A kalászos gabonákat – főképp az őszi vetésűeket – a jelenlegi időszakban meglehetősen sok stressz (vírusos és gombás betegségek, mechanikai sérülések, szélsőséges hőmérséklet, tömény vegyszerek, víz és tápanyaghiány) éri. Ennek természetesen megvannak a jelei is a lombozaton sárgulások, foltok, elhalások alakjában. Nagyon fontos egyértelműen azonosítani az egyes elváltozások okait, hiszen egyesek ellen (már) nem tudunk érdemben semmit sem tenni, míg mások esetében igen. Ahol van még lehetőségünk a növények állapotának javítására, ott sem mindegy, hogy mivel, hogyan tesszük.
Többféle ok – Többféle tünet – Többféle megoldás
A kalászos gabonák lombozatán tavasszal ezernyi ok miatt alakulhatnak ki, vagy korábbi történések nyomán maradhattak ott különböző levél foltosságok és elhalások. A téli fagy is okoz részleges, vagy akár teljes levélzetpusztulást. Felismerni viszonylag könnyű, a fagy elmúltával képződött lombozaton nyoma sincs a fagy okozta, döntően levélvégeket érintő elszáradásnak. A fagy okozta elváltozások ellen jelen időszakban nem tudunk mit kezdeni, az elhalt levél szövet feltámasztása utólag már nem lehetséges.
A műtrágyák mind szilárd, mind pedig folyékony formában okozhatnak perzselést. Ezek nagyon éles vonallal határolt, kontúr, udvar nélküli foltok, vagy teljes levélcsúcsot érintő elhalások. Szilárd műtrágya esetén a csapadék hiánya, illetve a kis mennyiségű harmat miatt kialakuló igen tömény oldat okozza a perzselést. Folyékony műtrágyák esetén sokszor a túlzott töménység, a kelleténél magasabb hőmérséklet a ludas a perzselés kialakulásában. Ugyanakkor ezek a perzselési tünetek is viszonylag könnyen felismerhetőek, általában nem téveszthetők össze könnyen más eredetű foltokkal.
Az egyes fitopatogén kórokozók kártétele a gabonák lombozatán általában jellegzetes, az adott kórokozóra jellemző foltok alakjában jelentkezik. A kórokozók az adott növényállományban sokszor csak bizonyos pozíciójú részeken lépnek fel, viszont ott egy – egy adott levélen teljesen véletlenszerű az elhelyezkedésük. Jelen időszakban, tavasz elején az áttelelt kórokozók szinte kizárólag azokon az idős leveleken tartózkodnak és okoznak tüneteket, amelyeket még korábban, akár ősszel megfertőztek. Viszont a fertőzött leveleken a tünetes foltok elhelyezkedése teljesen véletlenszerű.
A kórokozók esetében néhány fajnál a patogén gomba szövedéke (lisztharmat gombák esetén), illetve a kórokozó ivaros, vagy ivartalan úton képződött spórákat tartalmazó termőtestei is jelen vannak, amely egyértelművé teszi a kialakult foltok eredetét. Kórokozók fellépése esetén az adott kórokozó ellen az adott környezeti feltételek (hideg,….) hatékony fungicidek alkalmazása a megoldás. Ugyanakkor a fungicidek használata más eredetű levél foltok esetében nemcsak pénz kidobás, hanem a növény további felesleges stresszelése is, amely valamilyen szinten a termésben később meg fog mutatkozni.
Élettani levélfoltosságok
A tavasz folyamán gyakran alakulnak ki olyan körülmények, amikor a gabonák éheznek. A különböző tápelemek részleges hiányát gyakorta kíséri a víz hiánya is, de élettani foltosságokat okozó tápelem hiány kialakulhat túlzottan vizes, levegőtlen talajállapotok következtében is. Az így kialakult levélfoltosságok, levélcsúcs száradások esetében közös pont, hogy – ellentétben a kórokozók fellépésével – a levél foltosságok elhelyezkedésében mindig van valamilyen „rendszer”.
Igen gyakori, hogy a levelek a csúcsuk felől kezdenek el pusztulni. Eleinte apró, legfeljebb 1 milliméteres vizenyős foltok vehetők csak észre, amelyek később elszáradnak. A foltok fokozatos növekedésével a levél csúcsa egy idő után elszárad és a tünetek kialakulása a levél alapja felé folytatódik. Gyakori az is, hogy – főképp széles levelű fajták esetében – ezek a tünetek a levél hajlása környékén alakulnak ki először.
Az élettani eredetű levélfoltosságok leginkább a gyors tavaszi felmelegedés idején jelennek meg, amikor a növény hirtelen nagyon gyorsan kezd el fotoszintetizálni, növekedni, fejlődni és ezen folyamatok során némi káros oxidatív anyagokat is termelni. Ezeket az anyagokat egy egészséges növény igen gyorsan lebontja, így a növényi szövetek károsodása nem tud bekövetkezni. A „méregtelenítésért” felelős enzim rendszer kialakításához, működtetéséhez egyes mezo- és mikroelemek jelenléte nélkülözhetetlen. Kellő mennyiségű, felvehető állapotban levő réz, cink és mangán nélkül a károsodott növényi szövetek előbb – utóbb elhalnak, amely levélfoltosság, illetve levélcsúcs száradás formájában mutatkozik meg.
Részben ezen okok miatt is célszerűbb tavasszal a gabonák fejtrágyázása során a tiszta nitrogén helyett a komplex, a kalászos gabonák ilyen igényeit is figyelembe vevő, speciális műtrágyák használata. Száraz, vagy szélsőségesen nedves talajállapotok esetén persze képtelen lesz a gabona állomány a gyökérzetén keresztül felvenni a szükséges tápanyagokat. Száraz talajban egyszerűen nem tudnak oldatba menni a tápanyagok, mivel hiányzik az oldószer, azaz a víz. Nagyon nedves, levegőtlen talajokban jelen lehetnek ugyan a szükséges tápanyagok, de olyan, vízben oldhatatlan alakban, amelyet a növények vagy nem,vagy csak nagyon nehezen tudnak hasznosítani. Ilyenkor az adott növény igényeihez leginkább passzoló, speciális lombtrágyák használata a helyes megoldás.
