Konferencia a magyarországi talajkímélő gazdálkodás jövőjéről címmel zajlott fél napos online rendezvény az UNISECO H2020 nemzetközi kutatási projekt hazai munkatársai kezdeményezésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közös rendezésben.
Az UNISECO Európai Unió által támogatott kutatási projekt 15 országban – köztük Magyarországon – a gazdálkodási rendszerek szereplői és az érintettek bevonásával esettanulmányok keretében vizsgálta az agroökológiai gyakorlatok európai elterjedését befolyásoló gazdasági-társadalmi és szakpolitikai tényezőket, annak érdekében, hogy innovatív ösztönzőket dolgozzon ki.
A hazai esettanulmány a talajkímélő gazdálkodás előmozdításával foglalkozik és azt kutatta, hogy miként lehet talajkímélő gyakorlatokat erősen piac-orientált szántóföldi gazdálkodási rendszerekbe illeszteni a talaj minőségének fenntartása érdekében anélkül, hogy az jelentős negatív hatással lenne az üzemek gazdasági életképességére. A talaj minőségének és mennyiségének fenntartása, valamint a víz talajban történő hatékony megtartása a mezőgazdasági termelés legfőbb erőforrásai. A talaj egészségének megőrzése a gazdálkodók eredendő és közvetlen gazdasági érdekét képezi.
A UNISECO projekt hazai zárórendezvényeként a konferencia célja az volt, hogy az agrár-élelmiszer rendszer közvetlen és közvetett érintettjeinek megszólításán keresztül feltárja a fenntartható mezőgazdasági talajhasználatot érintő összetett kihívások jobb megértését, és az arra adott válaszok könnyebb meghozatalát közös gondolkodással segítse elő.
Az előadók között jelen voltak a termelés, az agrár-ipari értéklánc, a szaktanácsadás, a szakhatóság, a támogatás politika, a fogyasztók, valamint a tudomány és innováció szereplőinek képviselői, akiket arra kértek a rendezők, hogy mutassák be a saját szemszögükből, miként látják a talajkímélő gazdálkodás jelentőségét, és saját szerepüket, feladataikat ennek hazai elősegítésében.
A konferenciát dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, majd Balázs Katalin az UNISECO projekt témavezetője köszöntötte a résztvevőket.
Prof. Biró Borbála, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az EU Talajegészségügyi és Élelmiszerügyi Missziójának magyar szakértője előadásában a talajok stratégiai társadalmi, gazdasági és környezeti jelentőségét, az EU talajstratégiáját, az EU Talajmisszióját mutatta be.
A talajvédelmi gazdálkodással és növényvédelemmel kapcsolatos magyar szabályozási környezetet: a kockázatokat és a költségeket Várszegi Gábor, a NÉBIH – Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal mutatta be.
Kinorányi Éva az Agrárminisztérium Támogatási Főosztályáról a KAP magyarországi stratégiai tervezésének folyamatáról és helyzetéről beszélt, és felvázolta a talajvédelmi gazdálkodás támogatásának 2022 után várható előremutató lehetőségeit az új intézkedésekkel, közöttük az agroökológiai alapprogram bevezetésével.
Sztahura Erzsébet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértője a talajvédelmi gazdálkodási gyakorlattal kapcsolatos ismeretek átadásában betöltött tanácsadói szerepről beszélt.
Berend Ferenc – akinek gazdasága is tárgya volt a magyar UNISECO esettanulmányban végzett mezőgazdasági szintű fenntarthatósági értékelésekben – bemutatta innovatív, no till gyakorlatait és önerőből finanszírozott nagyszabású kísérleteit a Somogy megyei takarónövényekkel.
Varga Korinna, az ÖMKI ökológiai mezőgazdasági kutatóintézetének projektmenedzsere bemutatta a magyar részvételt az EU Agroökológiai Partnerség hálózatépítési programjában (ALL-Ready H2020 projekt) és a magyarországi talajkímélő gazdálkodás előmozdításának kapcsolódó lehetőségeit.
Perényi Zsófia – Tudatos Vásárlók Egyesülete – bemutatta a társadalmi szempontokat, az egészséget és a fenntartható élelmiszerrendszert, a környezeti nevelés szerepét a talaj fontosságának tudatosításában.
Pecze Rozália, a Syngenta Magyarországtól előadásában a talajvédelmi gazdálkodási gyakorlatok előmozdításában a mezőgazdasági értékláncok szerepéről beszélt.
Az UNISECO projekt hazai eredményeit Szilágyi Alfréd ismertette.
Az előadásokat követő 90 perces kerekasztalbeszélgetésen az előadók a konferencia központi kérdéseit, illetve a résztvevők által feltett kérdéseket vitatták meg. Az elhangzottak jól alátámasztják az UNISECO hazai esettanulmány kulcsüzeneteit:
- A termelőknek ismeretekre van szükségük, üzleti elfogultságtól mentes független szaktanácsadásra, amely végig kíséri őket a rendszer szinten történő változtatásban, valamint valós méretű bemutató helyekre és tudományos bizonyítékokra, amely alátámasztják e gyakorlatok gazdasági életképességét.
- Számos szereplő van az agrár-élelmiszer rendszerben, akik segíteni tudnák közvetlen vagy közvetett módon a termelőket a talajkímélő gazdálkodás széles körben történő sikeres felvállalásában.
- A meglévő szakpolitikai intézkedésekben innovatív tervezési változtatások révén megvan a lehetőség, hogy sikeresen elő tudják mozdítani a talajkímélő gazdálkodásra történő váltást, amennyiben kiegészülnek a kutatás és szaktanácsadás fejlesztéséhez, közvélemény tájékoztatásához és az ilyen módon termelt termények keresletének fellendítéséhez kapcsolódó intézkedésekkel.
A konferenciára közel 250-en regisztráltak közöttük gazdálkodók, szakértők, mezőgazdasági szaktanácsadók, talajvédelmi szakértők, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Agrár Minisztérium tisztviselői, NGO-k és civil szervezetek képviselői és számos kutató. A résztvevők e nagy száma jól mutatja a téma iránti hatalmas érdeklődést, a rendezvény hiánypótló jellegét.
A rendezők ezúton köszönik az előadóknak és a résztvevőknek az aktív közreműködést és visszajelzéseiket e sikeres szakmai programról.
A konferencia anyagai elérhetők a rendezvény honlapján:
- https://uniseco-project.eu/hu/talajkimelos-konferencia
Az UNISECO projekt hazai esettanulmányáról itt olvashat részletesen:
- https://uniseco-project.eu/hu/case-study/hungary
A konferencia anyagai elérhetők a rendezvény honlapján:
- https://uniseco-project.eu/hu/talajkimelos-konferencia
Az UNISECO projekt hazai esettanulmányáról itt olvashat részletesen:
- https://uniseco-project.eu/hu/case-study/hungary
