Idén az évjárati hatás, az időjárás alakulása miatt a szokásosnál 2-3 héttel előbb járunk, előbb kezdődött a betakarítás időszaka. Így aktuálissá válik a tarlók ápolása, művelése is.
A tarlóhántással a tarlómaradványokat részben sekélyen a talajba keverjük, elősegítjük a talaj jobb vízmegtartását, csökkentjük a mélyebb talajrétegek túlságos felmelegedését. Ezen tényezőkön keresztül serkentjük a talajéletet, és nem utolsó sorban alkalmassá tesszük a talajunkat a későbbi növény alá a megfelelő mélységű és módú alapművelésre.
A tarlóhántásnak növényvédelmi célja, jelentősége is van. A felszínre hullott gyommagvak és a betakarításkor elhullott kultúrnövénymagvak a sekély műveléssel gyors csírázásra bírhatók, illetve az évelők újbóli kihajtásra ösztönözhetők. Az ápoláskor a gyomok és az árvakelés mechanikus úton irtható, a talajok gyommagkészlete csökkenthető.
A tarló sekély hántása és indokolt esetben kissé mélyebb ápolása a kártevők (pl. gabonafutrinka) élettevékenységének korlátozása és a tarlómaradványokon áttelelő, illetve azokról fertőző kórokozók szempontjából is jó.
A tarló égetéséről
A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges előírások (50/2008 (IV.24) FVM rendelet) között szerepel a következő:
1.melléklet 6.2.
Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okból van szükség.
Hogy utóbbi pontosan mit jelent, arra a rendelet következő bekezdése ad támpontot, amely szerint:
5.§ (4) Nem minősül az 1. sz. melléklet 6.2. pontjában foglalt előírás megsértésének az, ha az égetésre az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által zárlati károsítókkal való fertőzés miatt hozott hatósági határozatban foglalt, vagy a természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozatban foglalt kötelezettség végrehajtása érdekében kerül sor.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet is egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló, valamint a növénytermesztéssel összefüggő hulladék nyílt téri égetését.
Ettől az előírástól jogszabály eltérően is rendelkezhet (lásd, mint előbb!). A rendelet megsértése esetén környezetvédelmi bírság szabható ki tarlóégetéskor.
Amennyiben hatósági határozat alapján válik szükségessé a tarló égetése, akkor az csak irányított égetés keretein belül történhet, azonban az égetés megkezdése előtt a katasztrófavédelmi kirendeltség engedélyét kell kérni legalább 10 nappal korábban.
Az engedélynek a következőket kell tartalmaznia:
- a kérelmező nevét és címét;
- az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy tábla helyrajzi számmal megadott helyét;
- magának az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc pontossággal);
- az irányított égetés indoklását (hatósági határozat);
- az érintett égetési terület nagyságát (legfeljebb 10 ha);
- az égetés folyamatának pontos leírását;
- az égetést végző személy(ek) nevét és címét;
- az égetés felügyeletét biztosító személy(ek) nevét, címét, valamint telefonszámát;
- a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedések módját;
- a helyszínen tartott tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.
A hatóság öt napon belül elbírálja a kérelmet. Az alábbi szabályokat szigorúan be kell tartani az égetés során:
- A tarlót egy időben minden oldalról meggyújtani tilos, biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehetőségét.
- Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos.
- Legalább három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres védőszántást kell alkalmazni.
- Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni.
- 10 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani.
- Egyszerre csak egy szakasz égethető.
- Az égetés idején a területnagyságától függetlenül a tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
- A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve, ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani.
- Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani.
Benécsné dr. Bárdi Gabriella
Neutex Bt., Gödöllő
(Fotó: congerdesign/Pixabay)
Cikkünk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2024/08-as számában olvasható.
