább 6–8 t/ha felett ad a kukorica.
Ha valaki mégis labirintusban gondolkodik, annak a megvalósítása természetesen már a vetéssel elkezdődik, hiszen akkor kell (kijuttatási térkép segítségével) kialakítani benne a kívánt mintát. A kanadai Apple Land Station nevű útvesztő például szeptemberben és októberben a leglátogatottabb, két hónap alatt 50 ezernél is több érdeklődőt fogad. A családok ezt egy jó, természetközeli és a gazdákat támogató programnak tartják arrafelé, amit ráadásul a gyerekek is élveznek, ezért sok a visszatérő vendég.
Könnyű eltévedni egy sok hektáros labirintusban:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
