Növénytermesztés
Növénytermesztés

Klímaváltozás okozta hatások a növénytermesztésben – megoldási utak

Klímaváltozás okozta hatások a növénytermesztésben – megoldási utak

Agrofórum Online

A BIOFIL Klíma talajoltó baktérium készítmény a legújabb innováció a mikrobiológiai talajoltó termékek körében. A terméket speciálisan a klímaváltozás szélsőséges hatásainak a talajban okozott kártételének mérséklésére fejlesztették ki. A termék 2021-ben került piacra, és mind a hazai mind a külföldi piacokon egyedülálló ilyen képességű, elő baktérium sejteket tartalmazó talajoltóanyag. Az első szántóföldi eredmények rendkívül biztatóak. Ezért vettük fókusz alá a klímaváltozást szakmai kerekasztal keretében az AGROmashEXPO rendezvényén.

A klímaváltozás okozta stresszhatások érzékenyen érintik a növénytermesztést. A kiegyenlítetlen csapadékeloszlás és a hőmérséklet növekedése többségében negatívan befolyásolja termesztett növényeink termésátlagait és a gazdaságossági megtérüléseket is. Milyen tapasztalások, illetve milyen megoldási utak vannak e tekintetben? Ezt a témát jártuk körbe szakemberekkel.

Dr. Pénzes Éva

A beszélgetést Dr. Pénzes Éva a TERRAGRO Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója vezette.

Mit tapasztalunk a klímaváltozást illetően? Milyen adatok, tendenciák mutatják a klímaváltozás hatását?

Dr. Lakatos Mónika

Dr. Lakatos Mónika klimatológus (Országos MeteorológiaiSzolgálat)

Globálisan melegedő környezetben élünk, az éghajlati rendszer minden elemét érintik a változások. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) ellenőrzött, homogenizált mérései szerint 1901 óta 1,2 °C-ot nőtt az évi középhőmérséklet Magyarországon. Az éves csapadék mennyisége a 20. század elejétől tekintve némileg csökkent, az elmúlt évtizedekben viszont növekedés figyelhető meg. Nőtt a csapadékintenzitás, főként nyáron, a legutóbbi évek csapadékviszonyait szélsőségesség jellemzi. A legszárazabb évek az ezredforduló után fordultak elő, ami növekvő aszályhajlamra utal. Megváltozott a hőmérséklet és a csapadék évi menete. Szárazabbá vált a március és az április, az első két őszi hónapban viszont több a csapadék. A meleg-száraz éghajlati kategóriába eső területek térnyerése szembetűnő. Míg a korábbi normál időszakban az ország területének 10%-a esett ebbe, addig ma közel 60%-a.

Bidló Gábor

Bidló Gábor terménypiaci szakértő, termelési igazgató (Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt.)

Klimatikus változások jelentős hatást gyakorolnak a magyarországi növénytermesztésre. Az elmúlt harminc évben folyamatosan gabona- és olajosmag export pozíciója volt hazánknak. Az uniós csatlakozásig  a fekete-tengeri kijárat volt legfontosabb értékesítési csatorna, ahol évente 2-6 millió tonna termény került eladásra. Az elmúlt években az EU-n belüli értékesítés került előtérbe, amit a kedvező csapadék és hőmérsékleti körülmények tettek lehetővé. Kiemelten fontos célpiacunk Olaszország, ahova a gabonaexport mintegy 30-40%-a kerül. E célpiac azért is alakulhatott ki, mert az észak-olasz területeken is csak öntözés mellett lehet kukoricát termelni és ez a terület nem elegendő az ellátáshoz. Hazánkban a kukorica termesztés mindig fontos volt, de míg 25-30 éve még északi irányba, Lengyelországba vagy Csehországba mi voltunk a fő szállítók, ez mára megszűnt és ez a két terület is nettó exportőrré, versenytársunkká vált a kukorica termesztési övezet északabbra tolódásával.

Dr. Berényi Üveges Judit

Dr. Berényi Üveges Judit projektvezető, kutató, talajtani szakértő (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet)

A klímaváltozás hatására növekvő gyakoriságú és intenzitású szélsőséges időjárási események (aszály, intenzív csapadékok) mindenképpen stressz jelentenek a talajoknak, azonban nem mindegy, milyen állapotú talajokon következnek be. Ha egy talaj növénytakaróval fedett, jó szerkezetű, humuszban gazdag, élő gyökereket tartalmaz, akkor viszonylag jól ellen tud állni ezeknek a hatásoknak. A probléma abból adódik, amikor takaratlan, már leromlott (elporosodott, tömörödött, szerkezet nélküli) talajokat érik ezek a szélsőséges események. Ilyenkor megnövekedett erózióval, a táblán pangó vízzel vagy szélsőséges aszályérzékenységgel találkozunk. A szerkezetleromlás jellemzésére a TerraDegra projekt keretében készült OKIR Talajdegradációs rendszer talaj tömörödésre vonatkozó adataira hívnám fel a figyelmet. E szerint minden megyében volt tömörödött talajú mintaterület, 8 megyében volt erősen tömörödött mintaterület és csak 4 megyében volt olyan mintaterület, ahol nem tapasztaltak tömörödést.

Máté Rózsa

Máté Rózsa kutatási vezető (BIOFIL Mikrobiológiai Géntechnológiai és Biokémiai Kft.)  

A  talajélet, a talajban élő mikrobák, ezen belül is elsősorban a baktériumok és a mikorrhiza gombák rendkívül fontos és egyben pozitív hatással vannak a növényekre egyúttal a növénytermesztésre. A klímaváltozás okozta stressz kedvezőtlenül befolyásolja a növények fejlődését, egyben negatívan hat a gyökér környezetében élő baktériumokra, gombákra is, amelyek különféle tápanyagokkal, nitrogénnel, foszforral, káliummal, mikroelemekkel, vitaminokkal látják el a növényt és segítik a növény megfelelő vízellátását a talaj szerkezetének javítása révén. Ezért nagyon fontos, hogy vigyázzunk a növény és gyökérkörnyezet mikrobiológiai élete közötti egyensúly fenntartására, illetve ha a klímaváltozás okozta stressz, a helytelen művelési módok vagy nem okszerű vegyszerhasználat miatt ez az egyensúly felborul, akkor mikrobiális talajoltással törekedni kell az egyensúly ismételt helyreállítására.   

Hogyan küzdhetünk a klímaváltozás okozta stresszhatások ellen?

Dr. Lakatos Mónika klimatológus (Országos MeteorológiaiSzolgálat)

A jövőbeli éghajlatváltozást regionális éghajlati modellek segítségével vizsgáljuk, figyelembe véve az emberi tevékenység eltérő lehetséges alakulását is. A modelleredmények egyértelműen a XXI. század további melegedését vetítik előre. Az egyes évszakok közül legkevésbé a tavasz, legnagyobb mértékben a nyár átlaghőmérséklete emelkedik. Az éves csapadékösszeg kismértékű növekedésére számítunk, amely elsősorban az őszi és téli évszakok csapadékosabbá válásával magyarázható. A nyári csapadékváltozás bizonytalanabb, nagyobb mértékű, csapadékcsökkenésre és -növekedésre is számíthatunk. A jövőben a rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékok különösen ősszel lehetnek gyakoribbak, míg nyáron a hosszabbá váló csapadékmentes időszakok jelenthetnek kihívást. 

Bidló Gábor terménypiaci szakértő, termelési igazgató (Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt.)

Az időjárás melegedése mellett a csapadék eloszlásának hektikussága is szerepet játszik. A következőkben a cél olyan kultúrák termesztése lehet, amely folyamatosan zöld felülettel borítja szántóinkat, ami a talajok kiszáradását fékezheti, illetve a hirtelen lehulló csapadékot is jobban meg tudja tartani, nem engedi elfolyni a talajfelszínen, egyúttal megvédi a talajt az eróziótól.

Másik lehetőség a fajtaválaszték átalakítása olyan irányba, ami a rövidebb tenyészidejű kultúráknak is elegendő vegetációs időt biztosít. Az őszi vetések egyre szárazabb körülmények közé kerülnek, ami a csírázási és a kezdeti fejlődési lehetőségeket rontják. A csapadék eloszlásának hektikussága miatt a betakarítás időpontját is egyre nehezebb meghatározni. Ezen kihívásokkal szemben a rendelkezésre álló csapadékot jobban hasznosító fajták kellenek, az alapvetően más környezetben kialakult fajták használata helyett hazai nemesítésű, az itthoni adottságokhoz jobban alkalmazkodó fajtákra van szükség.

A felmelegedés csökkentheti a hozamokat is, ezért célszerű nagyobb értékű szántóföldi kultúrákat termeszteni,  ezáltal a kisebb hozammal is legalább változatlan, de jobb esetben magasabb árbevételt lehet elérni.  

Dr. Berényi Üveges Judit projektvezető, kutató, talajtani szakértő (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet)

Mind a kibocsátás-csökkentés, mind a káros hatásokhoz való alkalmazkodás szempontjából fontos szerepet kap a talajművelés és a szervesanyag-gazdálkodás. Amikor az aszály szóba kerül, az alkalmazkodás egyik elemeként az öntözés jut sokak eszébe. Fontos, hogy az öntözéssel érintett területek talaja is jó és stabil szerkezetű legyen, különben az öntözővíz sem tud hasznosulni a talajban. Fontos, hogy a talajművelést csak az adott műveletre optimális nedvességállapotban végezzük, ehhez rendszeresen ellenőrizzük a talajállapotot. A menetszámcsökkentés, a forgatás kerülése és a talaj minél kisebb taposása a talajélet, a szerves anyag megőrzés és a szerkezet megóvása miatt javaslandó technológiák. A táblát minél hosszabb ideig fedje növény, alkalmazzunk takarónövényeket vagy hagyjunk szármaradványt a talaj takarására. Nehéz univerzális receptet mondani, mert mások a talajok, a mikroklimatikus viszonyok, az egyes gazdaságok adottságai. Ezért célszerű megismerni a talajt, használni a talajvizsgálati módszereket, javítani a feltárt talajhibákat.

Máté Rózsa kutatási vezető (BIOFIL Mikrobiológiai Géntechnológiai és Biokémiai Kft.)  

A klímaváltozás talajra gyakorolt káros hatásai ellen védekezni lehet takarónövények alkalmazásával, forgatásnélküli talajműveléssel és mikrobiológiai technológiai megoldással, bakteriális talajoltással is. Olyan speciális oltóanyagot érdemes használni, melyet kimondottan a talaj szerkezetének, vízgazdálkodásának javítására fejlesztettek ki.

Ilyen a BIOFIL Klíma talajoltó baktérium készítmény, melyet a BIOFIL  Kft. kutatói csapata fejlesztett ki.  A BIOFIL Klíma gondolata több mint 10 évvel ezelőtt született meg, amikor növekedni kezdtek a klímaváltozás szélsőséges megjelenési formái pl. a tartós szárazság vagy a hirtelen lezúduló csapadék.  A cél az volt, hogy kifejlesszünk egy olyan mikrobiológiai terméket, ami a képes enyhíteni a talajban a szárazság stressz okozta hatásokat, továbbá hozzájárul az egészséges, jó vízgazdálkodású talajszerkezet kialakulásához.

A BIOFIL Klíma termék 2021-ben került bevezetésre a piacra.

A BIOFIL Klíma készítmény különlegessége és egyben erőssége, hogy olyan szelektált baktériumokat tartalmaz, melyek nagy mennyiségben képesek speciális vízmegkötő nyálkaanyagokat termelni. A gyökérzetet ezzel bevonva védik a baktériumok  a növényt a kiszáradástól. Másrészt, főleg homokos talajoknál,  az aggregátum (talajmorzsa) stabilitás növelésével javítják a talaj víz- és levegő háztartását.  A BIOFIL Klíma elporosodott talajok esetében is hatékony az erózió ellen a porszemcsék összeragasztásával. A Debreceni Egyetem által, elporosodott csernozjom talajon végzett szántóföldi kísérletben a BIOFIL Klíma kezelés hatására a morzsafrakció aránya 21 %-ról 48 %-ra nőtt, míg a por frakció 73 %-ról 51 %-ra csökkent.

A BIOFIL Klíma pozitív tulajdonságai természetesen a terméseredményekben is megmutatkoznak. 

Ráckevén, 0,5% alatti humusz tartalmú homoktalajon alkalmazták kukoricában. A kezelt területen 7,6 tonna, míg a kontroll területen 5,2 tonna volt hektáronként a termésátlag.  Ez a 2,4 t/ha terméstöbblet hektáronként kb.   178 000 Ft többletprofitot   jelentett a kezelésnek köszönhetően.

Összefoglalva a BIOFIL Kft. kifejlesztett egy teljesen újszerű mikrobiológiai talajoltó terméket a klímaváltozás talajra gyakorolt hatásainak enyhítésére. Az első piaci év tapasztalatai nagyon pozitívak, reményeink szerint sok gazda számára nyújt majd segítséget a BIOFIL Klíma Talajoltó baktérium készítmény elsősorban a leromlott szerkezetű (pl. porosodott) vagy homokos talajokon.

Milyen fontos tanácsokat fogalmaznának meg a résztvevők a klímaváltozás elleni küzdelmet illetően?

Dr. Lakatos Mónika klimatológus (Országos MeteorológiaiSzolgálat)

A mezőgazdaság egyike a klímaváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazatnak, emiatt fontos, hogy az éghajlati információk beépüljenek az alkalmazkodással kapcsolatos döntéshozatalba. Ezért javasolt az agrometeorológiai információk pontos nyomon követése, mely segíti a növénytermesztési technológia optimális megvalósítását. Ezt az OMSZ mérésekkel és modellszimulációkkal, valamint aktuális agrometeorológiai információk közzétételével is támogatja. Várhatóan 2022 márciusában az OMSZ megnyitja a KLIMADAT interaktív éghajlati adatbázist, ami Magyarországra 10×10 km-es, valamint megyei és járási léptékben, mérési és modellezett éghajlati információkkal segíti a felkészülést. Az adatbázisról bővebb információ található a https://klimadat.met.hu oldalon.

Bidló Gábor terménypiaci szakértő, termelési igazgató (Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt.)

A kulcs az alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez. Legyen ez a megfelelő növénykultúra és fajta megválasztása vagy például vízmegőrzési talajművelési módok alkalmazása, növénytakarás biztosítása, talajoltó baktérium készítmények használata.

Dr. Berényi Üveges Judit projektvezető, kutató, talajtani szakértő (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet)

A talajtakarás, szervesanyaggazdálkodás, szerkezetjavítás mellett fontos, hogy a gazdák ismerjék meg a talajaikat, merjenek kísérletezni, először akár kisebb területen, hogy melyek azok a megoldások, amelyek a gazdaságukban, a szűkebb régióban sikeresen működnek.

Máté Rózsa kutatási vezető (BIOFIL Mikrobiológiai Géntechnológiai és Biokémiai Kft.)  

A klímaváltozás elleni küzdelmet a növénytermesztésben komplex rendszer alkalmazásával lehet eredményesen folytatni. A BIOFIL Klíma talajoltó baktérium készítmény használata jól illeszkedik a rendszerbe a talajban a vízmegőrzés és szerkezetjavítás hatékony segítésével, a termesztett növény aszály kitettségének csökkentésével.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Összefüggést találtak a kukorica vetésideje, valamint a termésmennyiség és -minőség között

2024. február 19. 16:40

Érésidő szempontjából mely kukorica hibrideket érdemes választaniuk a gazdáknak Magyarországon, ha stabil, netán kiemelkedő termésmennyiségre és -minőségre vágynak? Erre adott választ egy közelmúltbeli előadás.

Magyarországi viszonyokra nemesített kukorica hibridek, kiemelkedő aszálystressztűrő képességgel

2024. február 19. 08:10

Kísérleti eredmények szerint a Limagrain nemesítő cég Danubia kukorica hibridjei 3–7 százalékos „termésmentésre” képesek.

Hogyan hat a direktvetés a terméshozamra? Tanulságos kísérlet zajlott Zalában

2024. február 18. 10:10

Milyen terméshozamok érhetők el direktvetőgéppel kukorica-, árpa-, szója- vagy repcetarló esetében? A Multiva gyakorlati szántóföldi kísérletei ezt is megmutatták.

Takarmányborsó. Kiváló lehetőség méltatlan helyzetben

2024. február 13. 11:10

Az őszi és a tavaszi fajták is nagy terméssel, magas fehérjetartalommal, kiváló utóvetemény-hatással és jövedelemtermelő képességgel hálálják meg, ha bekerülnek a vetésforgóba.

A talajélet fenntartásában is segítséget nyújthat a BIOFIL

2024. február 5. 16:10

A talajjavító készítményeiről ismert BIOFIL Kft. is követi a piaci igényeket. Újdonságokról, a talajélet fenntartását, javítását érintő meglátásokról Ország Csaba kereskedelmi és marketing igazgatóval beszélgettünk a Terragro standján, az idei Agromash kiállításon.

Aszálykárok mérséklésére magyar-vietnámi közös kutatási, fejlesztési projekt ért véget

2022. április 7. 08:03

A magyar és vietnámi mezőgazdaságban egyaránt komoly kockázat a súlyos talajszerkezet romlás, a talaj mikrobiológiai elszegényedése, termékenységének gyors és erőteljes csökkenése.

A savanyú, a normál és a lúgos

2018. március 8. 09:36

A Terragro Kft. termékei nemcsak a növény, hanem a talaj szempontjából is jótékony hatásúak.

Talajélet Videó

Közös nyilatkozat: AGRO.bio Hungary Kft. – TERRAGRO Kereskedelmi Kft.

2018. október 12. 10:53

Az AGRO.bio Hungary Kft. és a TERRAGRO Kereskedelmi Kft. ügyvezetői az alábbi nyilatkozatot adják ki a lent említett termékeikkel kapcsolatban.