Növénytermesztés

Hibák a terménygázosítás során

Agrofórum Online

Ez év tavaszán meglehetősen nagymértékben megemelkedtek a különböző gabonák, a kukorica és az olajos növények magjai esetében a tőzsdei árak. Ahogy az várható volt, megélénkült a szemes termények iránti kereskedői érdeklődés is és megindult a raktározott termények értékesítése is. Egyes esetekben ez csak megindult volna, de a már eladott áru mégsem tudott útnak indulni a benne tartózkodó, a vevő által nem igazán kívánt raktári kártevők jelenléte miatt.

A raktári károsítók jelenléte miatt meghiúsuló üzletek mind az eladónak, mind pedig a vevőnek gondokat okoznak. Anyagi természetűeket és nem is kicsiket. Nyilvánvalóan az eladott áru kártevő mentességéért az eladó felel, Ugyanakkor gyakori eset az, hogy a betárolt és esetleg már értékesített termények vizsgálatát, a raktári károsítók jelenlétének felderítését csak az utolsó pillanatban és nem kellő hozzáértéssel hajtják végre. Hideg időben egy korábbi gázosítás után a terményben maradt elhullott károsítók és az élő, de mozdulatlan, dermedt kártevők közti különbséget egy kapkodva elvégzett vizsgálat pl. sok esetben nem mutatja ki.

Ennél jobb búvóhely a kártevőknek nem is kell

A már biztosan fertőzött szemes termények kártevő mentesítésére a leghatékonyabb megoldás még napjainkban is a fertőzött tételek (és szűkebb környezetük!) foszforhidrogén gázzal történő fertőtlenítése. Ez a folyamat viszont időnként sikertelen. Dacára annak, hogy ténylegesen rendkívül toxikus hatóanyag került felhasználásra és elméletileg minden érintett fél azon volt, hogy a fertőtlenítés eredményes legyen. A gázosítás sikertelenségének ezernyi oka lehet. Összegyűjtöttünk néhányat a leggyakoribb hibák közül, hogy ezek figyelembe vételével a jövőben minél kevesebb alkalommal kelljen meghiúsult gázosítás miatt jól fizető üzleteket elbukni.

Alapvetően a gázosítások vagy azért sikertelenek, mert maga az irtási folyamat szenvedett el valamilyen hibát, vagy pedig azért, mert a sikeres gázosítás után a fertőtlenített tétel visszafertőződött. Mind a két esetben a gazdálkodó és az egészségügyi gázmester részéről is történhetnek olyan mulasztások, hibák, amelyek a sikertelenségért felelősek.

A kikerülhetetlen rezisztencia

A különböző növényvédő szerek elleni rezisztencia jelensége szinte minden, növényvédelemmel foglalkozó szakember számára ismert. Kevesen tudják viszont, hogy a mérgező gázok, így a foszforhidrogén ellen is létezik rezisztencia. Hazánkban is vannak helyenként olyan, döntően Tribolium confusum és Tribolium castaneum populációk, amelyek a foszforhidrogén gáznak a letális dózisnál sokkal magasabb koncentrációját is minden károsodás nélkül elviselik. Leginkább abból a tényből lehet rájönni egy adott kártevő populáció rezisztens jellegére, hogy a fertőtlenítés után gyakorlatilag minden egyed életben marad. Nyilvánvalóan ha csak a gázosítás után derülhetne csak ki a rezisztencia, akkor a gázmesterek nem lennének hibáztathatóak a kudarcért. Viszont már kapható gázosító szer gyártó cég által forgalmazott olyan ellenőrző csomag, amellyel néhány begyűjtött kártevőről eléggé gyorsan kideríthető, hogy rezisztens-e a foszforhidrogénre. Ha ezt a gázmester nem használja és megpróbálja gázzal kiirtani a rezisztens kártevőket, úgy a sikertelenség neki felróható.

Mi a teendő gázra rezisztens károsító észlelésekor? Semmi esetre sem az, hogy a gázosítást az engedélyezett maximális koncentráció feletti mennyiséggel végezzük el. Ez igen veszélyes mind az emberekre, mind pedig a raktárra is, hiszen könnyedén kigyulladhat. Szerencse ilyenkor a szerencsétlenségben, hogy a gázra rezisztens populációk általában más, kontakt készítményekre rendkívül fogékonyak. Ezekkel lepermetezve az árut megfelelő idő elteltével az már forgalom képes lesz. Szerencsére a rezisztens populációk hazánkban még meglehetősen ritkák, de elterjedésükkel számolnunk kell.

Kommunikációs zavarok

A gázosítást mindenképpen meg kell, hogy előzze egy helyszíni szemle még akkor is, ha az illető gázmester már szinte hazajár az illető termény raktárba. Ennek során mind a gazdaság képviselője együtt meg kell vizsgáljanak mindent, amely a termény fertőtlenítését befolyásolhatja. A terményt, a raktárat, valamint a környezetét is! Általában ilyenkor szokott a hibás kommunikáció, bizonyos dolgok elhallgatása, egymás félre informálása olyan helyzetet előidézni, amely a gázosítás eredménytelenségéhez vezet. Elméletileg mind a termény eladójának, mind pedig a fertőtlenítést végző gázmesternek az az érdeke, hogy amennyiben lehetséges, akkor a gázosítás végre legyen hajtva és az eredményes is legyen.

Van nagyon sok olyan szituáció, amikor a fizikai és biológiai törvényszerűségek lehetetlenné teszik a gázosítás eredményes végrehajtását. Ilyenkor felesleges a kiskapukat keresni, illetve az ilyen körülmények jelenlétét elhallgatva a fertőtlenítést az ellehetetlenítő körülmények ellenére végrehajtani. Néhány példa azokra az esetekre, amikor a gázosítás végrehajtása eleve eredménytelen lesz:

Szerfás szükségtároló, kiszóródott terményhalmok

Túlságosan hideg, netán fagyos körülmények között végzett gázosítás. A felhasználandó készítmények csomagolásán a gázosításra alkalmas hőmérsékleti tartományok és a hozzájuk tartozó dózisok egyértelműen fel vannak tüntetve. Ezektől nem célszerű eltérni, mivel könnyedén hatástalanságot eredményezhet. Jelen időszakban, a tél végén gyakori az az eset, hogy a raktáron kívül tavasz van, de benn a raktárban még tél, A hűvös hónapok alatt lehült terménynek hatalmas a hőkapacitása és lehet, hogy olyan hideg még, hogy a gázosítás eredményes végrehajtását lehetetlenné teszi.

Alulról ázó, nedvesedő raktár

Sok esetben a termény állapota sem teszi lehetővé az eredményes terménygázosítást. A beázott, kemény rétegekben összeállt termény alkalmatlan nem csak a gázosításra, hanem sokszor az értékesítésre is. Az összecementálódott, sokszor már csírázó termény rétegekbe, göbökbe nem tud a gáz bejutni, így benne, vagy az összeállt rétegek alatt a károsítók zavartalanul tovább élhetnek. Nem elég ilyenkor az összeállt rétegek fellazítása, az ilyen részeket el is kell távolítani az áruból.

Jó néhány esetben a raktár maga teszi lehetetlenné az eredményes gázosítást. Sok olyan ú.n. szükségtároló van még mind a mai napig használatban, amelyek megépítésük pillanatában eleve nem raktárnak készültek, vagy ha annak, úgy már akkor alkalmatlanok voltak a raktározási funkcióra. Az emberi tartózkodásra épített épületek későbbi raktárrá alakítása csak látszólagosan oldja meg a raktározás problémáit. Ezek a létesítmények gyakorta eleve olyan szerkezetűek, hogy hatékony szigetelésük lehetetlen. Nem megfelelő szigetelés mellett a gáz elvész, nem tudja kifejteni irtó hatását. Előfordul helyenként az is, hogy az épület egy része még eredeti funkciójában szolgál. Élnek, laknak, dolgoznak benne. A másik részén meg ott a termény, amelyet esetleg csak egy ki tudja milyen fal választ el az ott levő emberektől. Értelmes gázmester itt nem vállal el semmiféle munkavégzést.

A raktárak beázása eleve lehetetlenné teszi a bennük tárolt termény gázosító szerekkel való kezelését. Akár a megszokott módon felülről, akár a környező talajszintnek a padlónál magasabb volta miatt alulról ázik is a gázosítandó raktár, ott fémfoszfid hatóanyagú szert alkalmazni élet-, tűz-, sőt robbanás veszélyes. Javasolt kerülni az olyan „szakembereket”, akik egy ilyen helyen is hajlandóak elvégezni a fertőtlenítést.

Akármilyen kizáró tényező merülne is fel, amely kérdésessé tehetné a gázosítás sikerességét, mindenképpen fontos, hogy a gazdák őszintén mutassanak meg mindent, mondjanak el a terményről a raktárról is minden fontos információt, ugyanakkor a gázmesterek se hallgassák el egyetlen problémánál sem azt a tényt, hogy az meghiúsíthatja a fertőtlenítés sikerességét.

Ha egyik felsorolt, vagy más, itt fel nem sorolt, de a gázosítás hatásosságát kizáró ok sem merült fel és a gázosítás eredményes volt, a jelen levő kártevők elpusztultak, még mindig fennáll annak lehetősége, hogy az elszállítás idejére ismét lesznek benne élő károsítók.

A visszafertőződés problémája

A gázosításnak van egy alapvető tulajdonsága: Nincs semmiféle tartós hatása. A gáz – amíg jelen van – kifejti a károsítókra a toxikus hatását, de a szellőztetést követően már egyetlen molekula sem lehet jelen. Ha nincs már jelen a terményben az alkalmazott gáz, akkor a kártevők is vissza tudnak települni. Feltéve, hogy van honnan a gázosított területre bevándorolniuk.

A terménygázosítás önmagában csak a gáztérben levő károsítókkal végez. Viszont egy raktárban bőségesen, sokszor több ezer négyzetméternyi olyan felület van, ahol károsítók ideiglenesen elbújhatnak. Lehet ez a kártevő rezervoár akár egy másik tételnyi termény is. Lehet ez a raktár tartó szerkezete, de lehet a raktár közvetlen szomszédságában is bármi, ahol raktári károsítók előfordulhatnak. Ilyen pl. a kiszóródott, rothadó termény, a szárító, tisztító környékén levő hulladék halmok, de akár egy szociális helyiség is, ahol valakinek a boltban vett élelmiszerében laknak a károsítók. A helyszíni szemle során a gázmesternek kötelessége ilyenkor figyelmeztetni a gazdálkodót arra, hogy a gázosított termény a gázosítás befejezése után ilyen körülmények között egyáltalán nincs biztonságban.

Megoldás lehet a kiegészítő légtérgázosítás (ha a raktár épülete jól szigetelhető), kiegészítő permetezés és ködképzés (a raktár szerkezeti egységeinek, padozatának, stb. kezelésére), illetve a többi termény egyidejű legázosítása. Mindenképpen meg kell találni azt a megoldást, amely lehetővé teszi a visszafertőződés lehetőségeinek, forrásainak felszámolását. Ennek hiányában a fertőtlenített áru a sikeres gázosítás ellenére is alkalmatlan lesz a kereskedelmi forgalomra, akár a nem éppen olcsó gázosítás többszöri megismétlése ellenére is.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Bő 16 tonna kukorica hektáronként? A KITE Zrt. idén is elérte

2025. október 15. 16:10

Hogyan lehet évjárattól függetlenül magas jövedelmet elérni a növénytermesztésben? Erre a kérdésre is választ kaptak a gazdálkodók a KITE Zrt. rendezvényén.

A vetőmag az első lépés az úton. Ön dönt, merre indul.

2025. október 14. 10:10

A szélsőséges klímához alkalmazkodó tavaszi vetésű növények szerepe egyre jobban felértékelődik. De mely fajták teljesítenek a legjobban gazdaságszinten?

A talajtömörödés elkerülhető – fenntartható technológiák és gazdaságos megoldások a KITE-nél

2025. október 10. 16:10

„Irányt mutatunk – fókuszban a megoldások” címmel került megrendezésre 2025. október 7-én és 8-án a KITE őszi szántóföldi bemutatója, melynek központi témája a fenntarthatóság volt.

Ha tél, akkor körteszezon

2018. október 5. 04:04

A körte évszázadokkal ezelőtt sokkal jelentősebb szerepet játszott az emberi táplálkozásban, mint manapság. Sok helyen alapvető élelmezési cikknek számított, sokkal inkább, mint az alma.

50 ezer tonna gabonát foglaltak le, botrányos körülmények közt tárolták, meg is etették volna a fogyasztókkal

2025. október 16. 09:10

Ritka mértékű hanyagságra vall egy nagyvállalat raktározási eljárása, amely során teljesen tönkrement a hatalmas gabonakészlet.

Raktári kártevők terménytételben történő elszaporodását, elhelyezkedését befolyásoló tényezők elemzése

2018. december 2. 04:38

A raktári kártevők elleni sikeres védekezés alapja a célszervezetek biológiai, ökológiai igényeinek ismerete. A kártevők előfordulását befolyásoló tényezőegyüttesből a nedvesség és a hőmérséklet hatása a legmeghatározóbb.

A raktározás kártevői

2019. január 2. 06:28

A raktári kártevők ellen a védekezés legolcsóbb és legkönnyebb módja a bejutás megelőzése. A raktári károsítók három nagy csoportba oszthatók – bogarak, lepkék és atkák közé –, melyek aktív vagy passzív úton települhetnek be.