A Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a holland érdekeltségű Talajtáp és a Magyar Kukoricaklub szervezésében és támogatásával megvalósult rendezvényen a fenntartható növénytermesztés és a talajtermékenység megőrzésének kérdése került a középpontba. A nemzetközi konferencián kitekintést kaphattunk mind a holland, mind a magyar talajgazdálkodást érintő legfontosabb folyamatokra, a fenntarthatóság irányába mutató növénytermesztési tendenciákra.
A konferencia közönsége
Gajus Scheltema nagykövet (Holland Királyság Nagykövetsége) megnyitójában kiemelte a magyar–holland agrárkereskedelem fontosságát, majd kitért az intenzív mezőgazdasági gyakorlat talajokat érintő káros hatására és az európai talajállapotokra. Hollandia elkötelezett a fenntartható gazdálkodás iránt, amely a talaj szervesanyag-visszapótlásán keresztül az egészséges élelmiszer-előállítás kulcsa. A konferenciára érkezett holland szakértők saját tapasztalataik megosztásával is az európai természeti értékek, erőforrások megőrzéséhez, az együttműködés kibővítéséhez kívánnak hozzájárulni.
Gajus Scheltema holland nagykövet
Vancsura József a GOSZ elnöke köszöntőjében szintén a talaj-növény-környezet rendszerének fenntartható egyensúlyáról beszélt. Mint elmondta, e tekintetben a konferencián elhangzó előadások a talaj tápanyagszolgáltató képességére, a talajszerkezetre és a hasznos mikrobiológiai szervezetekre fókuszálnak.
Vancsura József a GOSZ elnöke
Szépe Ferenc a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője az agrárágazatot érintő aktuális kérdések közül a gabonapiaci kilátásokat, az öntözésfejlesztési támogatást és a termeléshez kötött támogatásokra vonatkozó változásokat ismertette. 2016-ban hazai betakarítási rekordok születtek több szántóföldi kultúra esetében is. A búza hozama 1988 óta nem volt ilyen magas, árpából, kukoricából történelmi rekordok születtek. A gabonák hazai árát a nemzetközi folyamatok határozzák meg. Mind hazai, mind világviszonylatban bőséges gabonakészletek halmozódtak fel. Az ez évi terméskilátásokat Európában és USA-ban a hótakaró hiánya miatti fagykárok ronthatják.
Szépe Ferenc a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője
A klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése érdekében öntözésfejlesztési pályázat kidolgozásában vett részt az FM. A Vidékfejlesztési program keretében 49,7 milliárd forint áll rendelkezésre öntözésfejlesztésre.
A termeléshez kötött támogatások 2016-ban gyümölcsültetvény, zöldségnövény és szemes fehérjenövény esetén voltak népszerűek. A termeléshez kötött támogatásokkal kapcsolatos változások többek között a burgonyatermesztést is érintik.
A talaj szerepe kettős: egyrészt élelmiszer-termelésünk alapja, másrészt az ökoszisztéma szolgáltatások kiindulási pontja – mondta el a Hollandiából érkezett Wijnand Sukkel kutató (Wageningen Plant Research, Wageningen University & Research). A degradációs folyamatok és a klímaváltozás együttes hatása súlyos veszélyt jelent talajainkra. A szerkezet romlása számos esetben a nehéz mezőgazdasági gépek okozta tömörödésre vezethető vissza. A termékenység mérséklődése, a szikesedés, a szervesanyag-tartalom csökkenése és a patogén szervezetek nagyobb arányú megjelenése negatív hatást gyakorol az előállított élelmiszer mennyiségére és minőségére. A káros folyamatok visszafordításában kulcsszerepe van a szervesanyag-visszapótlásnak és a megfelelő vetésforgó kialakításának.
Wijnand Sukkel kutató, Wageningen Plant Research, Wageningen University & Research
Pirkó Béla az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet tudományos segédmunkatársa a talajok környezeti állapotának értékelése agronómiai szempontok alapján című előadását a talaj ökológiai és emberi tevékenységhez kötődő funkcióinak bemutatásával kezdte. A tápanyag-utánpótlás környezeti hatásainak megítélésével kapcsolatosan kiemelte a tápelem-mérlegek és a talajok tápanyag-ellátottságára vonatkozó egyidejű vizsgálatok fontosságát. Bemutatta az egyes európai országok 1991 és 2005 közötti nitrogén- és foszformérlegének alakulását, majd ismertette a magyarországi felszín alatti vizek minőségének jellemzőit. A legtöbb nyugat-európai ország pozitív nitrogén mérleggel rendelkezik a vizsgált 25 év során, Magyarország a sorrendben alulról a 4. helyet foglalja el, minimális pozitívumot mutató mérleget produkál. Ugyanebben az időszakban a foszformérlegünk viszont már a negatív tartományban van. Megállapítható, hogy a magyar tápanyag-utánpótlás jelenlegi gyakorlata nem okoz környezeti kockázatot, azonban agronómiai szempontból nem kedvező, az okszerű műtrágya-felhasználás indokolt.
Pirkó Béla az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet tudományos segédmunkatársa
A felszíni rossz gyakorlat hatása sok év múlva jelenik meg a talajvíz minőségében. A talajvíz nitrátszennyezésével kapcsolatosan az előadó kiemelte, hogy a különböző területhasználatok (erdő, gyep, szántóföld, gyümölcsös, település) közül a települések alatti viztestek szennyeződése a legnagyobb, mely a csatornázatlanságból adódik.
A mikrobiális talajoltók hatását befolyásoló talaj–növénytani tulajdonságokat elemző előadását Bíró Borbála a SZIE Kertészettudományi Kar egyetemi tanára a talajdegradációs folyamtok bemutatásával kezdte. Hangsúlyozta, hogy a talaj feltételesen megújuló és megújítható erőforrásunk, melynek állapota nem megfelelő használat esetén romlik, a pusztulás visszafordíthatalan. Paradigmaváltásra van szükség a talaj megőrzése, a fenntartható élelmiszer-termelési rendszerek kialakítás érdekében. Ez azt jelenti, hogy a növényvédőszer- és műtrágyafelhasználás csökkentésére és kiváltására irányuló ökoszisztéma szemlélet alapján kell a mezőgazdasági tevékenységet folytatni, amely mikrobiális oltóanyagokat és komposztokat, a fermentációs technológiákat, valamint növényi és algakivonatok felhasználását helyezi a középpontba. A talaj és a növény vitalizálására, azaz biotizáció érdekében hasznos mikroorganizmus termékek alkalmazhatók. Ezek közé tartoznak a nitrogén, foszfor és mikroelemek felvételét javító biotrágyák, a növénynövekedést serkető hormonok, a fitostimulátorok, valamint a biológiai kontroll ágensek (pl. Trichoderma gombák), azonban nem szabad megfeledkezni a szervesanyag-pótlás fontosságáról sem.
Bíró Borbála a SZIE Kertészettudományi Kar egyetemi tanára
Czégéni Péter beszerzési vezető (Agrifirm Magyarország Zrt.) a Royal Agrifirm Group tevékenységének bemutatását követően a világ gabonapiaci aktualitásait elemezte.
Czégéni Péter beszerzési vezető, Agrifirm Magyarország Zrt.
A rendezvény Martijn Homan, Holland Királyság Nagykötsége zárszavával fejeződött be. A mezőgazdasági tanácsos összefoglalójában hangsúlyozta, hogy az agráriumban paradigmaváltásra van szükség. A konferencia alkalmat teremtett a tapasztalok cseréjére, a tudás megosztására. Az előadások rávilágítottak arra, hogy mekkora kockázat rejlik abban, ha a termelés során nincs meg az egyensúly, a kivont természeti tőke visszapótlása nem történik meg. A megfelelő mértékű befektetésre szükség van, a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása sem képzelhető el e nélkül.
Martijn Homan, Holland Királyság Nagykötségének mezőgazdasági tanácsosa
(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)
