Növénytermesztés

Növénytermesztési tapasztalatok 2021-ben: vadkár a napraforgótáblákon – 9. rész

Agrofórum Online

A kalászos kultúrákban és a repcében történtek felelevenítését követően elérkezett az idő az első tavaszi növénykultúra, a napraforgó tárgyalásának. Ebben az esetben szerencsésebb helyzetben vagyok, mint a repce esetében, mert igazi napraforgós termőtájon dolgozva követhettem figyelemmel, mi is történt ebben a fontos növénykultúránkban. De, természetesen a korábban is említett kitétel ebben az esetben is igaz a leírtakra: ahogyan azt én láttam.

Mielőtt az „igazi” növényvédelmi kérdésekre rákanyarodnánk, érdemes kitérnünk a napraforgótáblákon egyre kiterjedtebben jelentkező vadkárra. Amit mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy ebben a Dél-Alföldi régióban, ahol én járom a napraforgótáblákat, nem a nagyvadak okozta problémákkal kell a gazdálkodóknak kínlódniuk, hanem majdnem kizárólag az apróvadak okozta bajokkal, így a leírtak is ezekkel lesznek kapcsolatban. Tapasztalataim szerint a tárgyalt téma rendkívül érzékeny, a vadkár kérdése nagyon gyorsan képes heves vitákat gerjeszteni a földhasználók és a vadászatra jogosultak között. Én igyekszem távol tartani magamat ettől a vitától, én pusztán leírom az általam tapasztaltakat.

A bajok már a keléssel megkezdődnek

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalom, hogy vadkár miatt már a kelőfélben lévő, a talajból éppen kibújó napraforgóállományok is károsodnak.

Persze, erre korábban is volt már példa, a fácán gyakran okoz némi tőpusztulást azzal, hogy a talajból kibújó csíranövény sziklevelein megragadó kaszatra oda-odavág, amivel ritkán lecsípheti a tenyészőcsúcsot is, de jelentősebb tőhiányt ezzel nem okozott.

1. kép „Madár csípte” szikleveles napraforgó, ép tenyészőcsúcsi résszel (2021.04.25.).

Azonban egyre gyakrabban találok olyan szikleveles fejlettségi állapotú növényeket, amelyek sziklevele részben, vagy akár egészben is hiányzik (1. kép), sőt, gyakorta a sérülés olyan mértékű, ami már a tenyészőcsúcsot is érinti (2. kép), ami szinte biztosan a növényke pusztulását okozza. Ezt a kártételt egyre gyakrabban okozzák galambok.

2. kép Teljesen visszacsípett, pusztulásra ítélt növényke (2021.04.25.).
3. kép Ekkora örvösgalamb-csapat (14 db) már jelentős károkozásra képes (2021.04.25.).

Állattartó telepek, lakott területek környékén a házigalambok, az ezektől távolabb eső részeken pedig az örvös galambok (3. kép). E nagytestű galambfaj állománya egyre nagyobb a térségben, így az általuk okozott kár mértéke is nő, ami a tavalyi évre is igaz.

A fő gond a mezei nyúl

4. kép Napraforgótáblán kergetőző mezei nyulak (2021.05.10.).

Ha az Alföldön a napraforgóban tapasztalt vadkárról esik szó, akkor valószínűleg mindenki a mezei nyulak (4. kép) által okozott károkra gondol. Azok ugyanis tetemesek. Ezért is szeretném egy kicsit messzebbről kezdve bemutatni ezt a kérdést, a téma megérdemli a nagyobb terjedelmet.

Évjárata és területe válogatja, hogy hol mekkora lesz az általuk okozott kár, de olyan táblát egyet sem fogunk látni az Alföldön, ahol ne találnánk meg a mezei nyulak kártételét.

5. kép Nyúlkár (2021.05.10.).

Annak mértéke sok mindentől függ. Részben attól, hogy egy adott növényre mikor talál rá, mikor károsítja. A kicsi, alig néhány leveles növények zöld részeit gyakran egyszerűen „lecsípik”, sokszor találhatjuk meg a leharapott, már száradó növényi részeket a károsított tövek környékén (5. kép). Ha a szárat a legalsó nódusz alatt harapja át, a növény elpusztul, amennyiben felette, az a levélhónaljakból kiinduló, új hajtásokat nevel.

6. kép Nyúlkár miatt elágazó napraforgótövek, a közelebbi növény fehérpenészes tünetei nincsenek összefüggésben a kártétellel (2021.07.10.).

A szár elágazik (6. kép), a növény több, kisebb-nagyobb -inkább kisebb- messze nem teljes értékű tányért képez. Ugyanez történik akkor, amikor már egészen nagy, akár 40-50 cm-es növényt ér a kártétel. Ott az esetek nagy többségében a tenyészőcsúcsi részt harapja ki a mezei nyúl, aminek következménye ugyancsak alágazó növény, kisebb tányérok lesznek.

A kártétel mértékét a tábla elhelyezkedése is befolyásolja, mennyire járt, zavart annak környéke. Garanciát a nagyobb mozgás sem jelent a kártétel megúszására, elegendő egy hajlat a talajfelszínen, amely védettebbé tesz egy táblarészt, a nyulak oda fognak nagyobb számban tömörülni és ott fognak károkat okozni. Ugyanez a helyzet, amennyiben a táblaszélen rejtőzködésre alkalmas növényzetet talál és ide koncentrálódik a vad, különösen a még kisebb napraforgóállományokban, amíg azok kevéssé fedik a területet.

Ugyancsak nagyobb károkra számíthatunk száraz évjáratokban, amikor a mezei nyúl a folyadékigényét is a növények szöveteiből elégíti ki. Hosszan tartó tavaszi csapadékhiány esetén óriási károk következnek be, nagyon gyakran válik szükségessé ilyenkor egy-egy terület újravetése. Sajnos a vízhiány a növények fejlődését is lelassítja, a vontatott növekedés következtében sokkal tovább tart míg „kinőnek a nyúl foga alól”, és elérik azt a magasságot, ahol a tenyészőcsúcsi rész már biztonságos távolságra kerül a talajszinttől.

Nem könnyű védekezni a mezei nyúl okozta károk ellen. Sok próbálkozás ismert, vannak „tuti” receptek, amelyek lehet, hogy egy helyen működnek, máshol viszont csak legyintenek rá a gazdálkodók. Egyre több napraforgótábla szegélyében látni szaghatáson alapuló szerek kihelyezésére szolgáló szivacsdarabokat, történnek kéntartalmú anyagokkal történő durva dózisú permetezések, zajlanak káliszappanos kezelések, durrognak a gázágyúk, zajlik a riasztás, de egyik sem tökéletes. A mezei nyulak okozta probléma alighanem sokáig itt lesz még velünk.

A tavalyi évben én nem tapasztaltam kiugró nyúlkárt, ami persze nem azt jeleni, hogy ne lett volna, csak azt, hogy nem volt több a szokásosnál.

Madárkár

A madarak által napraforgóban okozott klasszikus kártétel nagyságát össze sem lehet hasonlítani az előző részekben tárgyaltakkal.

7. kép Madárkár a tányér felső részén (2021.08.30.).
8. kép Madárkár nyomai a bókoló napraforgótányér alatt (2021.07.30.).

A klasszikus kártétel alatt azt értem, amikor a kisebb testű madarak a tányérok egy részéből kicsipegetik az ott fejlődő kaszatokat. Ez többnyire a tányérok azon részét érintik, amelyekhez könnyen hozzáférnek, „felülről” (7. kép) vagy „alulról” (8. kép). Az általuk okozott kár általában minimális, a gazdálkodás eredményességét érdemben nem fenyegetik. Vannak azonban helyzetek, amikor az elszenvedett kár mértéke nagyobb lehet a szokásosnál. Ilyen, ha a táblánk környékén pl. varjúkolónia található, amennyiben azok rákapnak a napraforgónkra, nagyobb mennyiségben is fogyaszthatnak a tányérokból. Ugyancsak nagyobb lesz a veszteségünk, ha valamilyen ok miatt a már leszárított állományunk betakarítása nagyon kitolódik, szerencsétlen esetben akár tavaszig is. Ilyen esetekben az áttelelésre összegyűlő énekesmadaraink komoly mennyiségű kaszatot fogyaszthatnak a termésből.

9. kép Korai madárkár nyomai (2021.06.30.).

A tavalyi napraforgószezonban én talán egy kevéssel nagyobb mértékű madárkárral szembesültem a szokásosnál. Már a rendkívül száraz júniusi hónapban is találtam megkezdett tányérokat (9. kép), ami egyáltalán nem jellemző. Az volt a benyomásom, hogy a folyadékszükségletük kielégítésére kezdtek el ennyire korán fogyasztani a környék madarai a szinte még éppen csak bekötött kaszatokból.

Őzek, dámvadak

A napraforgótáblákon kifejezetten ritkán szoktam olyan kártételre bukkanni, amelyet biztosan az őszekhez, vagy a dámokhoz tudnék kötni.

10. kép Őzek kártétele a napraforgóállományban (2021.07.20.).

Természetesen a magasabb állományban, a fejlődő tányéron talált sérülések származhatnak ezektől a vadaktól, néha a leveleket is megtépázzák (10. kép), de eddig olyan kártételt, amely befolyásolhatta volna a területről betakarított termés mennyiségét, nem láttam.

Ahogyan azt már fent is írtam, nehéz igazságot tenni a vadkár kérdésében. Tény, hogy a vadon élő állatok környezetünk, a vidék részei, ezért helyük van a mezőgazdaságilag művelt területeken is. Nekünk, mezőgazdaságból élőknek is van felelőségünk abban, hogy megóvjuk azok állományát. Azonban a vadgazdálkodást végzőknek is feladatuk, hogy okszerű gazdálkodással megelőzzék azok túlzott felszaporodását, valamint, hogy egyéb módszerek alkalmazásával is mérsékeljék a művelt területeken okozott károk mértékét. Erre a problémára csak a két érintett fél együttműködése adhat megoldást!

A sorozat következő részében a napraforgó előző évi gyomosodásával kapcsolatban tapasztaltak kerülnek sorra.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Innováció és kihívások a szójatermesztésben

2025. március 31. 11:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület továbbképzésén a szója piaci trendjeiről, a növényvédelemről és a talajmegőrzésről is szó esett.

Gáz nélkül szárítunk - költséghatékony megoldás a termények biztonságos tárolására

2025. március 31. 06:40

A mezőgazdasági terményszárítás hagyományosan fosszilis energiahordozókra támaszkodik, ami magas költségekkel és környezeti terheléssel jár. Azonban a gázköltség teljes kiváltása már lehetséges!

FERGETEG-es eredmények Martonvásárról

2025. március 28. 16:10

Az Mv Fergeteg, az első hazai nemesítésű, intenzív termesztési körülmények közé is ajánlható őszi zabfajta.

A 2024. évi kalászos vetőmag-előállítások tapasztalatai  

2025. március 25. 08:10

Az elmúlt évek időjárási szélsőségei döntően befolyásolják a kalászos ágazatot, és azon belül a vetőmag-előállítás eredményeit.

Vadkárelhárítás: kémiai módszerrel is lehetséges!

2020. április 28. 10:49

Annak ellenére, hogy számtalan vadkár elhárítási módszer közül választhatunk, közel sem tartozik a „megoldott” feladatok közé a vadkárelhárítás. A hazai gazdálkodók továbbra is a hagyományos mechanikai védekezést részesítik előnyben, kevéssé élnek olyan alternatívákkal, mint pl. a kémiai vadkárelhárítás.

Mit mutatnak a napraforgótáblák?

2022. június 17. 06:36

Érdemes visszatekinteni, mi minden történt a napraforgótáblákon az idei évben.

Vadkárok szemléje és megelőzésének lehetőségei Sipos gazda szemével

A kelő napraforgót és kukoricát a mezei nyúl, hörcsög, örvös galamb, vetési varjú, majd később a nagyvadak is károsíthatják.

Nem lesz több vadkár-vita?

2018. június 28. 13:09

Várhatóan hónapokon belül megjelenik az egységes vadkárfelmérési útmutató, amely új alapokra helyezi majd a vadkár felmérését.