Növénytermesztés
Növénytermesztés

A takácsmácsonya hajdani termesztéséről – Jegyzetek egy kártolómunkás portréjához

A takácsmácsonya hajdani termesztéséről – Jegyzetek egy kártolómunkás portréjához

Agrofórum Online

A Nürnbergi Városi Múzeum gyűjteménye számos olyan portréjáról híres, melyeken szinte megelevenednek a régmúlt korok hétköznapi szereplői.

Ezek egyike bizonyos Georg Weismann néven bejegyzett, 78 éves takácsembert ábrázol, aki különös szerszámot tart a kezében (1. ábra).

1. ábra: Takácsember mácsonyás kézi kártolóval (Nürnberg, 1695)

A kép az ún. nürnbergi lakónyilvántartó könyvekből (Hausbücher der Nürnberger Zwölfbrüderstiftungen) származik, melyekben foglalkozásuk végzése közben örökítették meg a szegényházak lakóit a 15. és 19. század között. A szóban forgó szerszám egy kézi kártoló, melyet a takácsmácsonya szárított virágzatából készítettek. A mácsonyafejeket kereszt alakú fakeretre erősítették (2. ábra), és ezzel végezték a posztó kézi kártolását.

2. ábra: Kézi kártoló feltöltése mácsonyafejekkel (Nürnberg, 1545)

A takácsmácsonya virágzatában – a nemesítés és a domesztikáció során – a szúrós vacokpelyvák csúcsai visszahajlottak (3. ábra), egyúttal ruganyossá váltak, ami alkalmassá tette a posztó borzolására.

3. ábra: A vadon élő erdei mácsonya és a termesztett takácsmácsonya virágzatának összehasonlítása (Hall, 1992 nyomán). A horgas-ruganyos vacokpelyvák tették alkalmassá a növényt a textilipari felhasználásra

A középkori Európában jól ismerték a növényt (4. ábra) és már akkoriban széles körben termesztették.

4. ábra: Takácsmácsonya ábrázolása 1543-ból

Az 1800-as években, Angliában, Franciaországban és Németországban voltak a legfontosabb művelési körzetei, de termesztése ekkoriban Ausztriában is fellendült. 1875-ben például Stájerországban és Felső-Ausztriában együttesen csaknem 100 millió mácsonyafejet arattak le a hozzávetőlegesen 500 hektáros termőterületéről. Hazánkban kevésbé művelték, de Balás Árpád 1876-ban, Rodiczky Jenő 1891-ben, majd Cserháti Sándor 1901-ben megjelent szakkönyveiben pontos leírásokat olvashatunk a termesztési technológiájáról.

Eszerint a növényt közvetlenül a szántóföldre való magvetéssel és palántázással is szaporították. Sok helyen a magot valamely kapásnövény, pl. mák, repce vagy tengeri közé közvetlenül elduggatták, vagy gabona fölé, illetve azok tarlójába is elszórták. A második évben kétszer megkapálták és harmadszorra gyengén feltöltötték. A „mácsonyamívelés” további fontos munkája volt a főhajtás kitörése, miáltal sokkal jobb minőségű fejek képződtek.

Tartós esőzéseknél a szárat tölcsér alakúan átfogó leveleket át kellet szúrni, mert különben az abban felgyülemlett csapadékvíz rothadást okozott. A második év júniusában kezdett virágozni és egész nyáron át jó méhlegelőt szolgáltatott. Mivel a fejek nem egy időben értek, az aratás augusztus-szeptember hónapokban több hétig is elhúzódott. A levágott fejeket szellős padlásokon vagy kukoricagóréban szárították, majd alak és méret szerint osztályozták. Magját madáreleségként, szárát pedig tüzelőszerként is hasznosították. Meleg, napos fekvésű helyeken díszlett jól, igen hideg, hószegény teleken olykor kifagyott. A homokos vályogtalajokon adta a legjobb termést.

Az 1800-as években a kártolóeszközöket gépesítették, de kezdetben a mácsonyát is bevonták a technológiai modernizációba. Az üzemekben a mácsonyafejeket keskeny keretekbe helyezték, melyeket ráerősítettek az úgynevezett bogácsolóhengerre (5. ábra).

5. ábra: Német kártológép mácsonyás bogácsolóhengerrel (1900 környéke)

Ez a henger egy irányba forgott, miközben a mácsonyákkal érintkező szövet sokkal lassabban az ellentétes irányba mozgott, miáltal a szövet felülete bársonyos tapintásúvá vált. Ezidőtájt hatalmas mennyiségű mácsonyát igényelt az európai textilgyártás (6. ábra).

6. ábra: Mácsonyafejek kereskedelmi reklámozása Angliában (19. század)

Bár ekkor még pótolhatatlannak tűnt, később a fémből készült kártolóeszközök kiszorították a takácsiparból és a 20. század második felében Európa-szerte felhagytak termesztésével.

Irodalom

  • Hall A. R. (1992): The last teasel factory in Britain, and some observations on teasel (Dipsacus fullonum L. and D. sativus (L.) Honckeny) remains from archaeological deposits. Circaea 9: 9-15.
  • Pinke Gy. (2016): Kultúrtörténeti botanika. Elfeledett ipari növényünk, a takácsmácsonya. Élet és tudomány 71 (18): 550-553.
  • Rodiczky J. (1891): Az ipari és kereskedelmi növények ismerete és termesztése. Eggenberger-féle Könyvkereskedés, Budapest.
Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hasznos tanácsok a szója termesztéséhez

2024. március 28. 12:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szervezésében idén négy helyszínen nyílt lehetőség a hazai szójatermesztéssel kapcsolatos információk gyűjtésére, tapasztalatcserére.

RADIKÁLIS növekedés, STARTRA kész állományok! - Őszi kultúrák lombtrágyázása biostimulátorokkal

2024. március 28. 05:40

Az antistressz hatóanyagok ma már biostimulátor-komplexekbe integrálva, a klasszikus lombtrágya hatóanyagokkal kiegészítve pótolhatók, amiben a TIMAC AGRO több, mint 60 éves tapasztalattal rendelkezik.

Hozamnövelés környezetbarát módon, avagy a Biotrinsic™ i30 FP mikrobiológiai vetőmagkezelő készítmény

2024. március 22. 17:10

A növények közvetlen környezetében számos, az ő fejlődésükre pozitívan ható, velük szimbiózisban együtt élő mikroorganizmus található. Ezek a hasznos mikroorganizmusok változatos módokon segítik a velük együtt élő növények fejlődését, és így a nagyobb hozamok elérését.

Mikrobiológiai termékek a termésmennyiség-növelés és a minőségjavítás szolgálatában

2024. március 13. 16:10

Marglné dr. Ambrus Helga, az észak-dunántúli régió (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegye) innovatív szaktanácsadója 2 kísérlet bemutatásával szemlélteti az eredményeket, amit partnereink segítségével végzett el.